Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-24 / 302. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 24., SZOMBAT Tárlat a régi kollégiumban MEZŐTÚR A régi kollégium legfelső szintjén kapott helyet novemberben a református gimnázium rendkívül értékes ókönyvtára és az iskolához kapcsoló tárgyak, műemlékek tárlata. Képünkön Mihalina László lelkészelnök mutatja a kiállítás egy részletét. F. 0. Árokba hajtott egy autó a 442-esen TfSZAFÖLDVÁR Lesodródott az úttestről és az út menti árokba hajtott egy személyautó péntek késő délelőtt a 442-es út Tiszaföld- vár és Martfű közötti szakaszán. A tűzoltók áramtalaní- tották a járművet és elvégezték a műszaki mentést - közölte lapunkkal a megyei katasztrófavédelem. Információink szerint az eset során senki nem sérült meg. B. Zs. Ismét nem kelt el a Surjány-Hús TÖRÖKSZENTMIKLÓS Tovább ra sem kelt el a Surjány-Hús Kft. Pedig az első meghirdetéssel szembeni árhoz, az 1,7 milliárd forinthoz képest már „csak" 1,4 milliárdért árulta a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., de a már letelt pályázati idő alatt érdeklődő sem volt a húsüzemre. Az Elektronikus Értékesítési Rendszerben feltűntetett adatok szerint a felszámoló megteszi az intézkedéseket a megismételt értékesítés érdekében. T. A. Kedden jelenik meg lapunk JÁSZKUNSÁG A karácsonyi ünnep miatt a Vasárnapi Új Néplap, illetve a hétfői lapszámunk nem jelenik meg. Kedden azonban olvasóink már ismét megtalálhatják lapunkat a postaládájukban, illetve az elárusítóhelyeken. „Néha nem csak mi, orvosok, mentősök kellünk a gyógyuláshoz” Élet és halál határán olykor eljön a csoda Vannak olyan alkalmak, amikor már csak a csodában reménykedhetünk, kezünket tördelve, szeretteinkért aggódva. És a csoda olykor eljön. Hogy a szerencsének, véletlennek, az isteni gondviselésnek köszönhetjük? Azt mindenkinek a saját lelke súgja meg. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@inediaworks.hu JÁSZKUNSÁG Van valami misztikuma a kórházi intenzív osztálynak. Lélegzet-vissza- fojtva figyeljük az élet mezsgyéjén lebegő betegeket, a sípoló gépek között is vágni lehet a csendet. Vajon mi tartja itt egyiküket, s mi készteti a másikat, hogy elbúcsúzzon az élettől? Olykor a sokat látott és tapasztalt orvosok, mentők sem tudják. Örömmel fogadnak azonban minden életmentő segítséget, érkezzen bárhonnan.- Bizony gyakran érzem úgy, hogy nem csak mi kellünk ahhoz, hogy valaki felépülve kerüljön ki az osztályunkról - meséli dr. Bencsik Gábor, a szolnoki Hetényi kórház intenzív terápiás osztályának vezető főorvosa. - Ugyanúgy figyelünk mindenkire, ugyanazt a protokollt alkalmazzuk, mégis, az egyik páciens meggyógyul, bár talán kevesebb esélyt láttunk rá, míg a másikat elveszítjük, miközben úgy tűnt, jobb állapotban volt. Ez ennek a hivatásnak a szépsége és egyben nehézsége is, hiszen olykor nehéz ezekre a történésekre magyarázatot találni. Talán a hit segít ebben. Emlékszem néhány évvel ezelőtt egy páciensünkre, aki néhány nappal karácsony után került be hozzánk tüdőgyulladással. Rendkívül rossz állapotban volt, napokig élet és halál között lebegett. Aztán szilveszter után egyszer csak jobban lett, pedig alig-alig szá- f < mítottunk rá. Ко- *"* ^ , rábban sosem volt vallásos, de attól kezdve szentül hitte, hogy isteni eredetű a gyógyulása. A mentők mindig az „első vonalban” dolgoznak, tudásuktól, hivatástudatuktól nap mint nap életek függnek. Ám olykor ők is úgy érzik, nem csak rajtuk múlik...- Talán ezren is túl van azon újraélesztések száma, amelyekben részt vettem - mondja Kardos József vezető megyei mentőtiszt, aki immár 36 esztendeje dolgozik a mentőknél.- Ilyenkor mindig valami misztikus hangulat vesz körül bennünket. Felfoghatatlan, őrült nagy a csend, amikor valakinek nemrégiben állt meg a keringése. Megérint benI Kardos József újraélesztési bemutatót tart. Az életben sok dolgotól függ a sikere. Dr. Bencsik Gábor nünket az az érzés, hogy itt vagyunk az élet és halál határán. Valahogy érzi az ember, hogy ez most nem csak rajta fog múlni. Bár nem szeretném a hitet belemagyarázni, mégis óhatatlanul felmerül bennünk, hogy „én most kivel is dacolok? Kinek a szándékával szemben? Vagy éppen kinek a szándékát akarom teljesíteni?” Persze teljes tudásunkkal, teljes koncentrációnkkal próbáljuk visszaadni a beteget a családjának. Időről időre tapasztalunk nehezen megmagyarázható a dolgokat. Van olyan, amikor már úgy érzem, itt mindent megtettünk és már nincs esélyünk. Aztán hirtelen mégiscsak sikerül! Ám az is előfordul, hogy kitesszük a lelkünket, hiszen ez az ember még olyan fiatal, nem halhat meg! De bármit teszünk, mégsem sikerül. Ilyenkor kicsit még dühös is szoktam lenni magamra, meg a sorsra, hogy mi az, hogy csak így elveszítünk egy embert. Borzasztó érzés! Természetesen konkrét történetek is beleégtek a mentőtiszt emlékezetébe az évek során.