Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

A látványos fejlesztést a két „szomszédvár", Dunaújváros és Paks valósította meg. Különösen a Dunai Vasmű létesítése volt hátrányos Dunaföldvár számára, ugyanis nemcsak a szakembereket szívta el, de nagyon sokan át is települtek a gyorsan kiépülő új városba. Dunaföldvár elmaradottnak tűnik a két látványosan fejlődő iparváros között. A város azonban él, talán nem túl látványosan, de folyamatosan fejlődik. Bizonyíték erre kulturált kereskedelme, ma is élénk piacai mellett ötletektől pezsgő kulturális élete. Dunaföldvár életében a malomipar kiemelkedően jelentős szerepet játszott. Az Egyed Antal-féle összeírásban 349 „mesterségtevőből"80 molnár volt. Az általa említett patak- és szárazmalmok mellett kiemelkedő szerepű hajómolnárok munkásságával tanulmányunk részletesen foglalkozik. A hajómalmokról általában Jelenlegi történeti ismereteink szerint a gabonatermesztést 7-8 ezer éve, a gabonafeldolgozáshoz használt dörzsölőkövet 5 ezer éve*, a gabonamozsarat 4 ezer éve ismeri az ember. A forgómozgással működő kézimalomról első ismereteink az ie. VI-V. századból erednek. A víz mozgásenergiáját felhasználó vízimalmok az időszámítás előtti évszázadokban jelennek meg.

10 A vízimalmok legegyszerűbb formája a kanalasmalom, amelyet elsősorban a sebesvízű patakon használtak. (1. ábra) A lassúbb folyású patakon a fogaskerék feltalálása és alkalmazása révén terjedtek el a vízimalmok. Ahhoz ugyanis, hogy a malomkővel megfelelő teljesítményt lehessen elérni, meghatározott fordulatszámra van szükség. A sebesvízű hegyi patakon ez fogaskerék nélkül is elérhető, a lassú folyású vizeken azonban szükség volt a fogaskerék által elérhető forgássebesség növelésére.

11 A fogaskereket először valószínűleg Egyiptomban használták vízemelő szerkezeteknél, öntözőberendezéseknél és malmoknál, az időszámítás előtti második században.

12 A fogaskerékrendszer nemcsak a forgássebesség növelését, hanem a forgássík megváltoztatását is elvégzi. Egy ilyen meghajtással működő vízimalom korabeli rajza a 2. ábrán látható. A lassú folyású nagy folyóvizeken működő hajómalmok meghajtásánál még bonyolultabb fogaskerékrendszert alkalmaztak. A hajómalmok létrejöttéhez a malomépítés tudományán túl a hajózáshoz és a hajóépítéshez is érteni kellett. A hajómalmok emiatt jóval később jelentek meg, mint a patakmalmok. Pongrácz Pál szerint a hajómalom az V-VI. századi kelet-római, bizánci kultúra terméke.

13 Hajózási ismeretek híján a nagy folyók mellett is építettek olyan malmokat, amelyeknek csak a vízikereke volt a folyóban, a malmot a parton építették, ekkor azonban gondot okozott a malom meghajtásának megoldása. A nagy folyóknak ugyanis nagy a „vízjátéka", vagyis a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás közti szintkülönbség. Ez a Dunán a 6-8 métert is elérheti. A vízikereket tehát úgy kell 122