Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

T. Mérey Klára: Mai dunántúli kisvárosok a dualizmus idején különös tekintettel Tolna megyére. • 5

nunk, 1881 és 1900 közt 39, majd a századforduló első évtizedében 21% volt a népesség növekedése. 1881-ben 568 házban 4376 fő élt. 1900-ban a házak száma közel duplájára nőtt és a lakosság létszáma 6104 fő volt. 1910-ben 1248 házban 7395 lakost találunk, vagyis ez a település a magasabb lélekszámú helységek közé tartozott. 1890-ben nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi alsó járásában. Ekkor 791 házban 5281 német és 308 magyar lakost jegyeztek fel. Ez a település a török uralom idején pusztult el teljesen, és csak a XVIII. sz. elején települt újra német lakosokkal. 1737 körül Zichy Péter gróf örökösei bírták a határt, amely utóbb az óbudai koronauradalomhoz került. Mária Terézia idejében nevezetes juhtenyésztő major volt itt, ez vált a magyar nemes juhtenyészet bölcsőjévé. Az itt élő jobbágygazdáknak a birtokrendező pere nem ment simán. A történettudomány elemzése már kiderítette, hogy milyen változatos módon rövidítette meg őket a koronauradalom.

6 Az 1890-es években, amíg a filoxéra teljesen ki nem pusztította a szőlőket, a lakosok túlnyomó része szőlőműveléssel foglalkozott. Utána hegyei kopárrá váltak, és pusztán állottak. Az 1890-es években takarékpénztár, vasútállomás, posta- és távíróhivatal, posta-takarékpénztár volt itt. A századfordulón a lakosság foglalkozási szerkezete igen érdekes képet mutat. Viszonylag magas a mezőgazdaságban és őstermelésben dolgozók aránya (1900-ban a keresők 66, 1910-ben 57%-át alkotják), ugyanakkor viszont az iparral foglalkozók száma ebben az évtizedben bámulatos gyorsasággal megnőtt. 1900-ban a keresők 15,1910-ben már 30%-a foglalkozott iparral. Ennek ellentételeként viszont az 1900. évi keresők 12%-át alkotó napszámosok aránya 10 évvel később már csak 2%. Emelkedett a kereskedelemben dolgozók aránya, bár változatlanul alacsony (2,4, illetve 3,6%), s ugyancsak igen alacsony a többi kategóriában foglalkoztatottak aránya is. Fejér megyei kisvárosok A szomszédos megyében: Fejér megyében 4 települést is találunk, amely ma a kisvárosok kategóriájába tartozik: Százhalombatta, Bicske, Mór és Sárbogárd. Az 1860-as években az első falu, a másik három mezővárosként szerepel Fényes Elek munkájában. Batta vagy Százhalom akkor a bicskei járásban fekvő szerb-sokac-német falu volt, ahol 516 katolikus, 324 görögkeleti és 28 izraelita lakott. Határa főleg szőlőhegyből állt, amelyen jó vörös bor termett. Fő birtokosai a Paksy leányág örökösei, a tétényi uradalomhoz tartozott, s utolsó postája is ott volt. 1877-ben a helységnévtárban ugyancsak Batta vagy Százhalom néven szerepel Fejér megye rácalmási járásában, ahol 155 házban 906 lakost írtak össze. Görögkeleti temploma mutatja a szerbség nagy befolyását. Törvényszékre Fehérvárra járt, utolsó postája Érden volt. Ez is azok közé a települések közé tartozott, ahol a népesség száma folyamatosan nőtt. 1870 és 1890 között 24%-kal, s 1881 és 1900 között 45%-kal tudta növelni népességének számát. A század első évtizedében ismét 24%-os népességnövekedést mutatott. Az 1890-es években nagyközségként szerepelt Fejér vármegye adonyi járásában. 1891-ben 1133 magyar és szerb lakost említenek forrásaink. Az Érdes a Batta közti magaslatokon 26 régi sírhant volt, amely alatt a tárnokvölgyi ütközetben elesett vitézek hamvai nyugodtak. Erre vezették vissza a Százhalom nevet. 1913-ban a hely27