A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

még 37 jobbágyot ítéltek el nyolc évtől fél hónapig tartó börtönbüntetésre, míg a többiek 25-32 botbüntetéssel megúszták a felkelésben való részvételüket. A vádlottaknak egyrészét bizonyítékok hiányában felmentették. A megtorlás erejét és irányát e súlyos ítéletnél is jobban elárulja az a rendelkezés, amelyet a vármegyei törvényszék a község bírája, az esküdtek és a község terhére alkotott meg ítéletében. Németh Lászlót, a falu bíráját azért, mert e zendülésről kezdettől fogva tudott, azt az uradalmi tiszteknek nem jelentette, ahhoz társult és a népnek ezt a kilengését palástolni és menteni igyekezett s gyávaságával e tűznek még tápot is adott, a bírói tisztségétől való nyilvános megfosztásra, félévi börtönbüntetésre ítélték, s ezenfelül köztisztség viselésére egész nemzedékét minden időkre méltatlannak nyilvánították, őt magát pedig az örökös jobbágyság állapotába helyezték vissza. Ozora községet pedig, az esküdteket is beleértve, de kivévén néhány megbízható embert, e bűnös lázadás emlékére és büntetésére annak a várnak őrzése céljából, amelyet megtámadni merészeltek, két állandó hajdúnak saját költségükön való tartására ítélték, megfosztván egyszersmind a falut a bíróválasztásjogától. Az ítélet egyúttal kötelezte a falut az okozott károknak a megtérítésére, míg a testi bántalmakat szenvedettek követeléseire az elítéltek javait jelölte ki. Ez az ítélet egy-egy jobbágyfalu életének és társadalmi helyzetének a leghűbb és legérthetőbb tükörképét tárja elénk. A helytartótanács 1766. évi december hó 29-én értesítette a vármegyét, hogy Mária Terézia királyi kegyelemből az ítéletet megváltoztatta, s bár a lázadásnak vezetői a halálbüntetést cselekedeteikkel kiérdemelték, életüknek a királynő mégis megkegyelmezett. Mária Terézia a halálbüntetéseket 2-10 évig terjedő várfogságra és sáncmunkára változtatta át és a többieknek is lényegesen enyhítette szabadságvesztés büntetését. A községi bírónak büntetését egyszerű hivatalvesztésre, az esküdtekét feddésre változtatta, míg a községet illetően megelégedett az okozott károk megtérítésével. Mária Terézia e kegyelmes ítéletében a parasztmozgalmak keletkezésében való felelősségének érzetét és a jobbágyok közt élő, de hitelét már veszíteni kezdő misztikus hit további megtarthatásának gondolatát kell feltételeznünk. Csakis ez lehet az oka annak, hogy a két ítélet közt olyan nagy a különbség és Tolna vármegye a legközelebbi hasonló pert már nem is utalta büntető törvényszéke elé, hanem megelégedett polgári törvényszéke bíráskodásával és ítéletével. Az ozorai jobbágyok felkelése, bár nem volt híjával a szervezésnek, és a több vármegyére kiterjedő paraszti mozgalom láncolatába illeszkedett bele, az évtizedek alatt felgyülemlő jobbágyi keserűségnek hirtelen kirobbanása volt és ennek a jogfosztott és földesúri hatalom alatt élő társadalmi osztálynak az akkori viszonyok közt való bátor és vakmerő tiltakozását jelentette az elnyomatás és kizsákmányolás ellen. Ennek a felkelésnek e helyen csak röviden vázolt jellegzetes vonásai mindenesetre élesen jelzik azt az utat, amelyet a magyar jobbágyság az elnyomatásból a felszabadulása felé megtett évszázadok során át, de különösen a török hódoltság megszűnése után és a tekintetben sem hagynak kétséget, hogy ezek a parasztmozgalmak egységes irányítás és vezérlés alatt az elszigeteltségből kilépve, általános és teljes paraszti forradalommá válhattak volna. Ezek a mozgalmak kuruc hagyományokból táplálkoztak, s minthogy tudatos osztálytartalmuk miatt a magyar uralkodó osztályoktól sem támogatást, sem vezért nem nyerhettek, kénytelenek voltak egészen bizarr módon ahhoz a bécsi udvarhoz folyamodni támogatásért, amelyik már eleve elhatározta, hogy ezt a mozgalmat a főurak megijesztésén túlfejlődni sohasem engedi meg. így aztán még a lehetősége is elmúlt annak, hogy új Rákóczi Ferenccel az élen ezek a történelmileg is kedvező helyzetben megindult paraszti mozgalmak a magyar nemzetet politikailag és társadalmilag újjáalakíthassák. 85