Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

tak trágyázatlanul, ami a terméseredmények visszaesését eredményezte. Mint fontos népélelmezési forrást is figyelembe kell venni. A háborút követő években a lakosság hússal, zsírral és tejtermékkel való ellátása a szükséges szint 40-60%-a körül mozgott. Ennek következményeként a rosszul tápláltság, a különféle betegségek terjedése és nagyfokú csecsemőhalál lépett fel. Terménymennyiségek alakulása Tolna vármegyében Sor- Termény neve Terméseredmény Várható termésszám 1943. évben eredmény 1945. évben 1. búza 841 245 q 247 860 q 2. rozs 26 669 q 76 085 q 3. tengeri 97 840 q 1 067 445 q 4. zab 24 615 q 112 670 q 5. árpa 25 234 q 101 708 q 6. burgonya 18 474 q 685 680 q 7. cukorrépa 2 946 q 8. takarmányrépa 8 194 q 7 200 q 9. napraforgó 4 703 q 87 140 q 10. bab 539 q 1 200 q 11. borsó 44 889 q 12. köles 14 172 q 13. kender 3 728 q 1 200 q 14. dohány 978 q 1 500 q 15. fűmagvak (takarm.) 57 137 q A növénytermesztésben bekövetkezett visszaesés mind a lakosságra, mind az állatállományra, sőt közvetve az egész gazdaságra hátrányosan hatott. Az elégtelen terméshozamok a táplálkozás előnytelen átalakulását, egyoldalúságát eredményezték. Különösen nagy szerepet kapott az emberek étkezésében a kukorica, a burgonya és a hüvelyesek. Az állati takarmányok termelésének visszaszorulása az állatállomány fejlődését akadályozta. A mindkét ágazatot ért veszteségek pedig az ipar és az egész gazdaság fejlődését hátráltatták. Mindezek a tények a mezőgazdaság intenzív fejlődésének és gyors regenerálódásának gátjává, végső soron a mezőgazdaság stagnálásának előidézőivé váltak. A front távolodtával a hadimunkálatok mérséklődtek, illetve rendezettebbé váltak, a gazdák a jó idő beköszöntével a sürgető munkákra több figyelmet tudtak fordítani. Minden rendelkezésükre álló eszközzel és munkaerővel megkezdték a tavaszi szántást és vetést. Több gazdaságban azonban elsősorban a fogathiány miatt még március közepén sem indult meg a vetés. így a grábóci szerb zárdában, a Grieswald- és Felsőcsurgópusztákon, valamint Faragó János gazdaságában. Egyes helyeken - Paradicsom- és Juhépusztákon - az odatelepített orosz katonák is nehezítették „akadékosko106