Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-24 / 302. szám
2016. DECEMBER 24., SZOMBAT INTERJÚ 11 Szörényi Levente személyisége lehengerlő, pedig a modora, gesztusrendszere nem hajlik közvetlenségre. Finom, arisztokratikus megjelenésében van valami szeretetre méltó, biztonságot sugárzó nyugalom. Most itt ül velem szemben a Körszálló presszójában, azon a helyen, ahol annak idején a fontosabb megbeszélései, koncerttervei is megszülettek. Kényelmes fotelek, karácsonyi díszek árnyékában gondolunk vissza a múltra, közöttünk csupán egy kis üvegasztal van. Az ablakból tisztán látni a kék eget, madarak csapatban verődve hatalmas köröket írnak le, ellátnak egészen a Visegrádi-hegységig, pontosabban a misztikus Holdvilágárokig. Gyerekkori emlékei régi film formájában jelennek meg előttem. Lelkes ember, tele van energiával, újabb célokkal, szinte vibrál körülötte a levegő. És megállás nélkül mosolyog a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró. Szörényi Levente <4 |í zenéről, a'nagyapai szerepről, a családi értekekről es oroksegrol Tarnóczy Orsolya orsoIya.tamoczy@mediaworks.hu- Alig múlt tíz óra, egy rendes zenész ilyenkor még fel sem kel az ágyból, a jobb oldaláról éppen a bal oldalára fordul. Ön pedig már frissen és üdén ül itt velem szemben.- Amikor aktívan zenéltem, akkor sem maradtam fent sokáig. Koncert után mentem, és lefeküdtem. Hosszú évek óta egyébként hétkor kelek, bekapcsolom a rádiót, aztán esetleg a televíziót. Havas Henrik helyett inkább a havas hegyeket nézem az egyik külföldi csatornán. Amúgy a természetfilmeket és az állatokkal foglalkozó műsorokat kedvelem. Van egyfajta érdekes kötődésem a hegyek iránt. Persze nem meglepő, hiszen a hegyek ölelésében, Felső-Auszt- ria egy kicsiny kis városában, Gmundenben születtem.- Mi a napi rutinja?- Mindig új terven töröm a fejem. Még mindig lobog bennem az alkotási vágy. Bár kicsit már csendesebb és szelídebb a bennem munkálkodó belső tűz. Az utóbbi időben egyre többet kutatok a gyerekkori emlékeim között. Annak ellenére, hogy millió interjút adtam, még mindig kevesen tudják, hogy miből lett a cserebogár. Tízéves voltam, amikor Fater „világvevő’” kis rádióján először fogtuk be a Voice of America rádióadásában Willis Conover zenei szerkesztő és producer dzsesszműsorát, a Time for Jazz!-t. Először hallottam, mégis egyszerűen mélyen belém égett a hangja. A bátyámmal, Szabolccsal teljesen odáig voltunk még az adás szignáljától is. A műsort Neal Hefti Coral Reef szerzeménye indította, a második blokk pedig Duke Ellington, Take the A Train című számával kezdődött. Ha azt vesszük, voltaképp a SZÖRÉNYI LEVENTE 1945. április 26-án született az ausztriai Gmundenben. Neve az Illés együttessel együtt szorosan ösz- szeforrt a magyar beatzene kialakulásával. Később a Fonográffal is sikert sikerre halmozott, elég volt ^ "■"'s. kilépnie a színpadra, \ a tér egyszerűen . ' \ felrobbant. LeNEVJEGY ) mezei.filmzedzsessz indított el azon az úton, amin később sikeres lettem.- Innen jött az ötlet, hogy tavasszal a szving világában is tesz egy kisebb kirándulást?- Ebből nőtte ki magát a készülő Milliók Hangja & Big Band Beat koncertsorozat; a három esemény alatt szeretném a közönségnek minden ízében visz- szaadni azt a világot, amit gyerekként megismertem. Az első részben dzsessz örökzöldek és szvingszerzemények hangzanak el a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével. Két rendkívül tehetséges énekes szólista idézi fel az ismert dallamokat, Gájer Bálint és Joan Faulkner világhírű előadóművész. Az a bizonyos két szignál is el fog hangzani a koncerten bejátszásról, karcosan, mintha egy bakelitlemezről szólna. Ezt követően hallhatjuk az egész fantasztikus hangzást élőben a Budapest Jazz Orchestra tolmácsolásában. Az est Willis Conover emlékére készül.- Ha jól tudom, egyszer olyan szerencsés helyzetbe került, hogy személyesen is találkozott vele.