Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

Lajos eddigi művezetője). Négyévi tanulás és munka után Mór megkezdi a kor szo­kásainak megfelelően a külföldi vándorlást. Üres zsebbel, de sok-sok tapasztalattal tért vissza Szekszárdra és bátyjai jótál­lásával 1899. december 31-én megvette a jó hírnek örvendő Újfalusy Nyomdát, ahol 1883 októberétől a betűszedés tudományát tanulta meg Lengyel Pál, később világ­híres eszperantista nyomdász, aki 30 év múlva is boldogan emlékezett ott eltöltött éveire. 27 Teli ambícióval, mindössze három munkással kezdte meg működését Molnár Mór 1900. január elsején az Ujfalusy-ház udvarán elhelyezett nyomdájában. Külföldi vándorútján meggyőződött arról, hogy az ízlésesen előállított nyomdaipari termék versenyképes lehet még Szekszárdon is. Még a legegyszerűbb naptár sem lehet igénytelen. 1907-ben már 48 munkással dolgozik és a pécsi országos kiállítá­son aranyéremmel tüntetik ki naptárait. A naptárgyártás tömeges méretűvé válásában hathatós támogatást élvezett a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatójától, dr. Leopold Kornéltól, aki „az iparfejlesztés iránti buzgalmából" részvénytársaságot hoz létre a Hitelbank tő­kéjéből, Molnár Mór és Báter János nyomdájából. A120 000 koronás alaptőke felét a bank, másik felét Báter és Molnár jegyezte. A naptárgyártás hamarosan kiegészül Molnár Mór szabadalmazott íróalzatgyártásával, miáltal a bécsi Engel-féle termé­kek feleslegessé, piacképtelenekké válnak Magyarországon. 28 Molnár Móron kívül még négy zsidó nyomdatulajdonos működött rövidebb­hosszabb ideig Szekszárdon. Kérészéletű volt Rosenbaum Ignác és üzletvezetője Cziráky Sándor tevékenysége. Az alapítás idejét Sipter Gézáné 1886. december 28­ára teszi, egy év múlva megveszi a tőkeerősnek bizonyult Báter János a Széchenyi u. 34. sz. alatti Rosenbaum Nyomdát. Nem hagyott emléket maga után Perls Dániel vállalkozása sem. Kis telje­sítményű műhelye 1907-9 között csak hivatali és üzleti nyomtatványok sokszo­rosításával próbált talpon maradni, de eredménytelenül. 1927 tavaszán - egy hó­napnyi különbséggel - nyitották meg nyomdájukat Kaszás Sándor a Széchenyi utca 38., illetve Siklósi (Schlesinger) Gyula a 28. sz. házban. Mindkettő 1949-ig mű­ködött. 29 Kaszás (Kohn) Sándor a gyomai Kner Nyomda korábbi üzletvezetője, Müller Reginával 1905. december 24-én a szekszárdi zsinagógában kötött házassága révén Molnár Mór nyomdász sógora, majd annak alkalmazottja lett. 1907-ben önállósítot­ta magát. Tevékenységét lapkiadással, könyv- és papírkereskedéssel bővítette. Augusztusban útjára bocsátotta a megye közéletét csipkedő Szekszárdi Puskái, amely egycsapásra ismertté tette őt a megye határain túl is. Az élclapot 1908-ban fel­váltotta a Szekszárdi Újság című társadalmi hetilap, melynek különösen jól sikerült rovata a Tanügy. Itt készült a Szekszárdi Református Egyház Értesítője is. Ereje tel­jében, 47. évében, 1916-ban halt meg Kaszás Sándor. Ugyanebben az évben veszí­tette el édesanyját Molnár Mór is. A kiterjedt rokonság (Müller, Fleischer, Lőwy, Kaszás, Fischl, Brückler, Heller, Lichtenberg stb.) a Béri Balogh Ádám utcai Fleischer-féle „gyászházból" kísérte ki az izraelita temetőbe a 76. évében elhunyt Molnárné Zelenka Teréz porhüvelyét. 30 Molnár Mór 84 éves korában autóbaleset áldozata lett Budapesten. 31 Kaszás Sándort nem csak képzett nyomdászként, hanem ügyes tollforgató­ként is számon tartották a Szekszárdi Újság olvasói (ő volt a lap szerkesztője és ki­adója is), Kaszás tagja volt a város képviselő-testületének. Endre fia nyomdász, Im­re gépésztechnikus, Miklós közgazdaságtudományi képesítést szerzett. Atyjuk ha­lála után Endre lett a nyomda vezetője. A zsidókat korlátozó törvények, majd a de­portáció a tevékenység átmeneti szüneteltetéséhez vezetett. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom