A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
•...•/ • felét az uradalom elvállalja, amit annál inkább megtehet, mert hiszen Szekszárd városa a nemzeti iskola három tanítójának amúgyis saját költségén ajánlott fel lakást. Mindez annál inkább megvalósítható lenne, mert Thalherr főépítésmester is úgy nyilatkozott, hogy a helytartótanács a városnak ezt a kérését bizonyára teljesíteni fogja. Thalherr főépítésmester, a budai építési igazgatóságnak egyik vezetője valóban itt járt Szekszárdon és helyszíni szemle alapján elkészítette az új nemzeti iskola építési terveit. Thalherr biztató kijelentésének azonban az esetleges jóakaraton kívül más háttere is volt. Szekszárd város tanácsa az akkori képviselő-testületének, az úgynevezett hatvanosságnak beleegyezésével úgy határozott, hogy a gimnázium építési tervének a nemzeti iskola építési tervébe való beiktatásáért célszerű lesz az építésügyi igazgatóságnak azokat a tagjait, akiknek a jóakaratától e szándékuk megvalósítása függött, néminemű szekszárdi bornak az ajándékozásával jobb hangulatra deríteni. Elhatározták tehát, hogy a város költségén 1080 forint értékben 13 akó asszubort vásárolnak és azt hajón Budára szállíttatják és ott megfelelő személyek javára szétosztogatják. Ezt az elhatározást gyors cselekvés követte és ebből az ajándékborból Thalherr főépítésmester is részesült öt akó erejéig. így aztán nem csoda, hogy Thalherr könnyűszerrel mégígérte a helytartótanácsnak jóakaratát a gimnázium ügyében, bár ez a jóakarat nem terjedt túl a saját személyén. Tolna vármegye Szekszárd városának kérelme és az alapítvány felügyelőbizottságánakjelentése alapján 1810. évi április hó 13-án ismét felirattal fordult a helytartótanácshoz annak érdekében, hogy a szekszárdi gimnázium végre-valahára megépíttessék. A vármegye e feliratában hivatkozik az elmúlt esztendők folyamán több ízben tett hasonló értelmű felterjesztéseire és megismétli mindazokat az indokokat, amelyeket már korábban is felvonultatott az ügy sikere érdekében. A vármegye elfogadta az alapítvány felügyelőbizottságának javaslatát, hogy az alapítvány évi 5000 forintos részletekben öt év alatt 25 000 forint összeggel járuljon hozzá az építkezés költségeihez oly módon, hogy visszatérve az 1804. évi eredeti tervhez a gimnázium a nemzeti iskolára való emeletráépítéssel valósíttassék meg, vállalván még a tanárok fele fizetésének a terhét is. A helytartótanács tehát kénytelen volt ismét érdemben foglalkozni a szekszárdi gimnázium ügyével és ennek megfelelően tájékoztatta a vármegyét arról, hogy a gimnázium megvalósítása esetén az alkalmazandó professzorok fizetése évi 5775 forint összeget igényel. E közléséhez sietett hozzátenni, hogy az uradalom a tanárok fizetésének felerészét nem köteles vállalni, mert a latin iskolák támogatása nem képezi a feladatát, különösen nem olyan körülmények közt, amikor az országszerte megnyilvánult igények miatt amúgy is túl van terhelve. A helytartótanácsnak ez a rendelkezése elég baljóslatú volt, hiszen a tanárok fizetésének terhét azonnal elhárította az uradalomtól és e közléssel kimondatlanul is jelét adta annak, hogy a szekszárdi gimnázium megépítését most sem tartja kívánatosnak. Az alapítvány felügyelőbizottsága akkor, amikor az 1810. év elején a város kérelme alapján a vármegye előtt a szekszárdi gimnázium építésének a gondolatát ismét felvetette, célzott arra is, hogy e közjó megvalósítása érdekében a megyebéli földesurak jótékony adományaikkal, ha adakozásra felkéretnek bizonyára nem fognak késlekedni. Jellemző erre a kis paraszti városra és kulturális törekvéseinek mély gyökereire az, hogy a földesurakat megelőzve saját kebelében és megyei támogatással vidéken is 2500 forintot már összegyűjtött a gimnázium céljaira. Jellemző viszont szegénységére az, hogy ilyen lelkes elhatározások ellenére is ennek a 2500 forintnak 5000 forintra való kiegészítését csak arra az esetre ígérte meg, ha szüretje a várakozásnak megfelelően alakul, -v 135
