Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanulmányi szakok bizottsági ülése, 1949. január 8.

a tervezőt. Ha a gyakorló terek nagyobb számban állanának rendelkezé­sünkre, még szélosob' réto;,b n lehetne Keleneji javaslatát kivitelezni. Dr.Hepp Pe encs felvetette a kérdést a továbbiakban, hogy a jelenlegi ke etek között helyes-e a szakoktatói képzést fenntartanunk vagy sem? Kelemen Imre* hozzászólásában kifejtette, hogy a legutóbbi meg­beszélésen kifejezésre jutott, hogy a hal:gatóknak az egyes szakra való je entkez 'sót fontossági sorrendben megkötnék. Kom viseltetik - mondot­ta a továbbiakban-averzióval bizonyos szaktárgyak al szemben, de ugy- látszik magánbeszélgetések formájában közelebb tudnak kerülni egymás­hoz a szaktanárok, mint az értekezleteken. Vélemény nyi Ivánitáaa nem csak a saját, ’ anem más kollegája véleményét is visszatükrözte. Dr.Sántha Lajos: elmondotta, hogy a szaktárgyak problémájáról Kelemennel beszélgetett, ő teljesen egyetért Kelemennel. Azok a hall­gatók, akiknek egyik tárgya hozzátartozott, kénytelenek voltak a teniszt, - illetve a tornát vállalni. Kedvetlenséget mutattak a tárgy iránt. Le­látta, hogy a kérdés technikai megoldása úgy, hogy az mindenkinek kedve­ző legyen lehetetlen, ezért állt el ennek felvetésétől. A szaKképzés felt étiemül fontos és szükséges a Főiskolán és ha nem is teljesen ide­ális keretek között tudjuk megoldani, eredményt érünk el azáltal, Pia a hallgatókat legalább eg, tárgyból teljes szakemberré tudjuk nevelni. Dr.Bácsalmási Péter: szeiinte ha a szakképzést meg akarjuk tar­tani, a fennálló r ndszortől nem télhetünk el. Kerezsi Endre véleménye, hogy a szakképzést feltétlenül fenn kell tartani. Sz egy percig sem lehet vitás. Javasolta a hallgatóság képviselőjét kérdezzük meg. A jelenlegi keretek között ha a szaktárgyak nem szercnc éaen gárosu'nsk egymással, egyeseket a hallgatók elhanyagolnak. Felvetette a kérdést, legyen-o szabad választás, de akkor c:;ak egy tárgyból vá— lasztha nak a hallgatók, vagypedig 2 tárgyból választhatnak mint je­lenleg, doe akkor esetleg egyik tárgyból sem tudják a megfelelő magas képesítést elérni. Dückstein Zoltán: a szaktárgyak összeállításánál a múltban súlyt helyeztünk arra, hogy téli-nyári és labdasportok kerüljenek egy­másmellé, éppen a sokoldalú testnevelő tanárképzés érdekében. Ha csak egy tárgyból válasz ihatnának a hallgatók, ez a n°v lői szempont telje­sen felborulna. Az igazgató véleménye is az, hogy tanári egyéniség nem lehet, aki a sportágak közül az egeiket utálja, a másik t padi szereti. Tónké Zoltán: az ifjúság képviselője: egyetlen lehetőség volna, ha most fennálló rendet tartanunk meg. Előnyösebb, ha a hallgató két szakban szerzi meg a képesítést, mert ez neki előnyt jelent. Kevés eset forog fenn, hogy a hallgatók csak az egyik szakot szeretik és csak kény- szerűségből látják el a másikat. Szabad választás esetében,llennének olyan tanulmányi szakok, amelyekre nem volnának jelentkezők. Renőeczki Mária: véleménye szerint helyes volna egv tárgyból a választás, mert akkor tudományos alapon is elmélyedhetnének a hallgatók annak a tár ynak a tanulmányozásában. Szentpál Olga: a táncszak megbeszélésére vonatkozóan külön érte­kezlet összehívását kéri. A tánc nagy m-nkát igénylő szak. Komolv, mély­reható tanulmányozó íj kell hozzá. Kevés, ogy két éven át foglalkozzanak vele csak a hallgatók. Pl. idegen néptáncokban csak fél éven keresztül részesülnek a Főiskola hallgatói, ez szinte semmi. A tánc o te tnovelés­MAGYAR TESTNEVELÉSI FŐISKOLA BUDAPEST, XII., GYÖRI-ÜT 13 _ TELEFON- 161-565

Next

/
Oldalképek
Tartalom