Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Vecsey Albert: A gümőkór története Tolna megyében • 157

gyek sorrendjében (100000 lakosra vonatkoztatva) Hajdú vármegye volt a legrosszabb helyzetben, a legjobb Somogy. Tolna vármegye az 5. helyen állt. Tolna vármegye járásaiban a megbetegedések számszerű megoszlása a következő volt: Közigazgatási egység Lakosság Csontízületi gümős beteg 23 29 28 33 32 22 31 Vármegye összesen 263112 198 A jobban érintett községek: Kurd, Gyulaj, Döbrököz, Bölcske, Paks, Fadd, Bátaszék, Tolna, Hőgyész, Tolnanémedi, Nagykónyi, Ozora, Tamási (a legtöbb beteg), Bonyhád, Zomba. Érdekes bontásban közli Johan Béla a vármegye gümőkóros halálozását három időszakban is:

58

1920-23 között a halálozás a vármegye északnyugati részén volt a legmagasabb (2,4-2,7%o), az északkeleti és a délnyugati részen 2,0-2,3%o, míg a legalacsonyabb a délkeleti részen volt (l,6-l,9%o). 1928-32 között a nyugati és a délkeleti részen l,6-l,9%o, egyebütt 0-l,5%o. 1933-38 között délkeleten l,3-l,5%o, másutt l,0-l,2%o. Laky Dezső 1927-ben a Népegészségügy hasábjain tette közzé nagy tanulmányát „Csonka-Magyarország tuberkulózis halandósága az 1920-23. években" címmel.

59 Mielőtt elemezné az ország akkori gümőkórhelyzetét, bemutatja a többi állam gümőkóros halandóságát. A 3%o -es halandóságot tekinti a súlyos helyzet szintjének. 1876-80 1896-1900 1923 Anglia 2,83 1,90 1,07 Dánia 3,13 2,16 0,86 Ausztria 3,77 3,40 2,27 Svájc 2,00 2,46 Németország 1,94 1,51 Spanyolország 1,98 1,54 Magyarország 4,09 3,80 3,20 Japán 1,56 2,13 A magyarországi helyzetkép: a halandóság (valahányszor szerepel, a lakosság ezrelékében értendő): 1901-5 1920-23 Budapest 4,3 Városok 4,7 Vármegyék 3,9 170 Dombóvári jaras 32 803 DunafÖldvári járás 54 485 Központi járás 44 727 Simontornyai járás 36 474 Tamási járás 42 544 Vögységi járás 38 054 Szekszárd r. t. város 14025 4,1 3,8 2,9