Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-30 / 306. szám
g BELFÖLD 2016. DECEMBER 30., PÉNTEK Összefog-e hivatalosan is a baloldallal az egykori szélsőjobboldali párt? Merre tart 2017-ben a Jobbik? Amit egyetlen politikai elemző sem tudott volna elképzelni egy évvel ezelőtt, az 2016 végére megvalósult, vagyis révbe ért a korábban szélsőjobb- oldali Jobbik és a balliberális pártok „nagy találkozása”. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az elmúlt hónapokban szinte teljesen megszűntek a konfrontációk a Jobbik és a baloldali pártok között, szerda este pedig a szocialisták egykori miniszterelnöke, Med- gyessy Péter is azt szorgalmazta: rtem lehet finnyáskodni, ösz- sze kell fogni a Jobbikkal Orbán Viktor mielőbbi leváltása érdekében. Medgyessy Péter szerint az ellenzéki pártoknak el kell dönteniük, hogy a parlamenti helyük bebiztosítása, vagy a szekértáborok feletti összefogás élvez-e elsőbbséget. A Jobbikkal való esetleges együttműködést Gyurcsány Ferenc is meglebegtette a közelmúltban, mint fogalmazott: „már nem tudom kizárni, hogy lesz majd olyan jelentős nyomás a szavazópolgárok részéről, hogy a kétharmados törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők”. Néhány hónapja több korábbi SZDSZ-es értelmiségi is az összefogást szorgalmazta, például Kőszeg Ferenc egy elemzésében úgy érvelt: „Orbán ellenében még Vona Gáborra is lehet szavazni. Mert e pillanatban semmi sem előbbre való, mint Orbánt kirobbantani a székéből.” A korábbi években a Jobbik volt a legtöbbet támadott párt a baloldal részéről. Az ellenzéki politikusok számtalanszor pont a Fideszt vádolták azzal, hogy összejátszik a Jobbikkal és a szélsőségekkel, ez pedig rontja az országimázst Európában. A szocialisták egy éve még azon az állásponton voltak, hogy „a külföldről pénzelt Jobbik nem nemzeti, nem demokratikus és nem ellenzéki (...) és a Fidesz kétharmados többségét biztosítja. A Jobbik összejátszik az embereket eláruló miniszterelnök pártjával”. Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció alig több, mint egy évvel ezelőtt a migránsok- kal kapcsolatban „az Orbán kormány idegengyűlölő és embertelen menekültpolitikáját” bírálta, azt hangoztatva, hogy a Fidesz „számos önkormányzatban és az országos politikában is összejátszik a Jobbikkal”. Egy év alatt viszont nagyot fordult a világ és a különböző politikai érdekszövetségek szekérrúdja, idén novemberben már közös platformra kerültek a baloldali pártok a Jobbikkal. A parlamentben közösen akadályozták meg azt az alkotmánymódosítást, amely megtiltotta volna a migránsok Magyarországra való betelepítését. Vona Gábor lépése a Jobbik értelmiségi holdudvarában is kiverte a biztosítékot, olyan személyek kritizálták az elnököt, mint Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár, Tóth Gy. László politológus, Vincze Gábor történész vagy Borbély Zsolt Attila erdélyi közíró. Vona Gábor az értelmiségi kritikákra reagálVona Gábor és a zsidók Igazi meglepetést keltett a napokban az, hogy a Jobbik vezetői levélben üdvözölték a magyarországi zsidóságot hanuka alkalmából. Köves Slomó rabbi válaszában azt javasolta, ezt a gesztust inkább ott demonstrálják, ahol eddig a sötétséget terjesztették a fény helyett. Néhány éve egy tüntetésen Vona Gábor még azt hangoztatta, „Magyarország Európa Palesztinája”. Egy felszólalásában követelte. „leltározni kell az izraeli tőkét, ami Magyarországon van és közzé kell tenni”. Azt is kifejtette, „mivel Izrael terrorállam, ezért a politikusokat át kell világítani, ki izraeli állampolgár is. Magyarországon izraeli állampolgár képviselő ne lehessen!” va a Hír TV-ben azt állította, az érintett