- Régen volt már, így, a karácsony előtti napokban történt Fegyvernek környékén egy hatalmas baleset - idézi fel a múltat Kardos József. - Rengeteg volt a sérült, hiszen teheráutók és személyautók is ütköztek. Ilyen esetekben az előírások szerint addig nincs újraélesztés, amíg nincs megfelelő számú mentőegység a helyszínen, tehát azokat a sérülteket mentjük, akinél reális esély van a felépülésre. Ennek oka, hogy a mi feladatunk az, hogy minél több embert mentsünk meg, ám ilyenkor egy újraélesztés akkora kapacitásokat kötne le, hogy az egyébként jól menthetőek állapota is tovább romolna. Mintha most is látnám, ahogy az egyik autóroncsból kilógott egy sérült, csúnyán összeron- csolódva, élettelenül. Már léptem is tovább, hogy mentsük azt, aki menthető. Ám amikor már megfelelő számú mentőegység volt a helyszínen és mindenkit elláttunk, akinek az állapota olyan volt, valami azt súgta, hogy lépjek visz- sza ehhez az emberhez. Szóltam a többieknek, hogy gyerekek segítsetek, most már úgysincs más dolgunk, próbáljuk meg visszahozni az életbe. Ez szinte a lehetetlennel egyenlőnek tűnt, hosszú küzdelem után mégis sikerült és újra ép, egészséges lett. Az ember ilyenkor óhatatlanul elgondolkodik rajta, hogy ezt mi csináltuk, vagy valaki más is segített? Szoktam emlegetni, hogy annál jobb érzés nincs, mint amikor látunk valaki olyat élni, dolgozni, a gyermekeivel törődni, akit korábban a klinikai halálból hoztunk vissza. Valahogy úgy érezzük ilyenkor, hogy egymáshoz tartozunk, valami összeköt vele. Ő persze nem tudja, nem emlékezhet ránk, de mi felismerjük és az nagyon jó érzés. Egy nő át tudja adni azt a csodát, hogy életet ad. Valahogy hasonlít ez ahhoz, hiszen mi is visszaadjuk az életét egy klinikai halottnak. Olyan eufo- risztikus érzés ez, ami a pályán tart sok mentőst. Forró teát osztottak a városban a diákok MARTFŰ A Szer-telen Fiatalokért Szolnok Közhasznú Egyesület által működtetett Szer-telen Ifjúsági Ház immáron hetedik alkalommal szervezte meg a 48 Óra Szeretet- ben címet viselő rendezvényét. A hagyományos szolnoki karitatív, önkéntes ifjúsági eseményt a szeretet ünnepét, a karácsonyt megelőző adventi időszakban tartották. A martfűi Damjanich szakközépiskolások például az adott hétvége első - napján, szombaton ingyen meleg teát osztottak a város központjában, az autóbusz-pályaudvar körzetében. Vasárnap a MÁV Kórházba szervezték csapatukat, ahol minden emeletet átjárva betegeket látogattak. Szaloncukor- és bibliaajándékozással, kötetlen beszélgetésekkel, szép szavakkal kívántak a betegeknek és az ott dolgozóknak kellemes ünnepeket. Ebben az esztendőben az iskola diákjai nevében Molnár Aranka tagintézmény-vezető és az önkéntesek mentora, Szilágyi Aszter László vehették át az „Egy célért sok kézzel!” díjat - tájékoztatott Szilágyi Aszter László, önkénteseket segítő felnőttkoordinátor. Joó Zsuzsa SZOLNOK Idén ünnepli tevékenységének huszonötödik évfordulóját a Bereczki Máté Gazdakör. A napokban e jeles alkalomból közös megemlékezést és fotókiállítást rendeztek a gazdakörük életéből a szandaszőlősi művelődési házban. F. 0. A legjobb iskolarendőrt díjazták SZOLNOK Elismerték és díjazták a megye legjobb iskolarendőrét - tudtuk meg Kovács Ágnes megyei rendőrségi sajtóreferenstől. Szerdán rendezték meg а III. Országos Iskolarendőr Szakmai Napot a Rendőrségi Igazgatási Központ Auditóriumában. Ennek keretében adták át „Az év iskolarendőre” díjakat is, amelyet idén a megyéből Volter Ildikó rendőr őrnagy vehetett át. Az őrnagy 2008 óta vesz részt a programban, a szolnoki Kassai Úti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában látja el iskolarendőri teendőit. Cz. N.
