Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. március 25.

Ehhez hozzájárul, hogy sok egy temen az ellenőrzés elsősorban Írásbeli jelentések bekérésében nyilvánul meg. Ez is kell, de ne ez legyen az egyetlen módszer, hanem inkább a személyes kapcsolatok kiépitése, a tanszéki értekezleteken, oktatási formákon való megjelenés és az ott sz rzett tapasztalatok.

A másik: a vezetés színvonalának megjavítása. Az elmúlt rektori értekezlet központjában a tanszéki munkának kérdése állt. Aláhúzta, hogy a tanszéki munkáról beszéltünk, de erre még nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a tapasztalat szerint ez még mindig nincs a helyére.téve. Az előrehaladás csak hosszú szisz- tematikus munka eredménye lehet, amely nemcsak az állami, de a pártvezetésnek is egyaránt feladata.

Tapasztalat alapján elmondta, hogy sok helyen csak a rossz tanszékekkel foglalkoznak, de a jókkal is kell foglalkozni, azokat is meg kell nézni további impulzust, segítséget kell a munkához adni. Hibának tartja, hogy sok helyen a fiatal tanerők munkáját nem nézik meg alaposan és behatóan, nem készítenek tervet a fiatal oktatók politikai felkészítésére s a megsegítését nem tűnték napirendre. Ugyanez vonatkozik a fiatal oktatók tudományos és pedagógiai munkájának az előrevitelével kapcsolatban is. Javasolta, hogy mivel kis tanszékeken ezekkel a kérdésekkel önmagukban nehezen tudnak eredményesen foglalkozni, a tanszékek kapcsolatainak kiépítésével bizonyos "blokkositással", a rokon tanszékek összevonásával kell ezt előbbrevinni. Bizonyos vonatkozásban mi is tettünk ilyen lépést /nacionalizmus megtárgyalása/. Az Eötvös Lóránd tud.egy. folytak ilyen kísérletek, amelyek jó tapasztalatot hoztak.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a tanszékeken egyéni foglalkozás kevés esetben van. A tanszékvezetek megtartják az értekezletet általában ugy-ahogy, Itt-mondotta- bizonyos túlzás is van, mert vannak egyetemek, ahol hetenként tartanak tanszéki értekezletet,de ez önmagában nem elég az is kell, hogy a tanszékvezetők s az idősebb docensek látogass k a fiatalabb oktatók óráit és az óra utáni értékelés az egyik legfontosabb és legdöntőbb mozzanata a fiatal káderek nevelésének.

Kifogásolta - s legyen szabad kihangsúlyozni, hogy jogosan - hogy a közvetítés a tanácsülésekről való továbbítás a tanszéki értekezletekre nem megfelelő, sok esetben formális, ezért a tanszék tagjai sok esetben a tanácsülésen elhangzottak lényegét nem látják világosan.

Beszélt arról is, hogy a tudományos káderbiztositás, illetve utánpótlás sok helyen nincs megoldva. Sok tanszéken van 7o éves professzor és mellette csak tanársegéd. Gondoskodni kell a káderutánpótlás tervének kidolgozásáról.

Beszélt arról is, hogy az igazgatói vezetés megjavítása érdekében két problémát lát. Az egyik az, hogy a tanács lések színvonala alacsony, sok formális kérdéssel és adminisztratív kérdéssel foglalkoznak. Sokszor a tanácsülés adm i- nisztrativ jellegű dolgokkal foglalkozik. Ezekre is szükség van, de oktatási és nevelési kérdéseket is elő kell venni, tehát tartalmi kérdésekkel kell - sőt elsősorban ezekkel kell - foglalkozni.

Hangsúlyozta, hogy ha kerülnek is tanácsülésre tartalmi kérdések, ezek köröl nem alakul ki vita, általában a jegyzőkönyvek végére odaírják hogy tudomásul szolgál. Egy kicsit ez nálunk is előfordul, a tanácsülések anyagának összeállításánál, a hozzászólásokban a vita kérdésekben is.

Másik probléma az, hogy az állami fegyelemmel baj van - mondotta Molnár elvtársibb egyetemen maga is személyesen kint volt, s m gállapitotta, hogy a miniszteri rendeletek végrehajtásával baj van. Jobban tiszteletben kell tartani a felsőbb szervek rendel tét és a rektori intézkedéseket is, mert sok helyen tapasztalta, hogy a rektori intézkedéseket nem veszik semmbibesem, s itt hibázta t ja a rektorokat, mert nem végeznek ellenőrzést, nem kérik számon a végrehajtást, sok esetben a felelősségrevonás is elmarad, amikor nyilvánvaló hanyagság tapasztalható vagy amikor tudatosan nem hajtanak végre felülről jövő r^ndelete- ket. A MM munkáját is bírálta, mondván, hogy az egyetemek önállóságát nem növelik eléggé, tervezik, hogy a hallgatói ügyekete teljesen leadják az egyetemeknek mert a miniszt'riumnak nem érdeke az, hogy a hallgatói ügyekkel foglalkozzék A minisztérium ezt eldönteni nem tudja. Felmerült az, hogy sok az egy temeken az ülés, az értekezlet. Különböző szervek köte’ességüknek érzik, hogy ugyanannak a témának napirendre tűzésével bébi' onyitsák, hogy ők is az egyetem falai között élnek. Hibs, hogy az üléseken sok a fölösleges szócséplés. Ennek az alaposabb előkészítéssel lehet elejét venni. Antal e.t. úgy érzi, hogy ezek a bírálatok felénk is jogosak. Nekünk is ismételten tovább kell lépnünk.- 16 -