A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

te varjú, vagy holló képében járt hozzá és úgy vitte el a Szent Gellért-hegyre. Az ördög a szövetség jeléül ád nékik egy kis pénzdarabot, melyen betűk is vannak, s ha ezzel megkenik magukat, láthatatlanokká válnak és a legkisebb résen is be tudnak menni. Ha ezzel a pénzzel egy tollat megkennek, ezzel a tollal úgy fel lehet metszeni az ember testét, hogy meg se látszik csontjának kivétele, sebje rögtön összeforr. Vörös Ilona esetében a tortúra alkalmazása minden szempontból eredményes volt, mert nemcsak boszorkányságának összes lényeges elemeit vallotta meg, de elárulta talán összes társait név szerint és lakhelyük szerint és ezzel a vallomásával újabb boszorkánypereknek nyitotta meg útját. Az Ő vallomása révén került rövidesen Fejér Ilona és Tamás Zsuzsa is a vármegye törvényszéke elé. Perük lényegében azonos körülmények közt zajlott le, s mindössze az volt a különbség, hogy Fejér Ilona a kínvallatás hét fokát kiállotta anélkül, hogy egyetlen kérdésre feleletet adott volna. A kínvallatás első fokán megmutatták néki az összes kínzóeszközöket és testét lemeztelenítették. A második fokon következett az ujjak összeszorítása, az úgynevezett hüvelykszorító. A következő kínzás a testnek kötelekkel való összeszorításából állott, amolyan gúzsbakötésféle. A negyedik fokon testét vasfogókkal csipdesték, s ha erre se vallott, következett a vasabroncs, melynek szorításában már a csontok is ropogtak. A következő fogás volt a hírhedt spanyolló alkalmazása, melynek hegyes karói közt pokoli kínok közt vergődött az áldozat teste. A hetedik fokon gyertyákkal égették a vádlott testét, majd utána a híres szöges csikóra ültették. Fejér Ilona csak a szöges csikón vallott, ezen lovagolva, s testében a sok hegyes szöggel ellenállása végleg megtört. Fejér Ilona Vörös Ilonához hasonlóan a több mint hatvan kérdésre azonnal válaszolt és az ördögökkel való szövetségétől kezdve a fekete ló képében való nyargalásig mindent készséggel bevallott. Mindkettőjük vallomását jobban szemügyre véve meg lehet állapítani, hogy a szörnyű kínzások hatása alatt még a saját képzelőtehetségüket is meghaladó ténykedéseket adtak elő, melyekről e helyen nem lehet szólnom. Fejér Ilona a bírói ítéletben testi gyengeségére és arra való tekintettel, hogy földi életének utolsó szakában van, azt a könnyítést kapta társával ellentétben, hogy elébb fejét vették és csak azután dobták oda testét a lángok martalékául. Miként említettem, itt Tolna megyében a kínvallatásnak, a tortúrának tizenkét fokozata volt, de ebből csak a már felsorolt nyolc fokozatot tudtam kideríteni, a többi négy fokozat, pedig egyszer alkalmazták, örökre a homályba vész. Harmadik társuk, Tamás Zsuzsa ugynacsak ebben az évben fejezte be életét a máglyán. A szöges csikóig ő sem felelt egyetlen kérdésre se, de e csikón való lovaglása után Fejér Ilonához hasonlóan mindent készséggel bevallott. Ő is részt vett a Szent Gellért-hegyi, a kömlődi és bölcskei hegyen rendezett ördögi lakomákon, amelyekre hol macsak, hol sas képében repült oda. Hozzá már nem intéztek olyan sok kérdést, hiszen a törvényszék már az előbbi két boszorkány vallomásaiból megtudta mindazt, amire kíváncsi volt. Együtt ítélték máglyára Vörös Ilonával. E három boszorkány vallomása nagyon sok kisebb-nagyobb boszorkány nyomára vezette el a vármegye büntetőtörvényszékét. Vallomásuk során össze is fogdosták őket és mindazok ellen megindították a büntetőeljárást, akiket csak a legkisebb gyanúval is illetni lehetett. Természetesen a kínzások hatása alatt olyan nevek is szóba kerültek, amelyeknek viselői ugyancsak messze álltak mindenféle boszorkányságtól és ennek megfelelően ki is maradtak az üldözöttek sorából. Kisebb esetek Tamás Zsuzsa, aki egyébként Dunaszentgyörgyön fejtette ki működését, sok esetben Boda Katalinra, hárította, amint ma mondani szokás, a felelősséget. Boda 99