Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

kezdeményezések a hagyományok folytatására. Ezeket elbizonytalanította, majd terveik feladására kényszerítette az egyesületek megítélésének kedvezőtlen irányú változása. Az egyletek egy része el sem kezdte sorainak rendezését, vagy szüneteltette a működést. Voltak új szervezetekbe beolvadók és olyanok is, amelyek módosított alapszabályzattal, új néven folytatták a munkát. A feloszlatottaknál nagyobb számban szűntek meg egyletek a létjogosultság megkérdőjelezése, a működési feltételek romlása miatt és azért, mert sokan a tisztség és a tagság vállalásának hátrányos megítélésétől tartottak. Az évtizedekre kiható veszteség kettős, hiszen az előző okok miatt új egyesületek sem jöttek létre. A demokratikus kibontakozás ígéretének éveiben sem sikerült megmenteni azokat a polgári hagyományokon nevelkedett szakmai és értelmiségi egyesületeket, amelyek a háború előtt a szellemi és kulturális közélet hasznos szereplői voltak. A politikai hatalomért folyó harc éveiben a magát bizonyos értelemben győztesnek tekinthető munkásság és parasztság is elveszítette korábbi, hagyományos érdekvédelmi, szakmai és közművelődési funkciókat is ellátó egyesületeit. Az ifjúság feloszlatott és a hatalomból kiszorított - köztük a háború éveiben kompromittálódott - egyesületei helyett minden korábbit meghaladó számban újak jöttek létre. A koalícióba tömörült pártok ifjúsági szervezetei, majd az őket egyesítő rétegszervezetek fiataljai folytatni kívánták apáik egyesületi hagyományait, ugyanakkor az egyletek lényegétől eltérő, gyökeresen új szerepeket is vállaltak. Ilyen ellentmondások és a némelyekkel szembeni politikai gyanakvás következtében ezek az egyesületek is elveszítették sajátosságaikat, majd autonómiájuk feladására kényszerültek. Az egyházak aktivitása kezdetben erősödött, de az ellenőrző hatóságok, mindenekelőtt politikai okokból történő érdeklődése is megnőtt irántuk. Mindezek együtt akadályozták meg, hogy a szakmai érdekvédelem, a közművelődés, a karitász és más területeken hagyományos társadalmi önszerveződési formák, az egyesületek szerves fejlődése menjen végbe.