Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121
Tolnában jelentős szerepük volt az olvasóköröknek a magyarosítás terjesztésében. A német ajkú lakosság olvasóegyletei először átvették ezeket a célkitűzéseket, majd a húszas évektől nemzetiségi kultúrájuk ápolására saját népművelési egyesületeket hoztak létre. 39 Elsősorban itt halmozódtak fel azok a német nyelvű újságok és könyvek, amelyeket a háborút követően mint fasiszta és szovjetellenes kiadványokat össze kellett gyűjteni. 1945 után lassan megszűntek ezek az egyletek is. 43 olvasókört BM határozattal számoltak fel. (1947-ben 5,1948-ban 7,1949-ben 31 olvasókört szüntettek be rendeleti úton.) A Kisvejkei Katolikus Olvasókör megszüntetését a községi jegyző kérte; „Javaslom afeloszlatását - írja az alispánnak - mert a régi, őslakos reakciós svábok és más társaik a tagjai és így demokráciaellenesek. "Mázáról is feloszlatásra tettek javaslatot. 40 Bátaszék iparos-olvasókörének 8 forint 97 fillérnyi „vagyonát"'az 1947-es felszámoló határozat a községnek „adományozta. "*' A Sióagárdi Polgári Olvasókör úgy járt, hogy amikor a háború utáni működését igazolnia kellett és bemutatta az 1945 előtt készült alapszabályát, a BM azt nem fogadta el. Mire az átfogalmazott változatot beterjesztették, megérkezett a feloszlató határozat. 42 Voltak tehát próbálkozások az egyletek átmentésére, de hiába indokolták, hogy pl. a Szedres és Vidéke Iparos Olvasókör több mint 40 éve alakult és a „további működése kívánatos". Alsónána is azt jelentette a polgári olvasókörről, hogy „népellenes, vagy demokráciaellenes tevékenységet az egyesület nem fejt ki", megszüntették a többivel együtt. 43 Nem csoda, hogy a felszámoló határozatok hírére a '45 után újraindulok is lassan feladták a reményt és megszűntek, be sem várva a feloszlatásról várható intézkedést. A hivatalos indoklásban ezek úgy szerepeltek, mint amelyek érdektelenség miatt szűntek meg. Sárszentlőrincen az Iparos Olvasókörnek még 32 tagja van 49ben, amikor azt jelentik, hogy „tagdijat jelenleg nem szednek, mégpedig azért nem, mert úgy értesültek, hogy valamennyi egyesület fel lesz oszlatva..."" Tolnán az 1870-ben alakult Iparosok Olvasó Egylete mindent elkövetett a fennmaradásért. 1945. május 18-i választmányi ülésükön hivatalos felszólításra megtörtént a „fasiszta és nyilas elemek törlése az egyesület kebeléből". Rendszeres egyleti életet éltek, új tagokat vettek fel, zászlajuk alatt vettek részt körmeneteken és történelmi évfordulók demonstrációin. Arra is volt erejük, hogy a tagság adományaiból felújítsák a helyiségeiket, aztán beléptek a Magyar Művelődési Szövetségbe. Amikor 1948 januárjában náluk is felmerült, hogy egyesülni kellene az ipartestülettel, mert esetleg mint olvasóegyletet feloszlatják őket, úgy döntenek, hogy még tájékozódnak, milyen sors vár rájuk. Márciusban arról értesültek Pestről, hogy az egyesülés nem aktuális. 1949. januárban kifizetik a felújítás utolsó számláit, és még abban a hónapban, 23-án a 284 tagot számláló egylet beolvad a KlOSZ-ba. Minden ingó és ingatlan vagyonukat átadják olyan indoklással, hogy „a tolnai kisiparosok átérezve a népi demokrácia fejlődésének irányát, nem működhetnek elszigetelten, hanem szükséges, hogy egy demokratikus szervhez csatlakozva, minden erejükkel a demokráciát támogassák... *? Ezek az egyletek saját beszerzésből gyarapították pár száz darabból álló könyvtáraikat, a szerencsésebbek országos népkönyvtár-akciók révén jutottak kisebb-nagyobb állományhoz az iskolán kívüli népművelés korában. A szabadművelődési tanácsok állandó feladata lett az ilyen gyűjtemények selejtezése és lehetőleg egy könyvtárba való összevonásuk minden településen. Közben az állományok feltöltődtek azokkal az új könyvekkel, amelyekkel a célként megjelölt „demokratikus" könyvtárakká alakultak át. 1939-ben az olvasókörök, társaskörök, gazdakörök és más egyletek könyvtárain kívül 83 népkönyvtár szolgálta az olvasókat, összesen kb. 300 kisebb állomány. 132