Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Vecsey Albert: A gümőkór története Tolna megyében • 157

1901-5 1920-23 Dombóvári j. Dunaföldvári j. Központi j. Simontornyai j. Tamási j. Völgységi j. Szekszárd v. Tolna vm. 3,1 2,4 Albeker 1929-es adatai szerint - akkor Bogyiszló a kalocsai járáshoz tartozott a kalocsai járásban a tuberkulózis halálozása magasabb volt az országos átlagnál, s Bogyiszlónál csak két község volt rosszabb helyzetben:

60 Lakosság TBC-ben elhalt TBChalálozás 1000 halálból o/oo TBC Járás ' Kalocsa v. Bogyiszló 50792 12323 2883 120 33 10 2,3 2,7 3,5 10,4 13,6 16,4 Ebből az időszakból való Gáli közleménye is, aki azt a körülményt elemzi, hogy kevés az országban a gümőkóros ágyak száma, s mégis gyakori az üres ágy (évente kb. 500!). A kevés ágy gazdasági érve a „nincspénz".

61 Ezzel azonban szembe kell állítani az évi munkabérveszteséget (80 millió pengő), valamint az egyéb, pénzben is kifejezhető károkat, melyeket a tuberkulózis okoz, így akkor az a megtakarítás, mely a „nincs pénz" elmélet következtében áll elő, nem is megtakarítás! A másik oldalt nézve, a társadalombiztosító pénztárak nagy tömegeket foglalnak ugyan magukba, de a kívül rekedtek elszegényedtek, a minimális ápolási díjakat sem tudják megfizetni (kevés az ágy, mégis bőven van ágy). „A mezőgazdasági munkások életviszonyai az utóbbi két évben sokat romlottak, várhatóan ebben a rétegben a háború utáni javuló tbc-halálozási arány ezután romlani fog. A nagyon nehéz gazdasági viszonyok főként a betegeket, a csökkent keresőképességűeket, s ezek családját sújtják. Ezért növelni kellene a betegápolási alap terhére a tuberkulózis gyógyintézetekbe felvehető betegek számát. A megfelelő állapotú betegek kiválasztása a gondozó intézetekfeladata lenne. így megszűnnének az üres ágyak, s azok jutnának a gyógyintézetekbe, akiknek erre valóban szükségük lenne." 1930 júniusában, országos kimutatás szerint, a 3469 gümőkóros ágyból 303 állt üresen, a szekszárdi 150-ből 60. A lakosság anyagi helyzetének romlása, s nem a halálozás javulása az oka az üres ágyak e nagy számának, mely súlyos gondot jelent a gyógyintézetek fenntartásában. „Még átmenetileg se következzék be az az állapot, melyben meglevő intézeteket vagy azok pavilonjait be kell zárni. Nagyon szomorú képet fest a magyar falu lakossága egészségügyi kultúrájáról Spiry, s ugyanakkor élesen bírálja ezért a kormányzatot, s próbál hasznos javaslatokkal is szolgálni:

63 minden betegség terjedésének talaja - szerinte - a szegénység és a tudatlanság. A népiskolára nem lehet támaszkodni, a tanítók rosszul fizetettek, ezért pedagógia és önképzés helyett szántás-vetéssel és állattenyésztéssel kell foglalkozniuk. Ezért a falusi lakosság nagy része 20 éves korában már képtelen megérteni egy 50-100 soros egészségügyi propaganda-iratot, vagy figyelemmel és haszonnal végighallgatni egy 3,2 2,2 3,0 2,0 2,9 2,8 2,9 2,3 3,2 2,5 2,6 2,0 5,0 4,7