Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-17 / 296. szám

2016. DECEMBER 17., SZOMBAT KÜLFÖLD-BELFÖLD 0 Merkel: a háborús bűnök elkövetőit meg kell büntetni - Leállt az evakuálás Végjáték Kelet-Aleppóban A civilek és a lázadók kime­nekítését is leállították pén­teken Kelet-Aleppóból, mert tüntetők elzárták az utat - állította több forrás. Ke- let-Aleppó evakuálása csü­törtökön kezdődött meg, azt követően, hogy - orosz köz­lés szerint - az utolsó felke­lőket is kiverték a városból. A rommá bombázott város­ban több tízezer ember éle­te van veszélyben. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu SZÍRIA Irán követelte először még szerdán, hogy menekítsék ki az Aleppó környéki két falu lakóit, mert a településeket ost­romolják a szunnita lázadók. Pénteken azonban tüntetők zárták le azt az utat, amelyen a lázadókat és a civileket mene­kítették ki a felkelők kezén lé­vő Idlíb tartományba, mert azt követelték, hogy az aleppói eva­kuálással párhuzamosan me­nekítsék ki két idlíbi síita falu, Fúa és Kefraja lakóit - tájékoz­tatott a szíriai kormányerők­kel szövetséges Hezbollah li­banoni síita szervezet hírszol­gáltató médiuma. Csütörtökön a késő esti órákig mintegy há­romezer civilt és néhány sebe­sültet tudtak elvinni az ostrom dúlta észak-szíriai városból, de az elzárt területeken még min­dig mintegy 200 sebesült és be­teg vár az elszállítására. Staf- fan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja korábban azt mondta: mintegy 50 ezren ma­radhattak Kelet-Aleppóban, akiket ki kell menteni vagy a biztonságukat szavatolni. Angela Merkel német kancel­lár a csütörtöki EU-csúcs után újságíróknak azt mondta, sze­rinte Oroszország és Irán fele­lős a szíriai Aleppó civil lakos­sága elleni, emberiesség elle­ni elkövetett bűncselekménye­kért. Merkel kijelentette, a há­borús bűncselekmények elkö­vetőit meg kell büntetni. Donald Tusk, az Európai Ta­nács elnöke közölte: az EU min­den diplomáciai erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aleppói humanitárius segély- szállítmányok célba jussanak, de azt is kijelentette, hogy az unió nem kellően hatékony a szíriai polgárháború ügyében. Az Európai Unió többször kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy politikai megoldás kidolgo­zására, de Oroszország rendre elutasította azt. Közben a Tokió­ba látogató orosz elnök úgy nyi­latkozott: a Szíria egész terüle­tére kiterjedő teljes tűzszünet megvalósításának kell lennie a következő lépésnek azután, hogy az Aszad-féle kormány­erők visszafoglalták Aleppót. Az Aleppóban kialakult hely­zettel kapcsolatban Orbán Vik­tor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-csúcs után kijelentette, Szíria példáján lát­szik, hogy sok még a tenniva­ló az európai biztonság terén. Ha nincs Európának megfele­lő katonai ereje, akkor katonai­lag nem tud győzni, és a szíriai ügyek elintézése, az ott élők tényleges megsegítése helyett csak jó szándékú szólamokat tud mondani. Véleménye sze­rint a szíriai helyzettel kapcso­latban - nemzetközi mércékkel mérve - határozott, illetve dur­va nyilatkozatokat tettek a mi­niszterelnökök a csúcs után. En­nek a három dolognak a kombi­nációjából fakadó tehetetlenség­érzés tükröződött minden nyi­latkozatban - mondta Orbán. A bajba jutott embereken segí­teni kell, „minden okoskodás és moralizálás későbbre való” - fo­galmazott. Jelenleg egy feladat van: menteni kell az életeket! A jó szándék kinyilvánítása fon­tos, mert önbecsülési kérdés is Európának, a szíriaiaknak pe­dig azért, mert ha már katonai­lag nem is, de legalább a diplo­mácia és a nemzetközi büntető­jog eszközeivel ott van Európa az ő oldalukon. A jó szándékú szólamok azonban sajnos nem oldják meg azt a helyzetet, ame­lyet most Szíriában mások kato­nai erővel megoldanak - fogal­mazott Orbán Viktor. Váratlan látogatás Brüsszelben az uniós csúcson Azonnali segítséget kér Alep­pó polgármestere az európai uniós vezetőktől. Brita Hagi Ha­san Brüsszelben nem kis meg­lepetést okozott „spontán láto­gatásával". Találkozott