Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-06 / 286. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 6., KEDD Pintér László önkormányza­ti dolgozó szerint ráfér a fel­ül újítás az orvosi rendelőre. Csak a földadóból tudnák a beruházást elvégezni. >7 SZOLNOK A Kossuth téri kivilágított karácsonyi faluban naponta várják az érdeklődőket a fenyőfa melletti színpadhoz, ahol az ünneppel kapcsolatos műsorokat láthatnak a fellépőktől. Tegnap délután a Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenfor­galmi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola kórusa adott elő karácsonyi dalokat. Cs. I. a! kórus A szerző is jelen volt ■ A szolnoki Sziglige­ti Színház Szín-Mű-Helyében nemrég mutatták be Hadar Gal- ron: Mikve című drámáját két részben. Az előadás premirején jelen volt a szerző is. Képünk az előadás végén készült a szerző­ről Hadar Galronról (jobbra,) a rendezőről Sára Júliáról és Ba­lázs Péter színigazgatóról. Cs. I. Eljárás is indult az ügyben SZOLNOK Feltehetően csalók keresik fel a megyeszékhely polgárait és az önkormány­zat nevében ingyenes szén- monoxid-mérőt ígérnek. Va­dász Gabriella megyei rendőr­ségi sajtóreferens szerint az esettel kapcsolatban bejelen­tés is érkezett a rendőrségre, melyben a Szolnoki Rendőrka­pitányság indított eljárást isme­retlen tettes ellen. Cz. N. Népszokásokat elevenítenek fel RÁKÓCZ1FALVA Minden hó­nap első péntekjén népi hagyo­mányőrző szakkörrel várja a gyerekeket a helyi Karitász szer­vezete. A katolikus parókián fo­lyó foglalkozások az aktuális hó­nap ünnepeit, népszokásait dol­gozzák fel. Múlt pénteken má­kos guba és mézeskalács ké­szült. Az ételek elkészítésén túl azok szimbolikáit is megismer­hették a gyerekek. T. A. Ajándékok beteg gyermekeknek Л hagyományokhoz híven nagy értékű adománnyal és Mikulás csomagokkal érke­zett hétfőn a Hetényi Géza kór­ház csecsemő- és gyermek- osztályára Kállai Csaba, a Vaj­dák a Romákért Alapítvány el­nöke. Dr. Tölgyes Anna, az in­tézet megbízott főigazgatója örömmel köszönte meg a fel­ajánlást. Sz. Zs. Pintér László, az önkor­mányzat dolgozója mutatja meg a nedves, nyirkos épüle­tet, felvázolva a bent uralko­dó állapotokat: esőzéskor pél­dául szó szerint folyik a víz a lámpatestekből. Az egész te­tőszerkezet beázik, a padozat felpúposodott, a falak vizesek. Nyilván a lent működő orvosi rendelőnek sem tesz jót, ha a felette lévő szint teljesen tönk­remegy. A szolgálati lakásban egyébként már régóta nem la­kik senki, ma már saját orvosa sincsen a településnek. Mivel Csépa saját költségve­tésből nem tudja megoldani a milliós beruházást, más meg­oldás nem lévén, a képviselők úgy gondolták, vagyoni jelle­gű helyi adót vetnek ki a lako­sokra. Ebből a bevételből vé­geznék el a munkálatokat.- Egy újabb ülésen megha­tároztuk az adó nagyságrend­jét, majd a helyi újságban is leírtuk elképzelésünket. Köz­meghallgatást hívtunk össze, majd a gazdák kérésére ve­lük külön is tárgyaltunk. Ők azt kérték, vigyük még egy­szer a testület elé a kérdést. Megtettük, a testület egyhan­gúlag újra elfogadta a terveze­tet. A gazdák ismét kifogásol­ták a döntést - meséli a pol­gármester.- Ekkor aláírásgyűjtésbe kezdtünk. Csépán igen sok földtulajdonos adja bérbe a föl­det, a tulajdonos pedig a leg­több esetben a bérlőre hárítja az adót. így nem az fizet, akié a föld, hanem az, aki hasz­nálja... - méltatlankodik egy helybeli férfi, aki maga is alá­írta az ívet. Mindezek ellenére az önbe­vallások szép számmal érkez­tek, sőt, a befizetések is, aminek a határideje a múlt héten telt le.- Csaknem ötmillió forint ér­kezett be, ami jelentős összeg ahhoz képest, amennyibe ke­rül a rendelő felső szintjének felújítása. Számításaink sze­rint jövőre meglesz a munká­latokhoz szükséges teljes ösz- szeg - mondja Fialka György. Elogy mi iesz a földadóval azután, ha elkészül a rende­lő teteje, egyelőre nem tudni. J. Zs.-Sz. Zs. Folytatás az 1. oldalról CSÉPA Alig kétezer hektár­ról van csak szó, azaz ennyi tartozik Csépához. Majd to­vább szűkítettük a kört, ki­vettük azokat a földeket, me­lyek nem kerülhetnek bele a törvény erejénél fogva az adó­zási rendszerbe. Azok a tulaj­donosok például, akik egyéni vállalkozók, őstermelők, te­hát akik iparűzési adót fizet­nek, őket nem adóztathatjuk duplán - magyarázza Fialka •György. Végül kiderült, a lakosok alig 12 százaléka érintett a földadó megfizetésében. A kép­viselőtestület igyekezett alapo­san végiggondolni a bevezetés módját, három lépcsőben tár­gyalták az ügyet. Az első volt a legfontosabb: megfogalmazni, milyen célból akarják bevezet­ni az újfajta adónemet.