A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
így az uradalom a gimnázium céljaira valóban semmit sem áldozott, hiszen a nemzeti iskolának a megépítésére a gimnáziumtól függetlenül felsőbb hatóságai által már úgyis kötelezve volt. A város lakossága szegénysége miatt a megajánlott ingyenes napszámokon felül pénzbeni áldozatokat nem vállalhatott és ennek következtében ez a szép terv igen rövid idő alatt meg is bukott, mégpedig könnyen, mert az alapítvány tőkéjéhez a vármegye sem mert hozzányúlni, hiszen ezt szigorúan tiltották a végrendelet kikötései, de az uralkodó is, valamint a legfőbb kormányszervek. Ilyen körülmények közt a város is, a vármegye is örömmel váltak el az uradalomtól a közös építkezést illetően és igényeiket leszállítván, szívesen és állhatatosan gondoltak más tervek megvalósítására, amelyeknek bármelyike is szerényebb keretek közt a fejlődés minden reményével ellátva Szekszárdon önálló gimnázium létesítését eredményezte volna. Schmidt Vencel, szekszárdi kőművesmester 1805 elején el is készítette az önálló gimnázium terveit két megoldás szerint, melyek figyelembe vették az anyagi helyzet szűkös voltát. Az új elgondolás szerint a költségesebb tervezés elfogadása esetén a gimnáziumnak hat nagyobb méretű tanterme lett volna és az építkezési költségek a már ismertetett első terv szerinti kiadásoknak még a felét sem érték volna el. A még szerényebb kivitelű megoldás elfogadása esetén az építkezési költségek az eredetileg tervezett kiadások egyharmadán is alul maradtak volna, természetesen kisebb méretű tantermekkel és azoknak is csökkentvén a számát eggyel. Szekszárd városa addig is, amíg a gimnázium valamelyik terv szerint felépülhetne, három egészséges és kényelmes szobát ajánlott fel a gimnázium céljaira, csakhogy a tanítás benne minél előbb elkezdődhessen, tanítván ezekben Jó móddal"a principiákat, grammatikákat és syntaxist. Szekszárd városa ezt az elhatározását az alapítványi bizottságnak sietve tudomására hozta és kérte azt, hogy döntsön mielőbb e két új terv valamelyikének az elfogadásán, hogy azután a gimnázium a plébánia és a városháza közti üres telken megépülhessen. „... mely gimnáziumnak Szekszárdra leendő fundálása által a tekintetes deputáció magának ezen tekintetes vármegyebéli szüléktől és lakosoktól annyival inkább örökös háládatossággal magasztalandó hírt, nevet fog szerezni, hogy azon tanulóknak, akik ezen Styrum massából stipendiumot húznak, a mi városunkban az egész tekintetes nemes vármegye színe előtt minden érdemeik és tudományok és tehetségek, iparkodásaik kifognak tetszeni..." írják levelükben. Az alapítványi bizottság 1805. január 4-én foglalkozott Szekszárd város kérelmével és annak megtárgyalása után tette meg jelentését a vármegye közgyűlésének. Tolna vármegye ennek a jelentésnek a figyelembevételével készítette el és terjesztette fel a nádorhoz és a helytartótanácshoz azt az összefoglaló jelentését, amelyből kibontakozik ennek az elgondolásnak az egész lényege. „Ezt az önmagában véve igen terhes, de kihatásaiban az egész közösségre rendkívüli haszonnal járó kérdést kellő megfontolás és megtárgyalás céljából egy külön az erre a célra alakított bizottság elé utaltuk -jelenti a vármegye - azzal az utasítással, hogy ez a bizottság a helyszínen szakértők és a helytartótanács által ugyancsak ebből a célból ide rendelt Latinovics János tanácsosnak a közreműködésével a terveket vizsgálja felül, a költségeket állapítsa meg és azután mutassa ki azt is, hogy a költségekből mennyi terhelné az alapítványt." A bizottság e feladatának eleget téve 1805. január 4-én össze is ült és vizsgálatának eredményeit elibénk terjesztette, jelenti tovább a vármegye. „Arról le kellett mondanunk, hogy a gimnáziumot önállóan építsük meg az eredeti terv szerint, mert ez egymagában véve 66 688 Ft-ot igényelt volna a professzorok fizetésén kívül. Ekkorfelmerült annak a gondolata, hogy az uradalommal együtt és közösen építsük meg a gimnáziumot emeletreáépítéssel a már ismeretes módon. Az alapítvány tőkéjének részbeni igénybevételét azonban ebben az esetben sem lehetett volna elkerülni. A város a felmerült nehézségek miatt maga is eltekintett a gimnáziumnak ilyen módon való megépítésétől és azt kérte, hogy a 129