Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

Dobos Gyula: „EMELT FŐVEL..." Elet- és pályakép Perczel Miklósról A Perczel név nem csupán szűkebb környezetében, a Tolna megyei Völgységben ismert. Nemzedékeinek szertefutó ágaiban több tucat olyan személyiséggel gazdagította nemzetünket, akiknek tevékenysége elválaszthatatlanul egybeforrt Tolna és Baranya vármegyék XVIII-XX. századi történetével. Közöttük a királyhű konzervatív, a liberális, sőt republikánus szemléletű politikusok jeles képviselői egyaránt megtalálhatók. Nem kevés azok száma, akik a rendi országgyűléseken megyei követként, majd a polgári korban képviselőként jutottak el a választók bizalmából az ország házába. Közöttük országgyűlési elnök, igazságügyminiszter, belügyminiszter, a Curia elnöke ugyanúgy megtalálható, mint a Bach-korszak megyefőnökei, számos megye fő- és alispánjai és többtucatnyi járási főszolgabíró. A katonai pályán sikereket elérők közül Mór I. és Miklós II. földrészünkön túl is dicsőséget szerzett a Perczel névnek. A továbbiakban röviden összegezzük a Perczel név eredetéről rendelkezésünkre álló adatokat. A Perczel név helynévként „Percei" alakban II. András 1232 és 1233, valamint IV. László 1279, „Pertel" alakban pedig IV. Béla 1269. és IV. László 1280. évi oklevelében szerepel. Térre Percei és Villa Percei alakban a Kis Rába és a Keszegér közötti birtokokat jelöli Sopron vármegyében.

1 Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában c. művében Keresztúr címszó alatt a következőket közli:

2 Terra Pertel (1269)9 „Terra castri Supruniensis Pertel vacua.'

H „Ad Sanctam Crucem in Pertel" (\2S0y „Villa Perthel que nunc Kereszthwrvocatur" (1435).

6 Ezen utóbbi bejegyzés alapján Maczkó György megállapította, hogy az idézett település a mai Győr-Sopron megyei Magyarkeresztúrral azonos.

7 Pajzs Dezső szerint gyakran előforduló íráshibának számít „th"írása „eh"helyett, amely kiejtésben „c". Tehát ezen okfejtéssel a PERTHEL olvasatban PERCEL.

8 Megjegyzendő, hogy az írásmódban mutatkozó c~t váltakozás a gótikus írásnak ezen két betűt majdnem egyformán író gyakorlatán is alapulhat.

9 A fentiek alapján azt tényként kell megállapítanunk, hogy a XIII. sz. harmincas éveitől a XV. század harmadáig, tehát 200 éven keresztül, volt Magyarországon egy Perc(t)el nevű helység. A helynevekkel foglalkozó kutatók megállapítása szerint a nevek többségének alapja személynév. Végiggondolva a köznyelvi lehetőségeket, arra a következtetésre jutottunk, hogy olyan közszót, amelyből a percei származhatott nem találunk, hiszen a 7