Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-27 / 303. szám

2016. DECEMBER 27., KEDD MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE 11 Egy tálnyi meleg étel a gyermekek számára MEZŐTÚR A téli szünet sajnos sok gyermek számára nem a játékról, ajándékokról, finom­ságokról szól. Ők inkább a szünet végét várják, hogy vég­re ne kelljen éhezniük. Rajtuk szeretne segíteni a Mezőtúri Lokálpatrióta Egyesület, mely immár harmadik éve támogat olyan gyermekeket, akik szá­mára egy finom étel a téli szü­netben gondoskodást jelent. Akciójuk lényege, hogy arra kérik a helyieket, támogassák egy-egy adagnyi meleg étellel a rászoruló gyermekeket.- Az adományozás menete a következő: vásároljanak öt­száz forintért egy háromfogá­sos ebéd menüt, ezzel meleg ételhez juttatnak egy kisgyer­meket - magyarázta Metzker Krisztina, az akció kezdemé­nyezője. Az akció húsz gyermek té­li étkezési támogatásáról szól. A téli szünet december 22-től január 2-ig tart, ez tíz étkezé­si napot jelent húsz gyermek számára.- A gyermekek kiválasztá­sa nagyon nehéz feladat, év­ről évre szembesülünk a ten­nivalónk sokasodásával. Ta­valy tudtunk ajándékokat ad­ni, meleg ruhát, sapkát, kesz­tyűt. Tudtunk segíteni egy kislányon, aki sok időt töltött az onkológián, de telefon nél­kül nem tudott szüleivel be­szélni, iskolatársaival kapcso­latot tartani. Számára a kará­csony a várakozást jelentette, hogy hazajöhet-e a kórházból. Az ő egészsége volt a szimbó­luma a munkánknak - tette hozzá Krisztina. SZ. ZS. Metzker Krisztina, az akció kezdeményezője A reformáció ötszáz éves évfordulóját köszönti majd Újabb gyűjteményt kapott a város MEZŐTÚR A város és környé­ke eddig feltáratlan múltjá­nak, kulturális örökségének és hagyományainak feldol­gozását és megismerteté­sét céljául tűző Bodoki-Fodor Helytörténeti Egyesület keze­li azt a gyűjteményt, melyet nemrégiben adományozott egy Mezőtúrról elszármazott művésznő családja a város­nak. Balizs Margit Mária fest­ményeinek egy részét a vá­ros különböző intézményei­ben állítják ki, s a tervek sze­rint 2017. március 15-én ki­állítás is nyílik a gyűjtemény legszebb darabjaiból, (szs) Már el is fogyott a helytörténeti mű MESTERSZÁLLÁS Igényes és értékes, komoly helytörté­neti jelentőségű kiadvány készült el a közelmúltban a mintegy hétszáz lelket'szám­láló kistelepülésen. Farkas Imre és Kovács János kezde­ményére valósulhatott meg a Régi mesterszállási családok című kötet. Ennek bemutató­ját a községi könyvtár és mű­velődési ház nagytermében rendezték, amely ezen az ün­nepen zsúfolásig megtelt. A hiánypótlónak számító könyv mára teljesen elfogyott, így hamarosan utánnyomásra kerül sor. (szs) Használatba adták az épületet MEZŐTÚR A település képvi­selő-testületé nemrégiben döntött arról, hogy a zeneis­kola melletti, volt iskolaorvo­si épületet ingyenes haszná­latba adja át a II. Rákóczi Fe­renc Magyar-Angol Két Taní­tási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Isko­lának. Január 1-től az iskolá­val együtt a karcagi Klik-hez kerül az ingatlan, melynek köszönhetően a tervek sze­rint több feladatellátás is megoldottá válik. (szs) Mihalina László református lelkész szerint méltó módon tudnak majd az orgonával emlékezni Több évtizede néma a belvá­rosi református nagytemp­lom orgonája. A felajánlá­soknak köszönhetően azon­ban az elmúlt években több fázisban újult meg a hang­szer, mely a tervek szerint a reformáció ötszáz éves év­fordulóján szólalhat meg újra. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu MEZŐTÚR Még 2015-ben hatá­rozta el a gyülekezet presbité­riuma, hogy a Mezőtúri Refor­mátus Egyházközség minden követ megmozgat annak érde­kében, hogy 2017-re megvaló­suljon a több mint százhatvan esztendős hangszer teljes res­taurálása. Miután az évtize­dek során egyre rosszabb ál­lapotba került az orgona, bi­zony, időszerűvé vált már a re­konstrukció. Több orgonaépítő cég ajánlata közül a legkedve­zőbbnek Varga László orgona­építő mesteré bizonyult. Amint arról az Új Néplap korábban többször is részlete­sen beszámolt, az orgona bon­tása 2015 októberében kezdő­dött meg. Az orgonaépítő cég az összes fémsípot mindhá­rom műről (főmű, pozitívmű, pedálmű) soronként kiszerel­te. Ekkor derült ki, hogy a tel­jes sípmű - még a homlokza­ti rekvirált sípok pótlása előt­ti időben valamikor - egy fél­hanggal át lett helyezve. Vagyis eredetileg az orgona a mai hangmagassághoz ké­pest megközelítőleg egy fél­hanggal feljebb szólt. A sípok megugratása a legtöbb sípsor­ban egy új, mély síp behelye­zését vonta maga után, illetve az áthelyezett fémsípok a rasz­terben, az új helyükre beszo­rítva, egy gyűrűszerű károso­dást, benyomódást szenvedtek el a'síplábon.