A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
Gutai Miklós: KI VOLT DR. HADNAGY ALBERT?
egyetemen folytathassa. Ekkor úgy döntött, hogy az anyaországban próbál szerencsét és 1919 augusztusában megkísérelt Budapestre jutni. Háromheti viszontagságos utazás után azonban ez nem sikerült és a román hatóságok visszakergették szülőfalujába. Ezt követően viszont - egy év kihagyás után - 1920 nyarán, sok megpróbáltatást követően sikerült kiszöknie és egy szál ruhában, poggyász nélkül érkezett meg Budapestre. Itt bejutott az Eötvös Kollégiumba, állami ingyenes helyre, kitüntetéses érettségi bizonyítványának köszönhetően. Az akkori nehéz gazdasági viszonyok között sok nélkülözéssel kellett megküzdenie, mert otthonról semmi anyagi segítséget sem várhatott és kaphatott. így kénytelen volt magántanítványokat vállalni, hogy a legszükségesebb ruházati és egyéb szükségleteit beszerezhesse. Egyetemi éveit csak a tanulásnak szentelte. Bajtársi egyesületekben, politikai mozgalmakban stb. sohasem vett részt. Tanulmányait késedelem nélkül végezte el és az 1924. év júniusában tanári szakvizsgának, majd ezt követően a bölcsésztudori szigorlatnak is eleget tett. Egyetemi évei alatt olyan tanítómesterei voltak, mint dr. Angyal Dávid, dr. Domanovszky Sándor, dr. Madzsar Imre, dr. Ballagi Aladár, dr. Cholnoky Jenő, dr. Gombócz Zoltán, dr. Hóman Bálint etc, akik a magyar művelődéstörténet ismert tudósai voltak. Kiváló előmenetelére való tekintettel - az egyetem elvégzése után - állami ösztöndíjjal kiküldték a bécsi Magyar Történeti Intézetbe, ahol részben az egyetemi tanulmányait folytatta, részben a bécsi Statsarchivban végzett levéltári kutatásokat. Itt többek között összegyűjtötte az 1790/91. évi erdélyi országgyűlés levéltári adatait. Károlyi Árpád történetírónak a megbízásából pedig részt vett a Batthyány-kormány okirattárának gyűjtési és másolási munkálataiban. Szekfü Gyula munkatársaként - az ő megbízásából elkészítette a „Magyar államnyelv"c. munkájának az indexét. Az itt eltöltött két év tudományos munkásságát azonban meg kellett szakítani, mert anyagi tekintetben „önellátó"lévén - a változó viszonyok miatt kereset nélkül maradt idős szüleit is hathatósan kellett támogatnia. Mindezek mérlegelése után, 1926. július l-jével, Kovách Aladár nyugdíjazásával megüresedett Tolna megyei főlevéltárnoki állást megpályázta. Erre öten jelentették be igényüket: Bükéi Gorz János, Pest Pilis-Solt-Kiskun vm. tb. okleveles levéltárnoka, az ottani alispán támogatásával, Sziklóssy Szabó Kálmán oki. levéltárkezelő - a győri polgármester támogatásával, Varga Dezső menekült, sóshartyáni nyűg. körjegyző és Kocsi Géza, aki Kolos vármegyei Gyalui járás főszolgabírói hivatalában volt díjnok és a pályázat idején a Mázai Hengermalom és Téglagyár főkönyvelőjeként dolgozott. A vármegye a pályázati dokumentumokat szakmai véleményezésre felküldte Budapestre dr. Dőry Ferencnek, az Országos Levéltár igazgatójának. Ő valamennyi pályázót részletesen jellemezve, egyedül dr. Hadnagy Albertet találta alkalmasnak a főlevéltárnoki állásra. 1926. június 2-án kelt, az alispánhoz címzett levele szerint: „...Az egyetlen pályázó tehát, aki szakképzettségére való tekintettel a főlevéltárnoki állásra ajánlható volna, dr. Hadnagy A Ibert. Jeles eredménnyel letett érettségi vizsga után a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult s szigorlatát a magyar történelem-földrajz szakból dicsérettel tette le. Ezután mint a bécsi magyar történelmi intézet tagja Bécsbe küldetett ki s most már másfél évnél hosszabb idő óta az ottani levéltárakban dolgozik. A levéltári szakvizsgálatot is könnyen, kiváló eredménnyel állotta ki. Törvényhatósági levéltárban eddig ugyan nem szolgált; intelligenciájánál fogva azonban joggal várható, hogy a vármegyei levéltári szolgálatba könnyen beletanul s nemcsak közigazgatási, hanem tudományos téren is megüti azt a mértéket, melyet - úgy vélem Tolnavármegye az újonnan kinevezendő fölevéltárnokkal szemben fölállítani kíván..."