- Az Amerika Hangját, Willis Conover dzsesszműsorát Észak- Afrikából közvetítette az úgynevezett vasfüggöny mögötti országokba, beleértve a Szovjetunió nyugati régióit. Diplomataútlevelével gyakran utazgatott Kelet-Európába, többek mellett magyarországi dzsesszfeszti- válokra is. Néhány évtizeddel ezelőtt ültem Debrecenben az Aranybika Szálló teraszán, ke- vergettem a reggeli kávémat, amikor egyszer csak megütötte a fülemet az ő mély bariton hangja. Gyerekkoromban sem tudtam, hogy néz ki, később sem. Gondoltam, mit veszíthetek, ha megkérdezem, hogy ő-e az. Ő volt. Rögtön padlót fogtam. Elmeséltem neki a sztorimat, hogy végső soron ő indínéi. színpadi művei a lexikonokban megtalálhatók. Számtalan sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük is a legsikeresebb, a magyar nemzeti rockopera, az István. a király, amit 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon. 2000 óta egy szentendrei bejegyzésű régészeti alapítványa is van. amellyel a Pomáz fölötti Holdvilágárokban végeznek kutatásokat. tott el bennem egy komoly, zenei vonalat.- Útközben a villamoson ülve egy óriásplakáton láttam, hogy a december 30-ai, Demjén Ferenc Hetvenkedem című jubileumi koncertjén ön is fellép. Szoktak együtt zenélni?- Ha az ember elég sűrű életet él és a sors kegyes vele, akkor egy idő után folyamatosan évfordulókba ütközik, amiket illik megünnepelni. Demjén Ferencnek lesz egy komoly jubileumi koncertje, szívesen csatlakoztam a többi fellépő mellé. Az elmúlt években a hívásukra több helyen is szerepeltem vendégként, köztük Kolozsváron is. És ha már az évfordulóknál tartunk, épp 20 éve alakult meg az FMH legendás Körtermében az Illés-klub, amely azóta az Illés KluBoschok Baráti köre nevet viseli. Legutóbb itt léptem fel a Vujicsics együttessel, akikkel egy-két éve nagyon sok koncertet valósítottunk meg. Ez is egy különleges adomány, hogy idősebb koromra eljátszhatom ezeket a délszláv, horvátos ihletésű dalaimat, mint például az Amikor én még kissrác voltam címűt, autentikus hangzással. Mostanában olyan napjaim vannak, mintha minden reggel karácsony lenrte.- Tizenhat éve kutatja a Holdvilágárok történetét, amire most egy külföldi tévétársaság is felfigyelt.- A nyár elején a Travel Channel stábja forgatott velem a kutatás helyszínén. A filmet kora tavasszal Magyarországon is vetítik. Azt szoktam mondani, hogy ide jöttek az amerikaiak, hogy megkeressék Attila sírját, és helyette Szörényi Leventét találták meg. (nevet) Egy kicsit pengetek is a filmben, hiszen a műsorvezető megkérdezte, hogy ki a példaképem, én meg rávágtam: Little Richard. Nem Legfontosabb elismerései: Erkel Ferenc-díj (1983), 1 a Magyar Köztársasági Érdemrend tísztikeresztje (1994). Kossuth-díj, megosztva az Illés együttes tagjaival (2000). Budapest díszpolgára (2010). Fonogram Életműdíj (2011). Jubileumi Príma Prímis- síma Díj (2012). Gundel Életműdíj (2013). értették, hogy egy zenész, hogy kerülhet egy nyolc méter mély gödörbe. Aztán elmagyaráztam nekik, hogyan indult ez az egész história. Nem sikert, nem is dicsőséget akarok a Holdvilágárokból. Nincs is rá szükségem, hiszen azok a produkciók, amiket a pályám alatt létrehoztunk, mind őrült sikeresek voltak. Nem kell nekem kompenzálni semmit. Nem nekem van szükségem erre a munkára, hanem az eleink örökségének. Sashegyi Sándor piliskutató munkájának, apámnak, az ő fontos társaságuknak, no meg a magyarságnak. Hihetetlen ajándék, hogy ezt a feladatot rám bízta a sors. „A telefonom csengőhangja is az, ahogy ő Mozart Éjkirálynőjét fújja”- Valóban itt lehet Attila sírja?- Attila sírját megtalálni, olyan, mintha az ember tűt keresne a szénakazalban. Szeretném kiemelni, hogy nem valamit vagy valakit keresünk. Igyekszem megérteni, hogy Sashegyi miért itt kezdett el kutatni a harmincas-negyvenes évek fordulóján. Az a célunk, hogy egymásnak ellentmondó jelekből kihámozzuk, mi van itt. Ez a hely a rómaiak idején kőfejtő volt, az itteni köveket porították, ebből lett a római habarcs, másrészt a kibányászott kövekből készültek el a római villák padlófűtés oszlopai. Egyre inkább úgy tűnik- egy bányamérnök arra világított rá -, hogy ennek a helynek később már más szerepe volt, a hunok szakrális célokra használhatták.- Említette, hogy a kutatás lassan a végéhez ér...