személyek felhívták őt, és elnézést kértek tőle, ugyanis megmásították a szavaikat, nem szerettek volna Jobbik-ellenes színben feltűnni. Később kiderült, a Jobbik elnöke nem mondott igazat, sőt meghazudtolta az értelmiségi holdudvar tagjait. Ők kivétel nélkül ugyanis megerősítették korábbi nyilatkozataikat és leszögezték, eszük ágában sem volt telefonon elnézést kérni Vonától. Nyerünk egy másodpercet az év végén HOSSZABBÍTÁS Egy másodperccel hosszabb lesz a 2016-os év. A szakemberek azért döntöttek a hosaszabbítás mellett, hogy kiegyenlítsék a Föld valós forgási ideje és az atomórák által mért idő közti eltérést. A szökőmásodperc beiktatására az árapályerők és az El Nino időjárási jelenség miatt van szükség. Utóbbi hatására például melegebbek és sűrűbbek lettek a tengervizek, ami lassította a Föld forgását. Ezért december 31-én az egyezményes koordinált világidő - vagyis a greenwichi középidő - szerinti 23 óra 59 perc és 59 másodperc után 23 óra 59.60-ra vált az óra, tehát az új év egy másodperccel később kezdődik abban az időzónában. A szökőmásodperc fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása. Szokásos napja június 30. vagy december 31., ilyenkor éjfélkor egy szekundummal meghosz- szabbodik a nap. A megszokottnál két szökőmásodperccel volt hosszabb 1972, utána pedig 1999-ig minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet. Azóta azonban ritkábbá váltak az évhosszabbítások, legutóbb 2015. június 30-án volt rá szükség. Az eddigi szökőmásodpercekből tizenötöt iktattak be a szakemberek Szilveszter napjára. MW HIRDETÉS tv2.hu/otvenmitlios ELSŐ ADAS: JANUAR 2. ^ MINDEN HÉTKÖZNAP J ÉLŐBEN 19.25 tv2.hu JAT5ZMA Áder vállalja, hogy újra államfő legyen BUDAPEST Elfogadja a felkérést a következő államfői ciklusra Áder János köz- társasági elnök. Nyilatkozatában azt írta: az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően vállalja a jövő tavasszal esedékes demokratikus megmérettetést. Az államfői megbízatásra eddig is olyan alkotmányos szolgálatként tekintett, amelynek ellátása során a köztársaság elnöke a magyar nemzetnek tartozik felelősséggel és számadással. Emlékeztetett, a felkérés után sokan biztatták a megkezdett munka folytatására, és köszönetét mondott azoknak, akik támogatták államfői tevékenységét. Közölte: ha megválasztják, céljai és személyes vállalásai is változatlanok. Kiemelt feladata a törvényalkotás feletti alkotmányos kontrollt. Mindent megtesz a természeti környezet védelme, a jövő nemzedékek iránti felelősségvállalás társadalmi szintű megerősítése, a magyar értékek és magyar érdekek következetes nemzetközi képviselete érdekében. MTI/MW Áder János A kincstár kezeli az agrárpénzeket BUDAPEST A Magyar Állam- kincstár kezeli január 1-től a területalapú és a vidékfejlesztési támogatásokat, a kifizetésekben nem lesz fennakadás - közölte tegnap Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jelenlegi formájában megszűnik, tevékenységét részben a Magyar Államkincstár, részben pedig a megyei kormányhivatalok veszik át. Az MVH kifizető-ügynökségként működött, ezt a feladatot a jövőben az államkincstárnak kell ellátnia. Ahhoz, hogy a közvetlen területalapú, valamint a vidékfejlesztési támogatások kifizethetőek legyenek, majd pedig az Európai Bizottsággal elszámoljanak, a kincstárnak akkreditált szervezetté kellett válnia - mondta el Kis Miklós Zsolt. Az eljárás lezajlott, és az elkészült jelentés alapján az illetékes hatóság december 27-én kiadta az állam- kincstár feltételes akkreditáci- óját. A folyamat az Európai Bizottság tájékoztatása mellett történt. A végleges akkreditá- ciót jövő október 15-ig le tudják zárni. MTI/MW