- Soha nem csináltunk be­lőle titkot. Nálunk a kényszer szülte a földadó bevezetését: az orvosi rendelő felső szint­jét szeretnénk a befolyt ösz- szegből rendbe hozni - árulja el a polgármester, aki javasol­ja, nézzük meg közebbről is a rendelőt és a két üres lakást. Nem sokáig élt a földadó Mezőtúron HÍREK Az orvosi rendelő felújítására szeretnének így pénzt szerezni Kényszer szülte földadó A meséket művészek illusztrálják SZOLNOK A Szolnoki Művészte­lep művészei illusztrálják majd azt a mesekönyvet, melyet me­gyénk általános iskolásai írtak. A „Tiszai mesevirágok” mese­író pályázat első fordulóját ta­vasszal rendezte meg a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyv­tár Gyermekkönyvtára. A kiírás­ban arra kérték a diákokat, hogy népmeséi formában mutassák be Jász-Nagykun-Szolnok megye értékeinek keletkezéstörténetét. A pályázatra olyan kiváló írások érkeztek, hogy a szervezők meg­rendezték a második fordulót is. A legszebb és legérdekesebb me­sékből hamarosan egy könyvet állítanak össze a verseny kiírói. A zsűri elnöke, Munkácsyné Da­nyi Zsuzsanna a Szolnok Televí­zió mesemondója a pénteki ered­ményhirdetésen elmondta, a kez­deményezéshez megnyerték a Szolnoki Művésztelep alkotóit is, akik „ajándékként” illusztrálják majd a kiadványt, mely a tervek szerint tavasszal jelenik meg. A mesekönyvhöz a Szolnok Te­levízió támogatásaként CD-mel- léklet is készül, melyről a leg­jobb mesék meg is hallgatható­ak majd. A történetek megyénk minden részéből érkeztek, a té­mák pedig igen változatosak: szó esik bennük például a szolnoki ischlerről, a martfűi cipőgyár­tásról, a Tabán keletkezéséről, a kunhalmokról és a tiszai ha­lakról is. J. Zs. A fiatalok példaértékű tevékenységét jutalmazták a díjátadón A diákok munkáját ismerték el SZOLNOK A szociálisan hátrá­nyos helyzetű, 2016-ban példaér­tékű tanulmányi és közösségi tel­jesítményt nyújtó szolnoki általá­nos és középiskolás diákok részé­re rendezett díjátadó ünnepséget a szolnoki önkormányzat a város­házán hétfőn.- Minden gyermek tehetsé­ges valamiben, és nagyon fon­tos, hogy tehetségének kibonta­koztatásához minél több segít­séget kapjon - hangsúlyozta kö­szöntő beszédében Szabó István alpolgármester. A Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Mű­vészeti Iskola műsorát követően Szutorisz-Szügyi Csongor tanke­rületi igazgató és Vincze Lajos, az Integrációs Munkabizottság Sok gyermek kapott elismerést a tegnapi városházi díjátadón elnöke adta át az ajándékokat az arra érdemes tanulóknak. A szolnoki Integrációs Munka- bizottság 11 éve kezdeményez­te a halmozottan hátrányos hely­zetű - különös tekintettel a szo­ciális helyzetük alapján támoga­tásra szoruló - alap- és középfo­kú oktatási intézmények tanulói­nak, a város integrációs törekvé­seivel összhangban lévő kiemel­kedő teljesítményének elismeré­sét. Tizenhárom oktatási intéz­ményből és egy városi Tanoda programból 83 általános-, ületve középfokú oktatási intézmény­ben tanuló, jelentős számban ci- gány/roma nemzetiségű, halmo­zottan hátrányos helyzetű tanuló teljesítményét ismerték el. M. G. * V „Elméletben" Mezőtúron is ve­tettek ki adót két esztendő­vel ezelőtt a földtulajdonosok­ra. Az elképzelés az volt, hogy öt aranykoronáig adómentes a föld. tehát a kis területek után egyáltalán nem kell adót fizet­ni, 200 aranykoronáig pedig 50 százalék kedvezményt nyújta­nak. Ezeket az összegeket azt követően kalkulálták ki a hiva­tal szakemberei, hogy a környe­ző településeken is felmérték a hasonló adók mértékét, s figye­lembe vették a területalapu tá­mogatások mértékét is. Végül azonban úgy döntött a képvise­lő-testület. hogy az önkormány­zat pénzügyi, gazdasági helyze­te kedvező, ezért aztán nem in­dokolt se ennek az adónem­nek a bevezetése, sem más adi emelése. A földadó bevezetésé tői egyébként a kezdetekkor az remélték, hogy plusz forrásokai találnak az infrastruktúra fej­lesztésére, gyorsítva a járdák é< útalapok építésének ütemét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom