A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
nagy részét, szűkebb környezetére ezáltal csak kis rész jutott. Ezt a hányadot pedig olyan férfiú, mint Leiningen, ki talán a nevesebb katonai vezérek közül legszebb példáját adta az önfeláldozásnak, sokszorosan visszaverte híveinek segítsége nélkül is. Szép lelkületű férfiú volt telve idealizmussal s a nagy eshetőségek valósulni látszó, vagy hiú reménye pillanatokig sem szédítette meg, megmaradt mindvégig az egyedül igazságosnak és becsületesnek hitt úton. Pedig hány kemény edzett szívet rázott meg a gondolat, naggyá, hatalmassá lenni s a nemzetnek új életre való ébredésében annak vezérévé lenni nemzetéért, vagy önmagáért! Az ő lelki egyensúlyát nem zavarta meg a versengés keserűen ható zaja, mit szomorú megadással vett tudomásul, számára értéket csak megérdemelt rang, kitüntetés, elismerés jelentett. A szabadság eszméje vitte a harcba, s elvei mellett kitartott a végsőkig. A szabadság ügye azonban elbukott a küzdővel együtt. Menekülhetett volna és nem ment. Ha megy, megnyeri életét, de elveszíti önmagát. Vértanúhalált halt a magyar nemzetért, melynek csak késői fia lett. Halála bajtársaiéval együtt megváltás volt a nemzet életének, mert a bosszúnak el kellett következnie. A bosszú az ő halálukban kielégülést nyert és élni hagyta a nemzetet! Ha ők nem halnak, nem lesznek áldozattá, többnek és továbbra kellett volna megszenvedni, hogy a mérték beteljen, míg a gyűlölet kifárad. Megváltották a nemzet életét, legyünk örökké hálásak érette! Leiningen-Westerburg Károly Ágost gróf Ilbenbenstadtban született 1819. április 11-én előkelő családból. Családja Németországnak ősi dinasztia családjai közé tartozott, melynek ősi voltára és történeti szerepére Leiningen mindig büszkeséggel gondolt. Származásukat kimutathatólag Nagy Károly koráig tudják visszavinni, s már ez időtől kezdve házuk tagjai bőségesen vállalnak szerepet a népek történetében. Többek között egyik ősük Emich Leiningen, az első keresztes háború egyik vezére, 1096-ban Mosonyban sokáig tartotta ostrom alatt Kálmán magyar királyt, majd a szerencse fordultával alig tudott Emich gróf elmenekülni. Birtokaikat Wornesgau, Westerburg és a Lahu mentén elterülő Schadek uradalmak alkották s ezek felett családjuk ősi fejedelmi joggal rendelkezett. Nem voltak alávetve senki felsőségének, fejedelmek kiskirályi hatalmának, hanem egyenesen a császár rendelkezése alatt állottak s csak őt ismerték el uruknak. Politikai és gazdasági hatalmuk idők folyamán hanyatlott, mert a család szaporodásával nem tartott lépést birtokaik terjedelme s az ősi birtok lassanként elaprózódott s a birtokkal járó politikai és gazdasági hatalmuk alatta maradt tekintélyben más családok hatalmának növekedésével szemben. Megmaradt azonban mindvévig származásuk előkelő tudata, mit nem érinthetett kedvezőtlenül új családok sokszor erőszakos úton szerzett hatalmassága. Ez a tudat házuk minden egyes tagjának lelkében mélyen belevésődött, de elismerték azt külföldön is és több uralkodó családdal állottak házassági kötelékben. így Leiningen-leány volt Lujza porosz királynénak nagyanyja s Leiningen Károly Frigyes Vilmos Emich özvegye Mária Lujza Viktória Kent hercegének lett felesége, s tőle származott Viktória angol királyné. E fejedelmi házasságok bizonyítékai előkelő származásuk általános elismerésének. A család férfiága különben már 1220-ban kihalt, s nevük nőági házasságok útján tartatott fenn és több ágra szakadt. A családi birtokok egy része a XIII. század folyamán a runckeli grófok kezére került, akik közül Reinhard Westerburg gróf feleségül vette a család idősebb ága megalapítójának dédunokáját, 1467 körül, Hasso húgát, Margitot, a birtokok nagy részét megszerezte s megalapította a Leiningen-Westerburg ágat. A reformáció idején ez ág áttért protestáns vallásra és új hitében meg is maradt mai napig. 1695-ben ismét két ágra szakadt a család, s az ifjabbik ág porosz fennhatóság alá, az idősebb ág hesseni fennhatóság alá került. Újabb házasságok révén még több mellékág alakult, s ezek közül a Leiningen-Dagsburg-Hardenburg ág 1779-ben bi139