Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. december 16.
- 13 Rostás György: Az anyag elkészítését úgy képzelték, hogy egy anyag kerül a Tanács elé, hogy a tanszékek közösen készítik el. Itt valószínű félreértés történt. Az anyag készítésénél akkor letisztultak volna az eltérések. Egyetért a javaslatokkal, hogy a Reform Bizottságnak adjuk át, azonban feltétlenül olyan módon, hogy a gyakorlati tanszékek az itteni vita, mg a meglévő anyagok a- lapján a Reform Bizottság.részére közös anyagot adjanak át. Az anyag elkészítésével Kerezsi Elvtársat bizzuk mag. A Tanács elfogadjá a javaslatot. Pádor János: Azon az állásponton van, hogy a jelentésben leszögezétiteknél a szakkép zés jobb. Döntésre kell jutni a szakképzéssel kapcsolatban, mert az a jelenlegi rendszerben nem megfelelő. Szerinte a szakképzésre szükség van, mert hoz zájárul a jó testnevelő tanárképzéshez. Czirják József: A szakképzésnek a lényege, hogy oktatókat, segédoktatókat adjunk a magyar sport számára. Erre készítjük fel a szakképzésen keresztül a hallgatókat. Ennek a felkészítésnek a módszerében van a hiba - szerinte - Sokat kapnak elméletileg a hallgatók, ismérik a sportág elméletét, taktikailag, technikailag is tájékozottabbak, ügy tudja, ho?y gyakorlatilag is képzettek jó labdarugók, jó kézilabdások stb. Egy dolgot nem lát: mégpedig azt, hogy miképpen biztosítjuk a gyakorlati oktatómunkában való jártasságot? Amikor tanárképzésről van szó mi m gsz?rvezzük a pedagógiai gyakorlatokat, igy jártasságot szereznek már a főiskolai képzés alatt. A szakképzés keretében i- lyen nincs, mert nem mennek ki egyesületekhez, nem tartanác foglalkozást, s ha ki is mennek az nem történik szervezett formában. Ezt a hiányt pótolni kell a szakképzésben valamilyen formában. Antal József: Véleménye szerint - amelyet az elvtársak ismernek - a szakképzést a magyar testnevelés ügyének előrevitele érdekében fenn kell tartani. Hangsúlyozza! Nem szakképzés ellenes, mellette van. De el kell fogadni Bácsalmási elvtárs megállapitását - amelyet ugyan Ő visszavont- hogy igenis zsákutcába kerültünk. Hogy kijussunk,az alpkérdésekből kell kiindulnunk. A Főiskola elsődleges feladata a tanárképzés. ‘"Tanárokat kell képeznünk, akik sz hÉzzi íizáix- ±±±H±±xxg kKEihrxs: a magyar ifjúságot sokol áluvá, edzetté stb. nevelik. Viszont hallgatóink egy részt nem a sokoldalú képzés szemüvegén keresztül nézi hivatását, leendő munkáját, hanem csak egy sportág a szakképzés szemüvegén keresztül úgy is mondhatjuk, hogy az edzői beállitottság kérdése nagyon sokuknál megtalálható. A testnevelő tanárok nagy százaléka egyoldalú képzést ad a tanulóknak. Erre panaszkodnak a szakfelügyelői jelentések is, de ezt tükrözik a mi felvételi vizsgáink is. Példák bi2onyitják, hogy a hallgatók zöme edzői szemmel lépi át a főiskola kapuját. Hég a szakfelügyelők sem állanak mindig hivatásuk magaslatán. Vannak olyanok, akik az iskolai testnevelés egyik területét jól ism rik, de az iskolai testnevelés minden ágában nincsenek a mai napig "kész" állapotban.Önképzésük is csak egyoldalú. Ha ez igy jelentkezik, akkor nekünk még döntőbb súlyt kell a tanárképzésre fektetnünk. E körül nem lehet vita. Ha tehát a szakképzést a négyéves képzés norán erőit tjük, óraszámát felemeljük, akkor csak növeljük a tanárok edzői beállítottságát. Viszont el kell ismernünk, hogy hallgatóinkat nem hoztuk át a tanári szemlélet felé azzal sem, hogy a 'szakképzés óraszámát csökkentettük. Nem jutottunk igy sem kellőképpen előre. A kiút ebből az, hogy ezt a "kevert" xxxxixxKxxx±xzxxxxxxxx!xxxxxxxz±zhxxxxzxxxÁxxxx állapotot meg kell vizsgálnunk. Vélem nye szerint nem helyes a szakképzés ö'szek-verése az alayképzéss': 1, vagyis az alap és szakképzés párhuzamos végzése. Ez a hallgatókban bizonytalanságot, zavaros szeml letet eredményez. Ugyanakkor a szakképzés III. IV évre való helyezése magával hozza azt, ami a Küzdősport tanszék úszó tanárai is kérnek, hogy az úszást is vigyük az I és II.évre. Lassan úgy fest a főiskola profilja, hogy két éves képzés folyik, mert két év alatt az összes testgyakorlsti ágakat el kell végezni, mert másképp nem lehet szakképzést választani a II.év végén. Vág is: az összes sportágat,az összes gyakorlatot az I. és II.évre- kell tolni. Az Orvosi Tanszék viszont jelzi, hogy az I. és II.évben sok a sérülés, a hallgatók gyakorlati terhelése nagy. Ezt e yébként a többi tanszék ;Ls felv ti.
