Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

A filoxéra pusztítása előtt a szőlő előfordulása gyakori volt a falvakban. Tolna megyében 1720 körül az összeírásokban szereplő 60 helységből 33 településen jegyeztek fel szőlőterületeket. A szőlőterületek növekedése folyamatos, felfelé ívelő volt a XVffl-XIX. században. 1866-ban Fényes Elek szerint 98 mezőváros és falu közül mindössze 13 településen nem találni szőlőterületeket, bár egy-két esetben csak minimális szőlőket találtak a határban.

5 E számok ismeretében aligha lehetett különös ismertetőként jelölni a szőlőt, mégis gyakran fordul ez elő a pecséteken. Ábrázoltak szőlőfürtöt, karózott és karózatlan szőlőtőt, metszőkést és hevenget. Tolna megyében a következő települések pecsétjeiben találunk utalást a szőlőművelésre: Bonyhád mezőváros pecsétjén hosszú ruhás nő látható, egyik kezében sarlóval, a másikban szőlőfürttel. CikónéA. klasszicizáló oltáron szőlőfürtök is láthatók. Hidegkút képmezejében a lebegő ekevas és csoroszlya között szőlőfürt látható. Izmény karózott szőlőt ábrázolt ekevas és gabonaszálak társaságában. Kalaznó is szőlőfürtöt ábrázolt a gabonakalászok és az ekevas mellé. Tótkeszi pecsétjén gabonakéve és szőlőfürt látható. Kéty faluén a klasszicizáló oltár mellett karózott szőlőtő, 2 fürt szőlővel. Kisszékely én a csoroszlya két oldalán l-l hatalmas szőlőfürtöt ábrázoltatott a falu. Különlegesnek számít Kölesd pecsétje. A tájat realista módon bemutató kép egyik dombja oldalán szőlők látszanak. Nagymányok karózatlan szőlőtőt ábrázoltatott, átkötözött kéve és egy lebegő ekevas társaságában. Alajos változatos, bonyolult pecsétképében a mezőgazdasági szerszámok mellett szőlőfürt is látható. Mórágynál két szőlőfürt, Nagyszékely nyomatán lebegő ekevas mellett karózatlan szőlőtőt ábrázoltak. Karózatlan a szőlőtő Zsibrik pecsétjén. Nana, Őcsény, Pincehely, Varsád is szőlőfürtöket ábrázolt pecsétjén, Várdomb 1824. évi pecsétjének képmezejében a szőlőfürtön és szőlőindán kívül szőlőmetsző kés (kacor) is utal a szőlőművelés jelentőségére. Ozora mezőváros pecsétjén látható nagy kapuval ellátott várfal fölött hatalmas szőlőfürtöt ábrázoltak. (Dum-)Kömlőd karózatlan szőlőfürttel jelzi a szőlőművelést. Szekszárd mezőváros pecsétjén szinte minden a szőlőművelésre emlékeztet, a karózott szőlőtő, a kacor, a templomtorony emeletén látható szőlőfürt.

6 Mindez a szőlő és a bor súlyát emeli ki a városban. Külön kiemelésre érdemes Kistormás pecsétje, melyen két alak látható, kik vállukon átvetett boton hevenget cipelnek. A heveng ismert a Bibliából is és a magyar pecséttanból is. Mindkét esetben a termékenységet, a nagy termést, a bőséget jelképezi. A jelen esetben a bőséges bortermést. Valóban Kistormás nevezetes volt bortermeléséről. Fényes Elek szerint a német falu „kedves ízű bortermeléssel" rendelkezik.

7 Amennyiben a falu gazdálkodása eltért a megszokottól, azt lehetőleg tüstént megjelenítették a pecsétnyomókon. Ilyen volt a napraforgó termesztése, valamint a Tolna megyei falvak esetében igen gyakran a dohány. Valószínűleg dohányt ábrázoltak Alsónána (1769. évi), Cikó (é. n.), Fadd (é. n. és 1857. évi), Felsönána (1820. évi), Kéty (1823. és 1903. évi) és Zsibrik (1840. évi) pecsétjein.

8 A Duna folyónak s általában a vizeknek szerepe a közeli falvak életében igen nagy jelentőséggel bírt. A vízrendezések előtt a Duna folyam menti települések a következők voltak: Dunaföldvár, Kömlőd, Paks, Fadd, Tolna, Báta mezővárosok és falvak. A folyótól távolabb, de ártéri területen, kiemelkedő szigeteken vagy a peremen feküdtek: Madocsa, Gerjen, Bogyiszló, Őcsény, Sárpilis, Decs, Alsónyék, Bátaszék települések.

9 99