- Az elmúlt két év .alatt a mezőtúri hívők, az önkor­mányzat, az országos egy­ház felajánlásaiból, illetve pá­lyázati forrásból az első négy munkafázist valósítottuk meg a teljes restaurálásból - mond­ta el Mihalina László reformá­tus lelkész. - Ennek köszön­hetően a fémsípokat, a fasípo­kat és a szélládákat már sike­rült felújítani, jelenleg pedig az orgonaszekrény feltárása, restaurálása van folyamat­ban. Az ötödik, befejező ütem­re november 19-ei jótékonysá­gi rendezvényünkön gyűjtöt­tünk. A teljes költség mintegy huszonötmillió forintot tesz ki, ebből több mint négymillió forint magánemberek adako­zásaként gyűlt össze. Az ado­mányoknak köszönhetően re­ménységünk, hogy 2017. októ­ber 31-re, a reformáció ötszáz éves jubileumára az orgonánk újra megszólal. Amint Mihalina Lászlótól megtudtuk, erre az alkalom­ra a református gimnázium egyik diákja, a kivételes zenei tehetségű Gácsi László egy ze­neművet alkot. Természetesen nagyszabá­sú ünnepség keretében sze­retnék átadni az egyházköz­ségnek a felújított hangszert, melynek keretében ez a darab hangzik fel majd elsőként a többéves munkálatokat köve­tően megújult orgonán. Eredeti színekben pompázik majd Egy 1854-ben Komornyik Fer­dinand által épített hang­szerről van szó. Ennek legna­gyobb értékét az jelenti, hogy a FORSTER Örökségvédelmi Köz­pont történeti kutatásai szerint az eredeti állapotban megma­radt hangszerek közül a legré­gibb és a legnagyobb orgona Magyarországon. A felújításkor arra is ügyeltek, hogy a szin­te véletlenül fellelt eredeti szín­mintának megfelelően restau­rálják a hangszert, így valóban régi pompájában ragyoghat majd az orgona. HÍREK ü li А я А я А m ш ­Adakozásból ujul meg Minden korosztály részt vett a nem mindennapi versenyben Különleges koszorúk érkeztek MEZŐTÚR Immár hagyomány­nak számít a településen, hogy az adventi időszakban megrendezik az koszorúkötő versenyt. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár immár nyol­cadik alkalommal hirdette meg a megméretést. A gyerek kategóriát a Mezőtúri Általá­nos Iskola és Alapfokú Művé­szeti Iskola Kossuth Lajos Ma­gyar-Angol Két Tánítási Nyel­vű Általános Iskola 4. b osz­tály, Dankó Andor Péter nyer­te, második Porubcsászki Pan­na és Ádám, harmadik pedig Hanzel Lara és anyukája lett. Különdíjban részesült a Szent István Katolikus Általános Is­kola 2. osztálya, Patkós Milé­na és Patkós Linett, az önkor­mányzat különdíját a Mezőtú­ri Általános Iskola és Alapfo­kú Művészeti Iskola Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Ta­nítási Nyelvű Általános Isko­la 3. b osztálya, Dankó Kende, a Közművelődési és Sport KN Kft. különdíját a Kossuth La­jos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4. osz­tályából Hajdú Szabolcs kapta. A felnőtt kategória első helye­zettje Farkas Anikó, második Törjék Lászlóné, harmadik Tóth Mariann és Sőrés Erzsé­bet Hedvig lett. A profik kü­lön kategóriában indultak, itt Balogh Móni nyert Cseri Ani­ta előtt. SZ. ZS. Ötletes megoldások is születtek - mutatja Vékony Erzsébet könyvtáros Litván kapcsolatot építenek a túriak MEZŐTÚR Utenos tartomány Leliunia nevű települése Lit­vánia egyik legfontosabb fa­zekasközpontja. Itt rendezték nemrégiben azt a nemzetközi előadássorozatot és szimpózi­umot, melyen Hornyákné Si- la Katalin és Hornyák István képviselte a túri fazekasokat. Az élő műhelyekkel is ren­delkező falu, melynek komoly kerámiagyűjteménye is van, évről évre szervezi meg azt az összejövetelt, melyhez idén a magyar Népművészeti Egye­sületek Szövetsége is csatla­kozott, így lehetőség nyílt ma­gyar szakemberek kiutazásá­ra is. Az idei téma a Magyar- országon is ismert és a mai napig is készített, úgyneve­zett fekete kerámia volt. A lit­ván és magyar mestereken kí­vül érkeztek Belorussziából, Grúziából, Ukrajnából részt­vevők. A műhelyében ötven éve dolgozó, illetve a nemzet­közi szinten is jelentős kerá­miaanyagot összegyűjtő Vyta- utas Valiusis népi iparművész - aki érdeklődik a magyar és ezen belül a mezőtúri fazekas­ság iránt - szándékát fejezte ki, hogy szívesen építene kap­csolatot a túri múzeummal, il­letve műhelyekkel. Utenos tartomány elnöke pedig örömmel venné fel a kapcsolatot a mezőtúri város­vezetéssel. SZ. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom