Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. november 17.

Az előző oldalon felsorolt javaslatok érvényesítése azonban, ha javit is valamit.tanárképző munkánkban lényeges és iránycinket kielégítő változó :t nem jelent.

A tanárképző munkánk sok értékes vonása mellett is számos "■ á- nyossápo'o mutat, Esek közül is különösen az alábbiakat emelhetjük ki:

1/ hallgatóinkban nem él elér erősen a tanári hivatás tudata,

2/ hallgatóinknak ninc3 meg a lehetőségük ahhoz, hogy az oktató- nevei i munkájukra, az iskolai munka gyakorlatára kellő elmélyüléssel felkészülhessenek,

3/ a hallgatók felkészítésének középpontjában nem az iskolai testre voles, hanem az egyes testgyakorlati ágak magas szintű elsajátít'sa áll.

Ezért ha a tanitási gyakorlatok színvonalát komolyan akarjuk emelni, s ezzel az egész tanárképzésünkben lényegesebb minőségi változást akarunk elérni:

a/ jobban^kc^ll..elolcóg?itéjiünk.a hallgatókat az iskolai tanításra, .alapósao’űán kélT .’f oglaiJba znuak ..a tanítással., kapcsolatos j ártasságok ás készségek kialakításával,

b/ lehetővé kell tennünk, hogy hallgatóink az iskolai élettel, az iskolai testnevelés gyakorlatával minél korábban megismerkedje- nck,

A tanitási gyakorlatok előkészítésével, s ennek jellegével /I/ valamint a tanít ási gyakorlatok rendjével/II/ kapcsolatos konárót javaslatainkat az alábbiakban vázoljuk.

— 3 “

I. _ A. tanít Isi gyakorlat o k c 1 ők6 szíté se, 1.7* Ebben "a mujf áab’cn minden "tanézi

vegyen részt, olymódon, hogy

a. tant Irgyak tanítás t a lehetőségek figyelembevételével még szorosabban kapcsoljík az iskolai testnevelés kérdéséhez.

2./ A gyakorlati tanszékek biztosítsák, hogy a hallgatók - a testnevelés elméletében vallott szempontok alapján - tisztán és világosan lássák, ho'y a tanszék körébe tartozó t03tgyakorlati ágakat - és azok részleteit - hogyan kell közölni a különböző iskolatípusok, különböző korú s előképzettségű tanuló iáién:, mii'.- 1 az anyag termsismeretközlés lor

szctjének^__és__a tanulók clőképzcttségének icgTcl cló rí 'ja* jncnéinTr "

* Arára kcíT‘törekednünk, hogy hallgatóink részleteiben is ismerjék meg, hogy az iskola sajátos viszonyai között mind az oktatás, mind az edzés anyagának gyakoroltatásával kapcsolatban milyen fogglalkoz-- tjrtáci^/^ipó:: alkalmazhat ók és özek keretein belül hogyan törtenTk ~a~ gv'aTroi'las* megsz rrvezéné r ypz, t/gsc, különös tekintettel a gyakori esT" anya

;zcti

I fS V

> OiIk ív

lé

k fejlettség

érc 31

3 ö

sszctétel

ár3./ A tans

zó kok

a

t an it ás ra

V

I.

évfolyamban

kezd,

'

meg. Ennek- az anyag;

jrözlp

vagy a moz,

oá

t • szol^ níó' *

■ ilí’e

éve

*a2’ edz.7

joá

p p

g.yobb érász ám b m

J 0

az' rrfaiá

r.o

ve

dolgozzák

ki az

un

"módos'

rt

•r/a

követelmény

e k a

✓

0

d.3zá i-k.ani

0"

1

IP ypz t;ÖC,

^ssoátoö"Technikájára, valamint a tanúközt etlcn

olőkészitÓ3t már takor 1 at i t ans z

kek

gu orak mellett a .] el eme ginéi “ középiskola tantervére épit- orák” rendszerét, és a vizo-