Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanulmányi szakok bizottsági ülése, 1949. január 8.
BUDAPEST, XII., GYŐRI-ÜT 13 TELEFON- 161—565 Jegyzőkönyv felvétetett a Magyar Testnevelési Főiskola tanulmányi szakok bizottságink értekezletén 1949. január hó 8-án. Jelen vannak: Dr.Hepp Forenc i ,azgató, Balogh Lajosné, dr.Bácsalmási Péter, dr.Duronelly László, Dückstein Zoltán, dr.Kriasanec Károlyn', Kere- zsi Endre, Pálfai János, Takács Andor»főiskolai rendes tanárok, Koltai Jenő főiskolai rk.trnár, dr.Sántha Lajos főiskolai adjunktus, Csányi Zoltánná, Koszper Lászlóné, Kelemen Imro, dr.Kovács Zoltánná, Kárpáti Károly Elekes Istvánná testnevelő tanárok, Ssentpál Clga, Sáros! István, dr.Török Zoltán, Markos Györgyné főiskolai előadótanárok, Rábai Miklós főiskolai tanár, Jenőváry István, Kiss Erzsébet,és Tónké Zoltán az ifjúság képviselői. Dr.Hepp Ferenc igazgató üdvözli a megjelent okét és az értekezletet megnyitja. A mai értekezlet tárgya - mondotta a tov bbiakban az i azgatő - a tanulmányi szakok kérdésének megbeszélése. Ismertette a tanulmányi szakok tavalyi rendjét. Az uj ötéves tantervnek megfelelően kell a tanulmányi szakok ügyét rend ózni. Fölkérte Koltai Jenőt, uj tervezetének isme# tat's'.re a tanárokat, hogy az elhan^ttakhoz szóljanak hozz'. Kerezsi Endre: az uj tervezetben kifogásolta, hogy a szakképzés egyik-másik tárgyából az órák száma jóformán 3emni, kérdezne, ho?^un e- gyeziethető össze ez a SOKI felfogásával. Dr.Hepp Ferenc: A rendelkezésre álló keret III-IV-V.óvben 6-4-2 órának felel meg. Hogy a szakképzés hogyan vág össze a SOKI követelményével, az agy másik probléma. Nálunk a tanárképzés szempontjai fontosabbak a szakképzés szempontjainál. A pedagógiai vban nagyobb súlyt kell helye* ni a tanitásra, s ez pedig csak úgy oldható meg, ha u szakképzés óraszámát ősökkéntjük. Az a követelmény, «melyet a SBKI előir, annak megfelelő en már a I-II.évben kapott trdés alapján jelentkezhetnek segódoktatói vizsgálatra. Mi módot nyújtunk a hallgatóknak a képesítés megszerzésére, ha azonban ez a főiskolai tanulmányok folyamán nem sikerül, később pótolhatják. A III.évfolyamban oktatói, a IV.évfolyamban szakoktatóid kópssitéat nyerhetnek el. A szakok szabadválasztása technikailag,mondotta továbbiakban dr.Hepp, lehetetlen. Kelemen Imre: véleménye szerint az értéktáriétek célja az elmúlt félévben helyesnek tál lt tapasztalatok leszűrése,. A tan lmányl szakok beosztását a szaktárgyuk szempontjából hátrányosnak tartja a tanár és hallgató számára egyaránt. Pl. A teniBz szakra jelentkezett 8 hallgató, ebből 4 tornász, 4 teniszező. Mint tanár és mint nevelő, lelkiismeret- furdalást érez azokkal szemben, akik tényleg teniszeznek, mert nem tudja őket mogf lelően továbbképezn , a másik né.^y, gyengébb tudásu hallgató miatt. A hallgatókat igy belekényszuritik egy olyan szaktárgy továbbk'p- zdsébo, amely adottságaiknak nem felel meg. Hátrányosnak tart.'a ezt anyagi ;c költségvetési szempontból is, mert az az ös. zeg, amelyet az CÉH. szemináriumokra szánt, semmivé vállnak. Ugyanis kilátástalannak látszik, hogy azok, akik semmi kedvet, sem tehetséget hem éreznek a tárggyal szemben, eredményt érjenek el. Javasolta a továbbiakban, ne kössük meg a hallgatók szabad jelentkezését, han?m egy csokortba,legalább 4 tárgyat osz- szunk be és ebből a hallgató kettőt választhasson tetsz'se szerint. Technikailag ez a kérdés megoldható lenne. Kér a az értekezlet tagjait, vegyék figyelembe ezeket a szempontokat. Dr. Dr.Hepp Ferenc: köszöni a hozzászólásokat. Az anyagi dolgokat illetően azok megbeszélésén ő is jelen volt, és akkor senki szót nem emel hogy anyagilag egyes szakképzések hem kifizetődőek, csodálja tehát, hogy MAGYAR TESTNEVELÉSI FŐISKOLA
