A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
zása ügyében az ottani parasztmozgalmak lecsendesítésének célzatával bocsátott ki, s amelyet a tiszttartó parancsára a nótárius ugyanakkor a népnek szintén felolvasott. Az ozorai jobbágyok úgy vélekedtek, hogy ezt a rendeletet nem is Mária Terézia bocsátotta ki, hanem az uradalom tisztjei az ő félrevezetésük céljából eszelték ki, s mutatták be a népnek, mint királyi parancsot. Ennek megfelelően ez az egyébként valódi és hiteles királyi rendelkezés a jobbágyokra semmiféle hatással sem volt, bár a rendelet általhágóit öt- és tízévi, esetenkint pedig örök rabsággal is megfenyegette. Az ozoraiak csak a nótáriusnak nagy könyörgésére és rábeszélésére hagyták ki az instánciából a végszót, hogy nem szolgálnak többé az uraságnak s fejezték be követeléseiket annak kijelentésével, hogy hajlandók egy évben 12 napot szolgálni, de azt is csak szerződés alapján. A nótárius ennek a 12 napnak az elvállalására is csak azzal az ijesztgetéssel tudta rávenni őket, hogy ha ezt sem vállalják, úgy németeket hoznak a helyükbe és így csak maguk vallanak kárt. Szalay György, a nótárius igen kínos helyzetben volt, mert, miként maga írja, nem nagy öröm volt köztük lenni, mivel már azelőtt is kihúzással kínálgatták és ok nélkül fenyegették. Szalay nótáriusnak kínos napjait egyébként a mozgalomban részt vevő többi jobbágyfalu jegyzői is átélték. A simontornyai járás falvainak jegyzői kara néhány hónappal későbben, amikor már a paraszti mozgalom lecsendesedőben volt, kínos és nehéz helyzetük megismétlődésének úgy akarták elejét venni, hogy a vármegyétől, a jobbágyoktól való fuggetlenítésüket és a vármegye hatalma alá való rendelésüket kérték, mondván, mi mindent mernek tenni a parasztok, különösen, ha nem a felsőség által igazgattatnak. A simontornyai nótáriusok eme kérelme az államosítás felé való törekvés első megnyilvánulását jelenti. Az ismertetett jobbágyi követelések eddig ismeretes rövid lényege az, hogy amíg az uradalom őket a 23 évvel azelőtti állapotukba vissza nem helyezi, vagyis az évi 12 napi robottal meg nem elégszik, az uradalomnak mindenki szegüljön ellent, senki ne engedelmeskedjék, semmit ne fizessen és semmit ne szolgáljon. Vakmerő követelések voltak ezek akkor és különösen a dombóvári bíró üzenete után, aki kérve kérte az ozoraiakat, hogy ne szegüljenek ellen és szolgáljanak továbbra is úgy, mint régen. A néhány nappal azelőtt Dombóvárott úriszéket tartó Somogy megyei alispánra támadó jobbágyoknak a vezetőit ugyanis a katonaság elfogta és bebörtönözte és a dombóvári bíró előtt többé már nem volt kétséges, hogy a királynőbe vetett misztikus hit nagyon.is ingatag alapokon nyugszik és a közrendet megbontó ellenállásuk esetén mit sem ér. Ezért küldte tehát ijedt üzenetét Ozorára. Az ozoraiak azonban ekkor még azt hitték, hogy mivel ők tartják a katonaságot és nem az urak, a királynő nem adna oda egy polgárt száz úrért sem. Dombóvárra előzőleg az ottani jobbágyok hangulatának kipuhatolása céljából Déghi János és Vörös József személyében követeket küldtek, akik azt hozták hírül, hogy ha a régens Szentlőrincről el nem menekül, a jobbágyok bizonyára agyonverik. A dombóvári bíró üzenete tehát hatástalan maradt, mert a jobbágyság forrongásáról mindenhonnan érkező hírek a királynőbe vetett misztikus hittel párosulva elhomályosították a baljós intelmeket, sőt az ozoraiak a dombóvári esetből, miként az eljárás során az egyik tanú vallotta, még szarvat is vettek. Követeléseik mellett tehát állhatatosan kitartottak és úgy határoztak, hogy az instánicájukat másnap átadják a régensnek s arra azonnali kedvező választ kérnek. Abból a célból pedig, hogy a nép a másnapi pincehelyi vásárba el ne széledhessen, Birkás Gergely, Virág István, Gulyás András és mások vállalkoztak arra, hogy a faluból kivezető utakat elállják és a faluból senkit sem engednek ki. Ezt a feladatot végre is hajtották és mindenkit visszazavartak, aki a faluból bármi okból távozni készült. Ezek az intézkedések érthető nyelven szóltak Ozora népéhez, melyet a közös 81 6