Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

Lajos eddigi művezetője). Négyévi tanulás és munka után Mór megkezdi a kor szokásainak megfelelően a külföldi vándorlást. Üres zsebbel, de sok-sok tapasztalattal tért vissza Szekszárdra és bátyjai jótállásával 1899. december 31-én megvette a jó hírnek örvendő Újfalusy Nyomdát, ahol 1883 októberétől a betűszedés tudományát tanulta meg Lengyel Pál, később világhíres eszperantista nyomdász, aki 30 év múlva is boldogan emlékezett ott eltöltött éveire.

27 Teli ambícióval, mindössze három munkással kezdte meg működését Molnár Mór 1900. január elsején az Ujfalusy-ház udvarán elhelyezett nyomdájában. Külföldi vándorútján meggyőződött arról, hogy az ízlésesen előállított nyomdaipari termék versenyképes lehet még Szekszárdon is. Még a legegyszerűbb naptár sem lehet igénytelen. 1907-ben már 48 munkással dolgozik és a pécsi országos kiállításon aranyéremmel tüntetik ki naptárait. A naptárgyártás tömeges méretűvé válásában hathatós támogatást élvezett a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatójától, dr. Leopold Kornéltól, aki „az iparfejlesztés iránti buzgalmából" részvénytársaságot hoz létre a Hitelbank tőkéjéből, Molnár Mór és Báter János nyomdájából. A120 000 koronás alaptőke felét a bank, másik felét Báter és Molnár jegyezte. A naptárgyártás hamarosan kiegészül Molnár Mór szabadalmazott íróalzatgyártásával, miáltal a bécsi Engel-féle termékek feleslegessé, piacképtelenekké válnak Magyarországon.

28 Molnár Móron kívül még négy zsidó nyomdatulajdonos működött rövidebbhosszabb ideig Szekszárdon. Kérészéletű volt Rosenbaum Ignác és üzletvezetője Cziráky Sándor tevékenysége. Az alapítás idejét Sipter Gézáné 1886. december 28ára teszi, egy év múlva megveszi a tőkeerősnek bizonyult Báter János a Széchenyi u. 34. sz. alatti Rosenbaum Nyomdát. Nem hagyott emléket maga után Perls Dániel vállalkozása sem. Kis teljesítményű műhelye 1907-9 között csak hivatali és üzleti nyomtatványok sokszorosításával próbált talpon maradni, de eredménytelenül. 1927 tavaszán - egy hónapnyi különbséggel - nyitották meg nyomdájukat Kaszás Sándor a Széchenyi utca 38., illetve Siklósi (Schlesinger) Gyula a 28. sz. házban. Mindkettő 1949-ig működött.

29 Kaszás (Kohn) Sándor a gyomai Kner Nyomda korábbi üzletvezetője, Müller Reginával 1905. december 24-én a szekszárdi zsinagógában kötött házassága révén Molnár Mór nyomdász sógora, majd annak alkalmazottja lett. 1907-ben önállósította magát. Tevékenységét lapkiadással, könyv- és papírkereskedéssel bővítette. Augusztusban útjára bocsátotta a megye közéletét csipkedő Szekszárdi Puskái, amely egycsapásra ismertté tette őt a megye határain túl is. Az élclapot 1908-ban felváltotta a Szekszárdi Újság című társadalmi hetilap, melynek különösen jól sikerült rovata a Tanügy. Itt készült a Szekszárdi Református Egyház Értesítője is. Ereje teljében, 47. évében, 1916-ban halt meg Kaszás Sándor. Ugyanebben az évben veszítette el édesanyját Molnár Mór is. A kiterjedt rokonság (Müller, Fleischer, Lőwy, Kaszás, Fischl, Brückler, Heller, Lichtenberg stb.) a Béri Balogh Ádám utcai Fleischer-féle „gyászházból" kísérte ki az izraelita temetőbe a 76. évében elhunyt Molnárné Zelenka Teréz porhüvelyét.

30 Molnár Mór 84 éves korában autóbaleset áldozata lett Budapesten.

31 Kaszás Sándort nem csak képzett nyomdászként, hanem ügyes tollforgatóként is számon tartották a Szekszárdi Újság olvasói (ő volt a lap szerkesztője és kiadója is), Kaszás tagja volt a város képviselő-testületének. Endre fia nyomdász, Imre gépésztechnikus, Miklós közgazdaságtudományi képesítést szerzett. Atyjuk halála után Endre lett a nyomda vezetője. A zsidókat korlátozó törvények, majd a deportáció a tevékenység átmeneti szüneteltetéséhez vezetett. 58