Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

és hivatalnokokat. A megye néhány településén a fiatalok csoportokba verődve végigjárták a kommunista vezetők lakásait. Az ablakokat betörték, a kapukat megrugdosták és sértő megjegyzéseket kiabáltak. Az utcákon sok volt az ittas ember, számos helyen fordult elő gyújtogatás és más károkozás. Gyakoribbá váltak a kocsmai verekedések, de ezek mögött legtöbbször egyéni sérelmek húzódtak meg. A megye néhány településén felszakadtak a régi sebek. A székelység a kitelepített németek visszajövetelétől tartott. A felvidékről idetelepültek abban reménykedtek, hogy visszaköltözhetnek szülőföldjükre. A megyében zajló tömegdemonstrációk között akadt olyan is, amelyik a hatalmi-politikai szervek részéről fegyveres reagálást váltott, vagy válthatott volna ki. A szekszárdi börtönt ostromló tömeget pl. a rendőrség riasztólövésekkel oszlatta szét. A szekszárdi városházát fegyveresek őrizték, amikor a fegyvereket kereső tömeg betörte a kaput. Kényes helyzet alakult ki a szekszárdi szovjet emlékmű ledöntésekor is. A Mártírok terén összegyűlt több száz fős tömeg olyan látványosan készülődött az akció végrehajtásához, hogy a rendőri és karhatalmi erők felkészülve várták a fejleményeket. Az emlékmű egyik oldalán a megyei pártbizottság, a másikon a megyei tanács épülete állt. Mindkettőben kézigránátokkal és gépfegyverrel felszerelt erős őrség tartózkodott. A pattanásig feszült légkört a megyei pártbizottság akkori titkára így írta le visszaemlékezésében: „Amikor 40-50 huligán részvételével és 4-500 néző kíséretével le akarták dönteni a szovjet emlékmüvet, felhívtam a Központi Bizottságot és kértem az első titkárt. Nagy Imre jött a telefonhoz, s elmondtam, hogy mi a helyzet Szekszárdon. Azt is elmondtam, hogy a megyei székházban jelentős fegyveres őrség van, a tömeget szét tudjuk kergetni, ha szükséges... Kérésünkre azt válaszolta, hogy ne provokáljunk, ne lépjünk fel keményen az ellenforradalmi megnyilvánulásokkal szemben. Ha ledöntik a szovjet emlékmüvet, majd fel fogjuk építeni... "

24 Pakson a tömegben robbant fel egy kézigránát, amely két rendőrt, egy katonát és 12 tüntetőt sebesített meg.

25 Az október 23-át követő mozgalmas, indulatoktól túlfűtött napok Tolna megyében nem követeltek emberáldozatot. Megérkezett viszont a hír, hogy a budapesti harcoknak Tolna megyei halottja is van.

26 A forradalmi hullám első szakaszára nehéz minősítő jelzőt találnunk. A felgyülemlett indulat megtalálta a legváltozatosabb kifejezési formát. A lázongó tömeg hangosan kimondta azt, amit eddig le kellett nyelnie. Megtagadta a hivatalos politikát, ideológiát, hirdetőivel és jelképeivel együtt. A tüntetések, felvonulások után Tolna megyében lecsillapodtak a kedélyek. Az érdeklődés ismét Budapest felé fordult. Az embereken egyre inkább az aggodaom, a félelem lett úrrá. Megindult a felvásárlási láz, kifogyóban voltak a készletek, akadozott az üzemek anyagellátása, bizonytalanná vált a közlekedés. 80