A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

kérte a város, hogy a vármegye utasítsa vissza szabadságáról ezredéhez. Ez a Háry János az 1803. évben ismét Páduában volt található, ahonnan - béke lévén - meghatáro­zatlan időre szóló szabadságlevéllel küldték haza Szekszárdra, atyja gazdaságába. A harmadik Háry Jánost ugyancsak ebben az ezredben találjuk. Ő szintén szek­szárdi volt és a fazekasmesterséget művelte, de az előbbitől eltérő életkorral és sorozási időponttal jegyezték a lajstromba. Leszerelésének körülményei és idő­pontja megegyezett az előzőével. A negyedik Háry János valóban huszár volt, éspedig a Vécsey-féle 4. huszárezred­ben, amelyik Galíciában székelt Radom városában. Ez a Háry János, 1802-ben innen jött haza Szekszárdra és a következő évi gyakorlási időig itt töltötte szabadságát. Az ötödik Háry János Székesfehérvárott szolgált a katonai raktáraknál és fog­lalkozását tekintve szabómester volt. A hatodik Háry János ismét huszárként tűnt fel a Hessen-Hamburg huszárez­redben és róla mindössze annyi ismeretes, hogy az 1805. évben bocsátották el a ka­tonai szolgálatból, miután kötelezettségének eleget tett. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Bodnár István, a Háry Jánosról szóló tanul­mányaiban maga sem tudott eligazodni az egymástól eltérő katonai adatokon: hiszen csak egyetlen Háry Jánosról tudott. Jelen tanulmány szerint - katonai szol­gálati adatok alapján - hat Háry Jánost sikerült felfedezni és ez a sok azonos nevű személy megdönti az eddigi kutatások valamennyi feltételezését, Garay obsitosát illetően. Természetesen, a költeményben szereplő Háry János személye teljes biz­tonsággal és pontosan ma sem azonosítható e közleményben említettekkel. A leír­takból viszont kitűnik, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy Garay obsitosa - füg­getlenül attól, hogy részt vett-e a franciák elleni háborúban vagy sem - azonos volt Augusz Antal által ismertetett belső cselédjével. Az obsitos meséi és a való események E tanulmány alcíme nem véletlenül Háry János és kora, hiszen ezen kor isme­rete nélkül nem lehet megérteni az obsitos meséjét és nem lehet megtudni azt, hogy vannak-e Háry János meséinek történeti elemei? A leírtakból kitűnik, hogy a kor történetében megtalálhatók azok a feltételek, amelyek Háry János meséinek bőségesen szolgáltathattak alapot, függetlenül attól, hogy ő résztvevője volt-e ezek­nek a történéseknek vagy sem. Vessünk most egy pillantást Az obsitos egyes részle­teire és állítsuk párhuzamba a valóság egykori történéseivel: „...Ő, ki ármádiákat vert széjjel egymagán, Túl jár a hadnagyával az Óperencián, Ki francia fejekkel sátrát körülraká, Es a világ végénél lábát lelógatá...' Úgy tűnik, nem túlzás, hogy a messzi tengereket és szárazföldeket bejáró Tol­na megyei katonák képe elevenedik meg ebben a jelenetben. Lehetséges, hogy a Velencében és Páduában járó valamelyik Háry Jánosé is, aki a maga hite szerint ott a világ végénél lábát lelógatá. Az 1813-ban, a vármegye által kiállított könnyű lovas­század 16-17 éves újoncairól írta Csákány Károly kapitányuk, hogy „...különös, mely örömmel megyén ezen újonc nép az ellenség ellen s nemhogy csökkenne vagy megretten­ne ereje, hanem oroszlányi erővel és bátorsággal rohan az ellenség ellen úgy, hogy orozva keresi s bújja ellenségét s ezt tudván azon híres nemzet s tapasztalván, a sikon retten s meg nem mer állni, hanem a hegyek közé húzza magát..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom