Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

teljes politikai, kulturális, ifjúsági-katonai, nőmozgalmi és gazdasági szervezési szabadságot engedélyezett, és ezáltal a Volksbund tagjait hivatalosan is felmentette a magyar állampolgári hűség és az állampolgári kötelezettség alól. A záradék alapján a volksbundistáknak joguk, hogy német nemzetiségüket korlátozás nélkül megőrizhessék, valamint amiatt, hogy a nemzetiszocialista világnézetet vallják, semmiféle téren és semmiféle módon hátrányuk ne származzék. Perczel Béla szerint a demokrácia szabályai alapján a náci eszméket elutasító német ajkúak számára is biztosítani kell a Volksbund-ellenesség jogát, hogy semmiféle hátrányuk ne származzék abból, ha a náci agitátorok ijesztgetései ellenére hűségesek kívánnak maradni szülőföldjükhöz, és nem akarnak fasiszták lenni. 1941. tavaszán-nyarán a Volksbund ismételt rohamra indult a náci szellemű iskolarendszer kiépítése érdekében. Egy 1941. évi kormányrendelet lehetővé tette azt, hogy azokban az elemi iskolákban, ahol a szülők kívánták, ismét német tannyelvű oktatás folyjék, s a magyar nyelv csupán kötelező tantárgyként szerepeljen. Azonban a Volksbund offenzívája a sváb falvakban nemcsak a német nyelvű tanítási rendszer általánossá tételéért szállt síkra, hanem a germán-hitleri ideológia teljes érvényesítéséért is. Mühl Henrik országgyűlési képviselő már 1941 februárjában a Bátaapátiban mondott beszédében fájlalta, hogy a Volksbundnak nincs felügyeleti joga az egyházi népiskolák felett, s követelte, hogy „a német gyermekek német lelkületű népi oktatást kapjanak". Egy Baranya megyei Volksbund-gyűlésen a szónok konkrétabban fogalmazott: „A német iskolás gyermekeknek felesleges azt tudni, hogy ki volt Arany János és Petőfi Sándor. "

55 A felnövekvő ifjúság inkább tanulja meg a fajelméletet, a germán „Übermensch"egyedülálló értékeit, a Lebensraum-elméletet és a Führer küldetésének jelentőségét. A Volksbund követelései az egyházak ellenállása miatt nem jártak sikerrel a Völgységi járás németlakta községeiben; a Forderung című akciójával a bonyhádi evangélikus gimnáziumot sem sikerült megszereznie. Ezért 1941 nyarán a Volksbund magán elemi népiskolákat hozott létre (az országban 17 helyen, a Völgységi járásban Kisdorogon), továbbá polgári iskolát szervezett Hidason, Németbolyban és Baján, gimnáziumot pedig Budapesten és Pécsett. Az egyházak szervezeti rendjébe ugyancsak beleavatkozott a Volksbund: a németlakta falvakat az eddigi egyházszervezetből kiemelve, a Volksbund befolyásától függő, német nyelvű és szellemű egyházmegyéket, esperességeket akart szervezni. Továbbá a sváb egyházközségek papjait és tanítóit németországi átképző tanfolyamokra kezdte beszervezni. Nem maradtak ki a hecckampányból az elemi iskolás kisgyerekek sem: „A gyerekek állandóan sírvajönnek, hogy a németek megverik, dobálják, s bolond magyarnak hívják őket" - olvashatjuk a grábóci tanítónő panaszaiban.

56 A fővárosból háborúellenes, antifasiszta és függetlenséget követelő megmozdulások, tüntetések híre érkezett a vidékre: 1941. október 6-án né51