Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

Durgonicsné Molnár Erzsébet KL AGRÁRTERMELÉS MEGINDÍTÁSA TOLNA VÁRMEGYÉBEN 1945-BEN Elemi csapás vagy háború után mindig fokozott erőfeszítést követel a termelés és a közellátás megszervezése mind az államigazgatástól, mind a lakosságtól. A második világháború harcai megyénkben is végigsöpörtek nagy pusztítást okozva emberi életekben és anyagiakban egyaránt. „Tolna vármegye 1945. december 6-án szabadult fel, de a januári és márciusi német ellentámadás miatt a megye északi részében csak 1945. március 17-re fejeződött be végleg a háború. "

x Az egyénnek és az országnak is az volt az érdeke, hogy a front elvonultával mielőbb számbavegyék a károkat és a meglévő eszközökkel erejük megfeszítésével hozzálássanak a legsürgetőbb munkák elvégzéséhez. Háborús körülmények között a mezőgazdasági termelés megszervezése igen nehéz feladat, különösen akkor, ha ehhez a közellátás biztosítása, a Vörös Hadsereg ellátása, a földreform lebonyolítása, a telepítés végrehajtása és a jóvátételi szállítások teljesítése társul. Nem véletlenül nevezte a közigazgatás legfontosabb feladatának a mezőgazdasági termelés helyes megszervezését Klein Kálmán főispán 1945. márciusában. Hiszen ezek a megoldásra váró feladatok egymásba kapcsolódtak, egyik a másikát segítette vagy akadályozta. A mezőgazdasági munkák végzésének körülményei, feltételei A világháború pusztításait a nemzeti jövedelem százalékában, gyárak, termelőeszközök, lakóépületek, műveihetetlenné vált mezőgazdasági területek nagyságában, a terményfélék és az állatállomány veszteségeiben szokásjelölni. Tény, hogy az anyagi javak terén ezek a legkézzelfoghatóbb, leginkább mérhető mutatók. De nemcsak a hadi események következtében elpusztultjavakjelentettek veszteséget az országnak, hanem a közvetett úton előidézett károk is, amelyeket többnyire az egyes állampolgárok szenvedtek el. Ilyen tehertétel volt a kötelező hadi- és közmunka, az átvonuló csapatok ellátása, hadikórházak, közintézmények, üzemek felszerelése, élelmezése. A közmunkák az éppen aktuális mezőgazdasági feladatoktól vonták el az erőket, az ellátási kötelezettségek pedig a tartalékok felemésztését eredményezték. Amíg a megye területén harcok dúltak, elsődleges feladat volt a harci alakulatok kiszolgálása, majd a romeltakarítás, úttisztítás, hídépítés, 103