Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
T. Mérey Klára: Mai dunántúli kisvárosok a dualizmus idején különös tekintettel Tolna megyére. • 5
A népesség számának változása, láncindex és (+, -) %-ban A település neve 1870-1890 1881-1900 1900-1910 21. Marcali 110 (+ 10) 116 (+ 16) ] 110 (+ 10) 22. Mohács 119 (+ 19) 128 (+ 28) ] [08 (+ 8) 23. Mosón 102 (+ 2) 105 (+ 5) ] 121 (+ 21) 24. Magyaróvár 107 (+ 7) ] 144 (+ 44) 25. Mór 123 (+ 23) 116 (+ 16) ] [04 (+ 4) 26. Nagyatád 123 (+ 23) 123 (+ 23) ] 109 (+ 9) 27. Oroszlány 107 (+ 7) 99 (- 1) 99 (- 1) 28. Paks 114 (+ 14) 108 (+ 8) ] [04 (+ 4) 29. Sárbogárd 124 (+ 24) 139 (+ 39) ] 107 (+ 7) 30. Sárvár 128 (+ 28) 133 (+ 33) : !23 (+123) 31. Siklós 115 (+ 15) 114 (+ 14) ] [16 (+ 16) 32. Siófok 116 (+ 16) 109 (+ 9) 1 111 (+ 11) 33. Sümeg 120 (+ 20) 108 (+ 8) ] [05 (+ 5) 34. Szigetvár 108 (+ 8) 112 (+ 12) ] 110 (+ 10) 35. Százhalombatta (Batta) 124 (+ 24) 145 (+ 45) ] 124 (+ 24) 36. Szentgotthárd 143 (+ 43) 143 (+ 43) 127 (+ 27) 37. Tamási 130 (+ 30) 115 (+ 15) ] [05 (+ 5) 38. Tapolca 143 (+ 43) 118 (+ 18) 115 (+ 15) 39. Tata 113 (+ 13) 111 (+ 11) 91 (- 9) 40. Vasvár 136 (+ 36) 402 (+302) ] [08 (+ 8) 41. Várpalota (Palota) 93 (- 7) 99 (-0,5) ] 102 (+ 2) 42. Zalaszentgrót 102 (+ 2) 103 (+ 3) 100 ( -) 43. Zirc 107 (+ 7) 122 (+ 22) 1 [11 (+ 11) Ha végigpillantunk a népességszám-növekedést jelző listán, akkor nagyon tarka kép bontakozik ki előttünk. Az első oszlopban (1870-1890) a később összekapcsolt települések lélekszáma vetődik vissza a múltba. Ekkor a statisztikai adatok a következő településekben jeleznek fogyást: a Balaton-parti Lellén, amely akkor mezővárosból kisközséggé alakuló település volt, jobbágyok lakták hajdanán és közbirtokos tulajdonosokkal kellett egyezkedni úrbéri járandóságuk ügyében. Jelentékenyebb lakosságcsökkenés volt Palotán (a későbbi Várpalotán), amely a Zichy grófok uradalmának volt a központja. Fényes Elek adatai szerint rendezett tanácsú mezőváros volt, amely a Veszprémből Budára vezető út mellett feküdt Fejér megyében. Az uradalomhoz ekkor három puszta tartozott. Palotán több kézműves élt ekkor. Az 1877. évi helységnévtárban mezővárosként szerepel, amelyhez 6 puszta tartozott, s ahol 861 házban 5536 lakos élt. Jelentékeny település volt tehát, a lakosok 4 vallási felekezetben éltek, s mindegyiknek volt temploma. Ennek a településnek ekkor már nemcsak postája és távírdája volt, hanem vasútja is. Külsőleg fejlődő mezőváros, népességszáma mégis hanyatlik. A „törzstelepülések" népességszámát bemutató másik két oszlopsor adatai közül az első az 1881-1900 közötti, hazánkban a gyáripari vállalkozások megindulásának időszakában, majd a századforduló első évtizedének válságjelenségeket felmutató időszakában tekinti át e települések népességszámát. Megdöbbentő, hogy 1881-1900 között fogyott a népesség Tolna megye völgységi járásának székhelyén, 8
