Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121
és hazafias érzületét ápolni, szellemi képzettségét és szaktudását fejleszteni s így a nemzetközi vallásellenes, felforgató eszmékkel szemben határozott keresztény alapra helyezkedni, békés úton törvényes eszközökkel oldani meg a szociális (munkás) kérdést. " 22 Az iskolán kívüli népművelés eszközeivel (közismereti előadások, gazdasági tanfolyamok, vallásos és hazafias ünnepélyek, tekeversenyek stb.) szervezték programjaikat. Rászorultabb tagjaiknak az országos gazdaságimunkás- és cselédpénztárba való beszervezése útján némi munkanélküli-segélyt is tudtak szerezni. A szakadátiak 1944-ben házingatlannal is rendelkeztek, Diósberényben 2800 P értékű ingóságról készítettek leltárt. //. Társasági és kulturális egyesületek Legrégebbi egyesületi hagyományok őrzőiként maradtak fenn azok a társasági, kulturális és művészeti egyesületek, amelyek tagsága gyakran meghatározta egy település szellemi életét, társasági szokásait, művészetpártoló ambícióit. Ezek megszűntével vált igazán gyökértelenné az a népművelés, amely az utóbbi évtizedekben javuló szakmaiság és a jobb tárgyi feltételek ellenére sem tudott szerves fejlődést hozni a kulturális közéletben. 1945 után sok előítélet tapadt az ilyen egyletekhez - kaszinókhoz, olvasókörökhöz, művészetbarát asztaltársaságokhoz - és ezeknek helyenként valós alapja volt. A társasági elit úri kaszinója a két világháború között sokat veszített eleik nemes céljaiból. A reformkor országgyűlési követeinek kaszinózása „eszmesúrlódás" volt, a politikai vélemények cseréje és a nemzeti liberális szellem otthona. Követendő példája az európai gondolkodás és a hazafias buzgalom találkozásának, a közért tenni akarók felelős együtt gondolkodásának. Eredetileg ilyen céllal alakultak a kaszinók Tolna megyében is, elsőként Gyönkön (1832). Néhány fennmaradt alapszabály azt mutatja, hogy az egylet célja több mint száz évig változatlanul a Jobb ízlésű időtöltés, olvasás és kölcsönös eszmecserék által a műveltség és társasélet fejlődésére hatni". 23 A Dunaföldvári Kaszinó alapítását 1860-ban határozták el, akkori alapszabályát érdemes összehasonlítani néhány későbbi célkitűzésével. 1860: "az üres órákat szívet és lelket nemesen vidámító társalgással a társulat gyűlő helyén díszes társas körben akképpen tölteni, mint azt a jó ízlés, míveltség, becsületérzés józan s nemes gondolkodás mód kívánalmai, és a törvény tisztelete igényli." 1902: „Az általános művelődés előmozdítása és a demokratikus eszmék terjesztése... Működéséből minden politikai és felekezeti jellegű tevékenység ki van zárva." 1919: Célja, hogy az „inteligens, kifogástalan jellemű egyéneket egy társaskörben tömörítse, tagjaiban a magyar nemzeti érzést, a nemzet és társadalom iránti áldozatkészségetfokozza; bennük az egymásra utaltság érzésétfelkeltse és fenntartsa; lehetővé tegye a társas érintkezést és munka után a nemes szórakozást és hogy Dunaföldvár szellemi életének központot létesítsen." 1937: Cél „...a közművelődés előmozdítása, barátságos érintkezés, hírlapok, folyóiratok, könyvek olvasása, továbbá kellemes időtöltés, szórakoztató társasjátékok és felolvasások által. " 24 Kölesden az 1896-ban alapított kaszinó szabályzatában a társasélet fontossága mellett a művelt társadalom tekintélyének az erősítése és védelme, a társadalmi és felekezeti béke ápolása is célként szerepelt. 25 Hasonló célok olvashatók a bátaszéki, szakcsi, tamási, teveli és más kaszinók alapszabályában is. A kereskedelmi kaszinók közül a bonyhádit kell elsőként említeni, amely 1877-től a kereskedelem támogatása mellett segítője a kulturális élet fejlesztésének is. Hasonló szerepet vállalt 1897128
