Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51
A veszprémi posztógyáros, Wessel AntalTiai, apjuk halála után, az Eszterházy hercegek dombóvári uradalmának nagykondái pusztáját bérlik. Apjuk morvaországi német zsidó nevét Vészeiéire cserélik fel. Zsigmond, a tanult gazdász vezeti a közel kétezer holdas bérelt gazdaságot, kiválóan érti a dolgát; bátyja Károly verseket ír (Illyés Gyula nagyra becsülte őt és néhány költeményét betéve tudta); 1902-ben, fiatalon öngyilkos lett. Emlékét márványtábla őrzi Dombóváron az Alsó u. 85. sz. ház falán. Vészeiéi Zsigmond nem a hitsorsosok közül hoz feleséget a házába, hanem a mágocsi katolikus sváb Augusz Jozefint. Házasságukból négy gyermek születik. „... érezve származásuk esetleges vallási hátrányát, talán végzetét is" - már 1921-ben kitérnek, katolikussá lesznek. (A középiskolás Illyés Gyula beleszeret Vészeiéi Pannikába, aki később is verseinek ihletője). 66 A fűszerkereskedő Hónig Mór és Hirsch Terézia házasságából született és Horvát Sámuel tanító úr kezei alatt betűvetést tanuló Hajdú Miklós jogi diplomát szerez, ám humán ambíciói az újságírói pályára csábítják őt. Budapestre kerülve is szoros kapcsolatot tart fenn a „bánatos melódiák ,, költőjével, a tragikus sorsú Vészeiéi Károllyal, és földijeivel, akik támogatását keresik. „GILEÁD"c. 1914-es megjelenésű könyvében a kisvárosi zsidóság tradícióit és azok megtartó erejét méltatja. 67 Dombóvár városiasodásának apostolaként tartják számon dr. Honig János ügyvédet. Képviselő-testületi tagként szorgalmazta a gimnázium és a járásbíróság létrehozását. A Társadalomtudományi Társaság tagjaként segítette a Szabad Lyceum alapítását, ahol 1904 őszén őt kérték fel elsőként előadása megtartására. 68 Burger Ödön államvasúti mérnök négy fia közül ketten választották az ügyvédi hivatást, mindketten újságírói vénával megáldva a pacifista-liberális Dombóvár és Vidéke szerkesztését is vállalták. Az idősebbik: dr. Balog (Burger) Sándor 1914-ben bevonul katonának és a galíciai fronton hősi halált hal. Öccse Miksa folytatja az újságszerkesztést, sokat kilincsel községe érdekében a pesti főhatóságoknál. 69 Bruck Sándor nyomdász fia, magyarosított nevén Benczés Tibor „von zu Hause"hozza. magával a betű szeretetét és újságíró lesz belőle. Amellett regényeket is ír. A gettó hegedűse (1941) elbeszéléseivel és az Üzen a múlt (1942) legendáival nagy sikert arat. A pesti gettóban látták utoljára. 70 Weisz Ignác dombóvári szabómester és Fried Katalin házasságából született 1885-ben Varjas (Weisz) Sándor, aki kora- és pártbeli filozófus társa lett Lukács Györgynek. Tűz és víz, szeretet és osztályharc ellentéte feszült köztük. Varjas Sándor, a budapesti tudományegyetemen történelem-filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. „A kategóriák transzcendentális levezetése" c. disszertációjának sikeres megvédése hozta meg neki a doktori címet. Mint sokan a dombóváriak közül, ő is találkozott Illyéssel, mégpedig tanár és diák viszonylatban, amikor Pesten tanított. A Tanácsköztársaság idején viselt tisztsége miatt 12 évi börtönre ítélték Varjast, majd 1922-ben a fogolycsere keretében a Szovjetunióba került. Innen kezdődik ismeretsége Lukács Györggyel, aki őt egy pillanatig sem szívelte hegelista és freudi jegyei miatt, sem pedig szabadkőművesség „szeretet-vallását" idéző habitusáért. Lukács nem is tekintette Varjast tudományosan másképpen gondolkodó partnernek, még csak ellenfélnek sem, hanem ellenségnek, ezért, ahol csak tudta, gáncsolta őt. Varjas végül is a szovjetunióbeli magyar emigráció felszámolásának lett áldozata 1938-ban. 71 Varjas Sándor öccse Elemér közgazdász, a Tanácsköztársaság idején az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetője. 1919 augusztusában bátyjával együtt letartóztatták, 1922-ben ő is a Szovjetunióba került. Négy idegen nyelven beszélt és levelezett szövetkezeti szakemberekkel. Munkásságát egy idő múlva rossz szemmel nézték, 1937-ben koholt vádak alapján letartóztatták és meggyilkolták. 72 69
