Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

egyet, mert mindenki tudta, hogy ekkorra a megye szinte minden településén létrejöttek és működtek a nemzeti és más bizottságok, amelyek szintén demokratikusak voltak. Árvái István, a Tolna Megyei Tanács Forradalmi Bizottságának elnöke vitára akarta bocsátani dr. Tóth Lajos előterjesztését, ő azonban közölte: „... Az elnöknekjoga van a vitát megnyitni, de nincs értelme vitatkozni... Ha Budapesten is ezen vitatkoztak volna, most nem lennénk itt... A városi Nemzeti Bizottság már átvette a rendelkezési jogot a BM Főosztály, Bíróság, Fogház és több hatóságfelett. Itt most megyei tisztviselők ülnek. Ők nem a nép széles rétegei által választott szerv képviselői. "Ezt követően bejelentette, hogy a Városi Nemzeti Bizottság új vezetőket nevezett ki a megyei tanács osztályai élére. Dr. Tóth Lajos ellentmondást nem tűrő fellépését a Forradalmi Bizottság tagjai közül többen elutasították. Szablár Károly szerint „... Elmúlt az a világ, amikor nem lehet vitatkozni... Ők a megyei tanács dolgozóinak bizalmából kerültek a forradalmi tanácsba ...furcsa lenne, ha a város magának vindikálná a jogot, hogy irányvonalat adjon. Elég tapasztalattal rendelkezünk, nincs szükségünk arra, hogy mástól instrukciót fogadjunk el. "

51 Látnunk kell tehát azt is, hogy miközben a forradalom elsöpörte a régi antidemokratikus rendszert, a szerveződő új hatalom helyenként a legitimitás mögé bújva, a régi módszerekkel, a hatalom kisajátítására törekedett. Talán sikerült érzékeltetnem, hogy a lépésről lépésre előrehaladó forradalmi átalakulás legjellemzőbb vonása a sokféleség. Az eszközök és formák végtelenül gazdag áradata jelezte, hogy a folyamat alulról építkezik. Öntörvényű, kiszámíthatatlan, valódi forradalom zajlott. Csak az volt nyilvánvaló, hogy visszavonhatatlanul megtagadta, megszüntette a Rákosi nevével fémjelzett rendszert. Zászlajára a demokráciát és a nemzeti függetlenség gondolatát tűzte. Az MDP megyei vezetése október 30-án - a Szekszárdi Nemzeti Bizottság létrehozását követően - olyan döntést hozott, hogy a párt felfüggeszti további tevékenységét. Az MDP megyei vezetőinek és tagságának ezt követően nem volt szerepe az események alakulásában. A megyei vezetők egy része elhagyta Szekszárdot, mások lakásukon tartózkodtak. Az MDP feloszlatása csak a kialakult helyzet tudomásul vételét jelentette, hiszen a párt gyakorlatilag már a forradalom kitörése előtt akcióképtelenné vált. A tagság - mint láttuk - nem tudta követni az 1956 nyarától felgyorsuló változásokat. Először fásulttá, közömbössé, majd a feltárt törvénysértések súlya alatt erkölcsileg meghasonlottá vált. Ezt az állapotot tetézte, hogy a párt vezetői 1956. október 23-át először ellenforradalomnak minősítették, majd október 28-án nemzeti demokratikus szabadságharccá nyilvánították. A megyében lezajlott utcai tüntetések - bár a párttagokat csak elvétve érte inzultus - azt bizonyították, hogy a népharag azt a politikai rendszert vette célba, amelyiknek az MDP a letéteményese. A fennálló politikai rendszertől megcsömörlött tömegek céljaik megvalósításában nem szándékoztak sem az MDP-re, sem annak tagjaira támaszkodni. 86