- Fizikailag úgy tapasztaljuk, hogy a vége felé járunk, ezért jövőre szeretnénk felgyorsítani a munkálatokat. A szentendrei Ferenczy Múzeum 2018-ban akar egy komolyabb kiállítást rendezni a megtalált eszközökből, a leletekből, az egész kutatásról. Egy év áll rendelkezésre, hogy ezt az eseményt komolyan megszervezzük. Nagyon örülnék, hogy ha a tárgyak mellett különböző művészeti ágak is megjelennének, úgy mint a zene, az irodalom, a képzőművészet és pár gyönyörű vers.- A meghatározó gyerekkori emlékeit megosztja az unokáival is?- Vizuális memóriám van, magam előtt látom az összes régi sztorit, ezekből néha „vetítek” az unokáimnak is. Mindketten különlegesek és nagyon jó hallásuk van. Szellő szereti azokat a hangszereket, amikkel működtem a pályám során. Évek óta tanul hegedülni és zongorázni. Gitárt is kapott tavaly karácsonyra. A telefonom csengőhangja is az, ahogy ő Mozart Éjkirálynőjét fújja. Már azon is elgondolkoztam, hogy valamikor megcsináljuk pár dal próbafelvételét. Villő még kicsi, de ő is muzikális. Amióta az életem részeivé váltak, nagyon sokat fejlődtem lelkileg általuk. Szellő Dadadának szólított, amikor még csak gagyogott. Szóval én vagyok az ő Dadadájuk.- Az unokáival együtt tölti a karácsonyt?- Naná! A napokban beszéltem meg a fiammal, hogy milyen legyen a fa, egyedül nem szeretek dönteni ilyen fontos kérdésekben. Én leszek a mennyből az angyal, aki meghozza a fenyőt! Amikor mi gyerekek voltunk, kétszer ünnepeltük a karácsonyt. Muter római katolikus volt, így december 24- én, illetve nagymama miatt, aki ortodox keresztény volt, január 6-án is megtartottuk. A dupla ünnep viszont nem jelentett több ajándékot Mi megajándékoztuk a Nagymutert, azzal a különbséggel, hogy tőle viszont nem kaptunk semmit. Egyszer adventkor Szabolccsal kis híján felgyújtottuk a Visegrádi utcai lakást. Égett a csipkefüggöny rendesen! (nevet)- Mi történt?- Építettünk egy betlehemi jászolt hófehér vattával. Az egyik gyertyát el akartuk fújni, de az véletlenül begyújtotta az egész építményt. Azonnal ledobtuk az asztalról, az meg úgy gurult, mint egy focilabda. Szabolccsal hordtuk a vizet, a nagymama közben meg sikongatott. Aztán jól kikaptunk, mert a perzsaszőnyeg teljesen elázott.- Mi kerül idén az ünnepi asztalra?- Nem tágítunk bizonyos beidegződésektől. Sok olyan receptünk van, ami a családi hagyatékból maradt ránk. Ilyen a borleves, amiből gyerekként mi is kaptunk egy kis csészével. Nagyon finom! Az ötvenes években nagyon nehéz volt jó halat szerezni, mégis Muter küzdelmes úton hozta haza a mélyfagyasztott tonhalat, amit paprikás lisztben kipaní- rozott. Ez a finom kis sült réteg pont elég volt ahhoz, hogy a hal íze érvényesülni tudjon. Persze volt olyan is, hogy a fürdőkádba eresztett ponttyal játszottunk Szabolccsal. Tonhal helyett ma már norvég lazacot készít Örs fiam, aki hivatásos szakács. Köretnek hideg krumplisaláta készül a régi recept szerint.- És bejgli?- Az is lesz, minden formában. A Muter annak idején kétféle bejglit sütött egy rúd mákosat, egy rúd diósat. És egy volt, aminek a tetejét fogvájó díszítette, Faternak ezzel jelezte, hogy abban nincs mazsola. Ő ugyanis utálta a mazsolát. Abból néha mi is csipegethettünk egy keveset.- A karácsonyi menü mellé bor is dukál. Hányas évjáratú bor palackjából repül ki a parafadugó?- Még nem tudom. Büszke vagyok az idei, de a tavalyi évjáratra is, az elmúlt két évben jó termésünk volt. Ez a borászos dolog is úgy indult, hogy a fiamnak akartam venni egy szép telket, aztán a sors úgy hozta, hogy két fázisban megvásároltam egy fél hegyet Balatonon. Csak nyaralót nem volt érdemes itt csinálni, így jött a borászat. Az első pár év bizonytalan próbálkozása után a házi „Szörényi Pincészet” olaszrizling borai több országos versenyen is diadalt arattak, ezen felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy jó lenne, ha a borainkhoz bárki hozzájuthatna. Persze ez egy hosszú út, meglátjuk, mit hoz a jövő. Aztán egyszer majd a szíwel-lélekkel vezetett kis pincészetemet Örs fiam közvetítésével átadom az unokáimnak. Ők vigyék tovább a palackba zárt örökséget.
