A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
közel lévő faluban, Csetényben épített püspöki malmot és földig lerombolták azt. A rombolásban mások mellett 21 egresi jobbágy vett részt a várnagyok és azok hozzátartozóinak vezetésével. Zsigmond király parancsára az ügyet 1418-ban derítette ki a király által kiküldött bizottság. A megállapítás szerint éjszakai időben fegyveresen a 4 kerekű malmot az egresiek is segítettek lerombolni éspedig: Tamás fia Imre, Egyed fia János, Jakab fia Kelemen, Rach Balázs, Marho András, Lőrinc fia Balázs, Sartor János, (Szabó), Nagy György, Modenái Balázs, Danc Pál, Nagy Tamás, Ferenc fivére Tamás, Sargathlan Bertalan, Tóth János, Daugk Lőrinc, Márk fia István, és Sebestyén. A per további sorsáról nincsen adat. 3. A Kanizsaiak az 1424. évben elcserélték Simontornyát és tartozékait Ozorai Pipóval ennek sárvári birtokaiért. Ozorai Pipo azonban két év múlva meghalt és e birtok ismét új várúr kezébe került, a hatalmas Garai család birtokába. A Garaiak sokáig megtartották birtokukban e várat és tartozékait annak ellenére, hogy Garai László fegyvert fogván királya ellen vesztesként hagyta el a csatateret és 1441-ben Ulászló e várbirtokot hívének, Rozgonyi Simonnak ajándékozta. A birtokbaadás azonban késett és a várnai szerencsétlen ütközet után - odaveszvén a király is - végleg elmaradt és a birtok továbbra is megmaradt a család kezén. E családból az utolsó várúr Garai László volt, aki utód nélkül elhalálozván, a birtok teljes egészében Mátyás király tulajdonába került, s neje, Beatrix még Mátyás halála után is birtokolta 1500-ig, amikor aztán gergelylaki Buzlay Mózes tulajdonába került, Alegressel együtt. Buzlay Mózes e birtokokról különféleképpen végrendelkezett magvaszakadása esetére, de végül is leánya, Katalin férjezett Báthory Györgyné Báthory István és Báthory András javára tesz rendelkezést, holott atyja unokája, Ágnes javára végrendelkezett. E végrendelet ellen 1518-ban Báthory Györgyné tiltakozást is adott be a királynál. Buzlay Mózes 1524-ben meghalt, özvegye Podmanini Anna megmaradt a vár birtokában és unokaöccseivel kiegyezett, átadván nékik a vár tartozékait. Az ő halála után a vár is elveszett a Buzlayak birtokából, mert az örökösök nem erősítették meg jogaikat, s így Zápolya János király az egész birtokot a koronára visszaszállottnak tekintette és eladományozta az 1536. évben Martonossy Pesthyeny Gergelynek, aki Buda várát Ferdinánd csapatai ellen megvédte János király javára. Ezzel a vár és környéke magyar birtoklása rövidesen meg is szűnt a török hódoltság bekövetkezése miatt 1541-ben. 4. Török hódoltság ideje. Ferdinánd a tényleges helyzet ellenére az akkori szokásoknak megfelelően a török hódoltsághoz tartozó birtokokra is adott ki adományleveleket, így az 1560. évben Ferdinánd a Pesthyeny család magvaszakadása miatt a simontornyai uradalmat Zay Ferenc kassai főkapitánynak, Liszthy János és Viczmándy Mátyás híveinek adományozza, jóllehet a birtokbaadást nem lehetett foganatosítani a török uralom miatt. így került Alegres ekkor nevezetteknek formailag birtokába. Később Thury György az 1584. évben visszahódította a töröktől ennek az uradalomnak egy részét, így Alegrest is, és birtokába vette. Halála után e birtokok a pápai kapitánynak, Huszár Péternek és Fekete Máté vajdának kerültek a birtokába, de csak az 1591. évig tudták megtartani, s akkor ismét török uralom alá került és maradt a felszabadulásig. A török uralom idején egy ideig még élő falu volt Alegres. Az 1563. évben 15, az 1571., 1580. és 1584. évben még 24-24 család lakja, akikről nem tudni, hogy magyarok voltak-e még, vagy már rácok. Feltehetően ekkor még magyarok lakták és Királyegres néven is előfordul. Nemsokára néptelenné válhatott és az 1600-as évek első felében pusztává válhatott. Ekkor kezdődött meg a rácok beszivárgása vagy a magyarok helyére, vagy a már pusztává vált területre. 40
