A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

Azonban városunknak tehetsége annyira nem terjeszkedhetvén, hogy a most köztünk lévő három tanítóknak tartásukonfelül többre is ereszkedjen, midőn a felséges királyi rendeléseken épült emiitett célunknak eléréséről gondolkodnánk és tudnánk, hogy nemes Pécs városa se mesterembereinek, se tanulóinak számokra nézve nálunk nem, elébb való, sőt az ország szélén feküvén, a benne lévő oskoláknak csak igen kevés számú hazafiak vehetik hasznokat, de ami több, mi egyenesen a tudományok birtokához tartozván, ennek segedelméhez a pécsieknél annál több jusst tarthatunk, mennél bizonyosabb az, hogy a mi hasznunk az uraságéval szorosan össze vagyon kapcsoltatva. Ezekre tekéntvén, nem tartjuk vakmerőségnek a tekintetes nemes vármegye által a felséges consilium előtt azért esedezni alázatosan, hogy minekutána Pécs városa húsz esztendők óta a mi méltóságos uraságunk által annyira segittetett, hogy maga csak két tanítót fizetett a többiek pedig úgymint a királyi nemzeti főiskolának direktora 500 Ft, a rajzoló mester 300 Ft, a muzsika mester 200 Ft, és a negyedik és a harmadik osztálybeli tanítók két - kétszáz Ft fizetéseiket az említett méltóságos uraságunknak kegyelméből vonták. Ezen királyi nemzeti főoskolának városunkban leendő általtétetődését kegyelmesen eszközölni méltóztasson, nemcsak a méltóságos uraságnak a haszna, nemcsak a mi javunkra való tekéntet, hanem kiváltképpen az is javasolja ezt, hogy ezen oskolábul a szomszéd nemes vármegyékre sokkal több haszon fog haramolhatni, hogy nálunk mind az oskolabéli ifjúság, mind a mesteri hivatalra készülők az anyai nyelvet gyökeresen megtanulhatják. Végre hogy az okok, melyre nézve azon oskola Pécsen állíttatott volt fel, tudniillik az akadémia ottléteié megszűnvén, igazságosnak lenni latszatik, hogy a tudományi uradalom inkább a maga szegény jobbágyait segítse, mintsem egy oly várost, melynek úgyis tehetségében állhat magának e részben önön magából szerezni segedelmet. Ezekhez járul még az is, hogy nálunk a három tanítók már dotálván lévén, a Pécsről ide hozattatandó egyik tanítónak a fizetése a többi tanítóknak quártély-pénz adattathatik ami nélkül Pécsen a nélkül is szűkölködnek. Alázatosan is instáljuk a tekintetes nemes vármegyét, méltóztasson ezen alázatos könyörgésünket a nékünk kedvező opinióval együtt a felséges consiliumnál a maga hatalmas közbenvetése által az óhajtott célra előmozdítani. Mely grátiát alázatosan várván, vagyunk a tekintetes nemes vármegyének Szekszárd, 1805. április 4-én alázatos szolgái Jaeger János bíró és az egész tanács." Tolna vármegye a városnak ezt a kérelmét pártfogólag terjesztette fel a helytartótanácshoz, de az a kérelmet egyben elutasította azzal, hogy létesítsen a város rajziskolát, ha arra szükség van, a saját erejéből. Hiába érvelt tehát a város mind az erkölcsi, mind az anyagi igazság alapján olyan hathatósan és hiába kutatta ki, hogy a saját munkájuk gyümölcséből mily sokat költ az uradalom oktatási vonalon egy idegen város támogatására, mindez nem használt semmit sem, miképpen történt ugyanez a gimnázium esetében is. A város okfejtése valóban minden részében helytálló volt és a helytartótanács hamisan érvelt a város kérésével szemben annak kijelentésével, hogy létesítsen a város rajziskolát a saját erejéből. A valóság az volt a város által beszerzett adatok szerint, hogy a szekszárdi tanulmányi alap oktatási vonalon húsz esztendőn keresztül támogatta a más megyében fekvő Pécs városát, de Szekszárd város kulturális törekvéseinek a kielégítésére nem volt hajlandó áldozni semmit sem. Ezekből az adatokból válik érthetővé az, hogy miért igyekezett a város a kellő műveltség megszerzése révén a jobbágyok fiait bejuttatni az uradalmi tisztségekbe és hogy miért ellenezte mindenáron az uradalom a gimnázium megépítését, illetve miért nem volt hajlandó ennek céljaira egy fillért is áldozni. Érdekes és sokat mondó ellentét bontakozik ki az uradalom és a város közt ezeknek az adatoknak mérlegelése alapján. 131