többek között Donald Tuskkal, az Euró­pai Tanács elnökével. A polgár- mester azt mondta az uniós ve­zetőknek, hogy az elveszette­ket már nem lehet visszahozni az élők sorába, de még meg le­het menteni azokat, akik élet­ben maradtak. A polgármester híradása az ostromlott város és lakossága helyzetéről „nagyon nyomasztó" volt - mondta An­gela Merkel kancellár. Elvette a bíróság a nagyváradi palotát BUKAREST A román legfelsőbb bíróság megváltoztatta a pites- ti táblabíróság elsőfokú ítéletét, és jogerősen megfosztotta a ró­mai katolikus egyházat a szá­mára visszaszolgáltatott nagy­váradi pénzügyi palotától - kö­zölte a Bihon.ro portál. A Nagy­várad belvárosában álló irgal- masrendi ingatlant 2012-ben kapta vissza a püspökség, ám a megyei önkormányzat megtá­madta a határozatot, arra hivat­kozva, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amit a trianoni döntéssel a ro­mán állam Vett át. A visszaszolgáltatás érvényte­lenítését a Bihar megyei önkor­mányzat kérte. A nagyváradi püspökség tegnap közölte, a leg­felsőbb bíróság „megmagyaráz­hatatlan könnyedséggel tette túl magát” az egyház által benyúj­tott bizonyítékokon. Ezek iga­zolták, hogy az Irgalmasrend a Pénzügyi Palota építtetője, jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, s hogy ezt az épületet a román állam önkényesen sajátította ki 1948-ban. Az irgalmasrendi tu­lajdont és az önkényes államosí­tást a román állam 1962-ben és 1967-ben is elismerte. Hozzátet­ték, a bíróság döntése „súlyosan sérti a magántulajdonhoz való jogot garantáló Európai Jogok Európai Egyezményét”. MW Trump fordítani tudott, amióta elnök BUDAPEST A Századvég friss ku­tatása szerint a magyarok to­vábbra is kifejezetten kedvezőt­len véleménnyel vannak Ange­la Merkel német kancellárról és Jean-Claude Junckerről, az Eu­rópai Bizottság elnökéről. Az amerikai elnökké választott Do­nald Trump viszont egyre nép­szerűbb. Megítélése a győzel­me óta jelentősen változott, az elnökválasztás alatt a magyar választók körében is elutasított volt. Hillary Clinton kampányá­nak „egyik legnagyobb támoga­tója”, Soros György is abszolút népszerűtlen a magyar lakos­ság körében, fogalmazott a Szá­zadvég, hozzátéve: a megkérde­zettek 61 százaléka kedvezőt­len véleménnyel van róla. Angela Merkel megítélése a Századvég szerint „kifejezet­ten kedvezőtlen” nálunk. Csak­nem kétharmad (64 százalék) azok aránya, akiknek negatív véleményük van a kancellárról. A megkérdezettek 25 százalé­ka kedveli a politikust, 11 szá­zaléknak semleges a vélemé­nye. Vlagyimir Putyin orosz el­nök magyarországi megítélé­se is negatív. A megkérdezettek 45 százaléka kedvezőtlen véle­ménnyel van róla. MW HIRDETÉS Hernádi-ügy: Zágráb az EB-hez fordul ZÁGRÁG Horvátország az Eu­rópai Bírósághoz fordul, ami­ért Magyarország, Németor­szág és Ausztria nem vette fi­gyelembe Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparan­csot, a Mól elnök-vezérigazgató­ja szabadon mozoghatott egyes európai uniós tagállamokban, és nemrég végleg lekerült az In­terpol körözési listájáról - írta a Jutarnji List horvát lap tegnap. A Zágráb megyei bíróság sze­rint ezek az országok megsértet­ték az uniós jogot. Ivan Turudic bíró megerősítette: a bíróság az EB-hez fordul jogorvoslatért, és az alábbi kérdésekben vár véle­ményt: Hernádi ügyében fenn- áll-e a kétszeres eljárás alá vo­nás tilalma, illetve hogy a nem­zeti érdek lehet-e kifogás arra, hogy figyelmen kívül hagyják az európai elfogatóparancsot. A Mól már több­ször visszautasítot­ta a váciakat A Mól az MTI-vel közölte: „A Mól Nyrt. és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a vádakat. Magyarországon meg­állapították a bűncselekmény hiányát. Ráadásul a horvát al­kotmánybíróság is új tárgyalás­ra utasította az ügyben eljáró és éppen Ivan Turudic által veze­tett büntetőbíróságot.” A horvát ügyészség 2013-ban azzal vá­dolta meg Hernádit, hogy 2008- 2009 között tízmillió euró kenő­pénzt adott át Ivó Sanader akko­ri horvát kormányfőnek. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom