A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
lentkezése eredménytelen maradt. Vele szemben erősebb volt a magyar nő, a magyar föld szeretete. Es jött a nagy elhatározás napja, mikor választania kellett és ő választott, megtartotta Magyarországot! Házassága után hosszabb szabadságra ment és mikor ezrede Galíciában állomásozott, ő nejével Németországban és Bécsben tartózkodott. Házasélete igen boldog volt, mert ünnepelt szépségű és jólelkületű felesége közelében megtalálta azt a boldogságot, mit ember e földön elérhet. Felesége is nagyon művelt, előkelő származású nő volt, idegen nyelveket beszélt s általa Leiningen megismerkedhetett a magyar társadalmi élet legkiválóbbjaival, s ezek által a magyar nemzet politikai helyzetével. Minthogy a nemzeti élet legjobbjai között forgolódott, kik a nemzetet képviselték azon időkben, nem vonhatta ki magát a magyarság érdekköréből, ezt tehát meg kellett ismernie. Erre pedig ismét jó alkalom kínálkozott a már említett életkörülményeinél fogva. Lassanként megismerte az ország alkotmányos és politikai berendezkedését jogait, szabadságait és azokat igazaknak elismerte, magáénak is vallotta. Délnémet származása, hová könnyebben eljutottak a francia forradalom eszméi, ifjúkori olvasmányai, atyjának a rang iránt való közömbössége lelkét fogékonnyá tették a liberalizmusnak világot megváltó eszméül való elfogadására, s következőleg a magyar viszonyok megismerése után felkeltették érdeklődését a magyar reformkor törekvései iránt. Az 1847-es pozsonyi országgyűlésen az ellenzék küzdelmeinek megfigyelése által maga is egyre közelebb sodródott a nemzetiség szabad kifejtésének gondolatához az emberiség összessége érdekében. Ez időben már kapitánnyá lépett elő, de nem kívánt többé katonai pályán megmaradni, hanem mint birtokos, magyar honos igyekezett elveinek a polgári életben való győzelméhez hozzájárulni. És 1848 elején eljött a népek ébredése, a népek tavasza! Nem erőszakolt ébredés volt ez, de egyenes következménye a francia forradalmi eszmék terjedésének s az ezt akaratlanul is elősegítő szentszövetségi politikának. A népek forrongását többé nem lehetett megakadályozni, de már megelőzni sem. E forrongás idején Leiningen Pozsonyban tartózkodott családja körében, s itt közvetlenül szemlélhette az eseményeket. 1848 márciusának második felében innen birtokára Becsére utazott hosszabb tartózkodásra, hogy rendezze birtokának az új rendszer következtében beállott helyzetét és ennek megfelelően intézkedjen a tennivalókról. Még Pestig való útjában a hajón több előkelő úrral ismerkedett meg, akikkel kedélyes vistpartiet játszott, e szórakozást ugyanis nagyon szerette. Pestről március 28-án ír Eliznek és tudósítja az ottani hangulatról és állapotokról. E napok nagyon izgalmasak voltak, mert a márciusi törvények szentesítése és a minisztérium megerősítése az udvarnál egyre késett s e halogatás még csak fokozta a szenvedélyeket. Magyarországnak lelki központja ekkor már Pest volt és Leiningenre az itteni hangulat megfigyelése kétszeres értékkel bírt. Őt, aki rokonszenvezett az egész Európát izgalomba hozó új eszmékkel, ezeknek különösen gyakorlati megvalósulása érdekelte. Leiningen ez eszmék megvalósulásától, mint német származású és érzületű főúr, a szabad Németország megvalósulását remélte s ennek nem állott útjában a magyarság törekvése, sőt előmozdította. Ez okból érthető az a nagy szimpátia, mely már kezdetben tapasztalható nála Magyarország ügye iránt eltekintve azon kétségtelenül nagy hatástól, melyet felesége a szép és lelkes magyar honleány ez irányban gyakorolhatott reá és figyelmét már régebben ez országra és annak ő általa is becsült népére irányította. E hatást még növelte azon fényes, előkelő, jó magyar érzelmű tásaság, melynek körében forgolódott Pozsonyban, s ez ismeretségek mind egy-egy érzelmi szállal kapcsolták őt a magyarsághoz. Ez új hatásokkal szemben azonban néhány hónapon át erősebb volt a régi érzelem, a faji tudat jelentkezése és kijelölték 141