Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1964. október 13., rendes ülés
o o- 2 -o 1. Melyik négy tárgy képezze a felvételi vizsga anyagát? ^zek között 2. l>eg en-e elméleti vizsgatárgy? 3. A megváltoztatott felvételi anyagok megfelelnek-e az uj követelményeknek? A fenti kérdésekhez többen szóltak hozzá, azonban a vélemények és álláspontok igen eltérő képet mutattak, Szenkivül javaslat hangzott el a pontozási rendszer megváltoztatására, ugyanis a tapasztalatok és számszerű eredmények azt mutatták, hogy a középiskolából hozott pontok aránytalanul nagy előnyt jelentenek a felvételizők számára és több esetben olyanok számára, akik a főiskolai követelményeknek kevésbbé felelnek meg, s igy a hozott pont már eleve biztosítja felvételüket /KOLTAI JENŐ/ Tekintettel arra, hogy a pontozási rendszer megváltoztatása a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, a Tanács elfogadta Béni Miklós elvtárs javaslatát, hogy a Főiskola Igazgatójával együtt keressék meg az illetékeseket a 10-10 pontos arány megváltoztatása érdekében, Czirják József, dr.Niklai Ferenc, Tarján Sándor elvtársak az elméleti vizsga meghagyása mellett foglaltak állást, több oldaluan bizonyítva azt, hogy a Főiskola elméleti tárgyaira, a hivatástudat kialakítására gondolva módot kell nyújtani a Felvételi Bizottságnak az ilyenirányú tájékozódásra is, mert a gyakorlatban megfelelők az elméleti követelményeket sokszor nem tudják teljesíteni, dr.Niklai Ferenc elvtárs indokolatlannak tartotta viszont a biológia kiemelését, helyette inkább olyan tárgy beállítását javasolja, amelynek alapján a felvételiző tájékozottságát, érdeklődését, hivatástudatát, sportbeli jártasságát, értelmi képességeinek színvonalát megállapíthatnánk, A tárgy nevének "sportismeret"-et javasol. Ezzel szemben Kolozs Ferenc és dr.Bácsalmási Péter elvtársak járható útnak tartották a torna, atlétika tárgyak mellett a sportjátékok megbontását, amelyek a 3• és 4, tárgyat adnák, a torna 3 pontot, az atlétika 3 pontot, a sportjátékok 1-lcsoportja pedig 2-2 pontot kapna. Enallett többen lehetségesnek tartották az úszás negyedik tárgyként történő felvételét, 1 pont értékben, dr.Kereszty Alfonz elvtárs bizonyltja, hogy a biológia embertani része felvételi tárgyként annál is indokoltabb, mivel a testnevelő tanárok az emberrel foglalkoznak, tehát ismerniök kell az ember biológiai, élettani, egészségtani, anatómiai vonatkozásait. Ezt bizonyltja, hogy ma már a pszichológia és a pedagógia is élettani ismeretekre támaszkodva határozza meg tételeit és az emberrel való foglalkozás módszereit, Béni Miklós elvtárs a szintkövetelmények helyett a mozgások alapján javasolja - ha a tanszékek vállalják - foglaljanak állást, tud-e a jelentkező annyit, hogy a Főiskolát elvégezze. A részletekről folyóvita alapján Czirják József elvtárs az alábbi javaslatot tette: Vizsgáljuk meg az adottságok szempontjából a jelentkezőket gyakorlati és elméleti vonalon, A gyakorlati vizsga magába foglalná 1, a jártasság vizsgálatát a különböző testgyakorlati ágakban 2, a képesség vizsgálatát az alapvető fizikai képességek alapján, amelyeket a mczgástevékenységen keresztül Ítélnénk meg, Ez képezné a teljesitmény vizsgát. Az elméleti vizsga 1, az általános sportismeretből és 2. az általános testneveléselméleti ismeretekből állna /középiskolai tanterv anyaga alapján. n
