Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

Jegyzetek 1. Széli Sándor: Városaink neve, címere és lobogója (Bp.) 1941. 38-39. p., illetve Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, 1983. 94-103. p. 2. Holub József: Pécs város pecsétéi. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1958.137-146. p. 3.Bezerédy Győző: A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében. Levéltári közlemények, 44-45. évfolyam. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1974. 77-78. p. 2 tábla. Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve: 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1985. Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális kori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás, 1972. Pécs, 1973. 147-193. p. 4. Tolna város pecsétnyomója jóval korábbi (XV. sz.), lenyomata azonban mind ez ideig ismeretlen. L. o. 5. Dr. Töttős Gábor: A szekszárdi szőlő és bor. Szekszárd, 1987. 19. p. Fényes Elek: Magyarország ismertetése statistikai, földirati s történelmi szempontból. I. kötet. Dunántúli Kerület. Második szakasz. Pest, 1866. 73-124. p. 6. Dr. Töttős Gábor: i. m. 7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára IV. Pesten. 1851.211. p. Baranya megyében a heveng ábrázolása a pecséteken gyakori volt. Magában a megye címerében is ez látható. A falvak közül Villány, Helesfa, Lánycsók pecsétjeiben szerepel a heveng. 8. Tolna megye jelentős dohánytermeléséről megemlékezik Richárd Bright angol orvos is. Bright 1815-ben járt Magyarországon és átutazott Tolna megyén is. Megemlíti, hogy Tolna megyében igen jelentős volt a sáfránytermesztés is. Meglehet, hogy ez a növény is előfordul a pecséteken, bár ez a már miniatűr nagyságú pecsétek nemegyszer igen primitív vésetein felismerhetetlennek tűnik. Richárd Bright utazásai a Dunántúlon. Veszprém megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970. 77-79. p. 9. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népeinek ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szerkeszti K. Balog János. Szekszárd, 1975. 53. p. 10. Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere i. m. 11. Fényes Elek szerint: „A Kapós partján van régi várának omladéka... "Ez lehet a pecséten is. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára i. m. I. 279. p. 12. Takács Lajos Várongról, mint irtásfaluról azt írja, hogy ez az irtás más volt itt, mint azoknál a falvaknál, melyek az őserdőkké sűrűsödött területeket vették művelés alá: „ Várong körül tehát a belátható időn belül nem feltételezhető ez az irtásmód. A török idő után sem volt semmi alap használatára, hiszen Várong határát nem őserdő, vagy sűrű rengeteg borította, még ha lakói szétszóródtak is, pusztává is lett a hajdan népes helység... a régi lakosság más, távolabb, védettebb helyen laktában is hosszú ideig visszatért nemcsak gyümölcsei terméséért, hanem szántani, vetni és kaszálni is. "Tulajdonképpen - szögezi le a szerző, az irtásra előkészített területek ritkás erdők, bozótok, rétek, kiégett, savanyú legelők voltak. Takács Lajos: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. 39. p. Hasonló körülmények fogadták Szakadat német telepeseit is (1723). Glósz JózsefV. Kápolnás Mária: Szakadat község monográfiája 1723-1949. Szekszárd, 1988. 392. p. 13. Baranyában: Szajk, Gyűrűfű, Tapolca, Oroszló, Varjas, Szentkút, Benge (Penge), Darázs, Lovászhetény, Szakái, illetve azok a falvak, melyeknek nevei egyházi személyekre (szentekre) utalnak: Mindszent, Csonkamindszent, Szentlőrinc, Szentdénes, Szentkatalin, Szentlászló. Szentekre utaló falunév Tolnában is található (Sár-)Szentlőrinc, pecsétjén azonban e szentre való utalás nem található. 14. Annál is inkább valószínű, hogy ez az ábrázolás a várral kapcsolatos, mivel az 1725-ben épült templom csak egytornyú volt, s ez a torony sem a hajó oldalán, hanem a homlokzat elé épült. Genthon István: Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. 427. p. Mindezzel szemben Haas Mihály említi azt, hogy a török előtti apátsági templom viszont kéttornyú volt: „Szebben pompázott hajdanában az apátsági Szentegyház kettős tornya..." Haas Mihály: Emlékek a Duna mentén Földvártól Vukovárig. Emlékkönyv. Kiadja Da117