Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

zetése alatt állt. Bonyhádon Honig Albert, Bátaszéken Weidinger Lipót, Dombóváron Haberfeld Béla, Dunaföldváron Bölcskey Benjámin, Pakson Rabinek Pál és Engel Sándor, Pincehely-Görbőn Bernstein Béla, Simontornyán Fried Vilmos említtetnek takarékpénztári igazgatóként a századfordulón.

60 A pénzvilág legmarkánsabb egyénisége a Szekszárd és Őcsény között fekvő ózsákpusztai „Robinson"Leopo\á Sándor, a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank egyik alapítója, majd vezérigazgatója. A bank 1910 táján a megye legerősebb pénzintézetévé növi ki magát, szervezetileg a Magyar Hitelbank fiókja lesz. Ugyanennek a banknak vezető munkatársa dr. Leopold Kornél, aki 80 éves nagybátyja 1911. évi visszavonulása után a cég vezérigazgatója lesz, és csak 1933 nyarán - Hagymássy Zoltán főispán szavai szerint - „teljes szellemi és testi erejében önként vált meg"a 39 éves pénzintézeti szolgálatból. Amint azt a zsidó földbérlők tevékenységének bemutatásánál jeleztem, a pénztőke egyre nagyobb mértékben behatolt a különféle vállalkozásokba. A Leopoldok vezette ipari, mezőgazdasági és építészeti vállalkozások közül külön is említésre méltóak a következők: dr. Leopold Kornél elnöke lett a Molnár Nyomda rtnek, a Bátaszék-Sárközi Takarék és Hitelbanknak, a Máza-Szászvári Hengermalom és Téglagyár, a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari rt-nek. A szekszárdi Bartina tövében épülő Tisztviselőtelep lakóinak előnyös feltételekkel, alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtott. Leopoldnak meghatározó szerepe volt a Mezőgazdasági-Kereskedelmi részvénytársaság létrehozásában is, amelynek ő lett az igazgatója és alelnöke. Mielőtt ettől a pénzügyi zsenitől elköszönnénk, érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1865-ben Baján született, Szekszárdon nevelkedett Kornél a pécsi cisztereknél szerzett érettségi bizonyítványa után Budapesten és Baselben végezte el egyetemi tanulmányait. Hazatérte után ügyvédi vizsgát tett, irodát nyitott. 1894-től vármegyei tiszti ügyész és nagybátyja bankjának ügyésze, 1904-től igazgatója. Vezérigazgatói megválasztásának 10. évfordulóján, 1911. január 28-án ötezer koronát ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémiának, ugyananynyit szociális intézményeknek is szétosztott. Bankja is gavallér módon emlékezett meg sikeres főnökének jubileumáról, hiszen százezer koronás alapítványt tett, melynek kamatait minden évben jótékony célokra kellett fordítani. Leopold Kornél újságírói vénáját dicséri a 20 éven át szerkesztett „Tolnavármegye", a Tisza-féle szabadelvű irányzat orgánuma. 1911-ben lapja egyesül a „Közérdek"-^ (Tolnavármegye és a Közérdek) ennek is ő a főszerkesztője, mindaddig, amíg a direktórium 1919-ben be nem tiltotta. Megszámlálhatatlanul sok cikket írt lapjában. Időskorában szívesen idézte fel Kossuth Lajossal való találkozóját Torinóban. A párizsi világkiállításra utazó magyar írók és művészek társaságához csatlakozva 1889. június 4-én felkereste a száműzetésben élő kormányzót a Via Dei Mille utca 22. számú házban. A fogadáson a 87 éves Kossuth elmondta utolsó nyilvános nagy beszédét. Talán nem lesz érdektelen befejezésül megemlíteni, hogy Leopold Kornélt, a Ferenc József rend lovagját, kormányfőtanácsost, a szekszárdi izr. hitközség egykori elnökét római katolikus szertartással temették el 1939-ben.

61 A pénzvilág más szereplőiről sem feledkezve szólhatunk a Boda Vilmos vezette Szekszárdi Népbankról, amelynél dr. Pirnitzer Béla ügyész és Schmideg Mór téglagyáros, választmányi tagok nagy befolyásra tettek szert, akárcsak Leicht Lajos fakereskedő, aki a századfordulón a Szekszárdi Takarékpénztár egyik igazgatói tisztét, majd az első világháborútól 1929-ig vezérigazgatói székét is betöltötte. Hatalmas személyes vagyonára utal az a körülmény, hogy Bezerédj és Vár utcai házát 70 000 koronáért eladta a Szekszárdi Népbanknak.

62 67