Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-09 / 289. szám

g TÚRKEVE 2016. DECEMBER 9., PENTEK HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Kapás János, a Finta múzeum igazgatója- Néhány nap múlva a leg­több múzeum bezárja kapu­it erre az esztendőre. Ön mi­ként értékeli az elmúlt évet?- Ebből a szempontból a mi működésünk kissé rendha­gyó, nem zárunk be ugyanis teljesen a téli ünnepek idősza­kára, hanem előzetes bejelent­kezés alapján folyamatosan fogadjuk a látogatókat. Az el­múlt évünket egyébként min­denképpen sikeresnek mon­danám, hiszen a terveinknek megfelelően tudtuk lebonyo­lítani a programjainkat. Idén a természettudományt he­lyeztük előtérbe, főként ilyen tárgyú kiállításaink voltak. Emellett törekszünk rá, hogy minden évben legyen egy-egy Finta-kiállításunk is, a név­adóink előtt tisztelegve. Ki­adtuk a Kisbojtár című Finta Sándor művet is, amely Ame­rikában a kötelező olvasmá­nyok között szerepel.- Milyen terveik vannak a kö­vetkező évre?- Számos elképzelésünk van, de ezek természete­sen jórészt a pályázati lehe­tőségektől függnek. A ter­veink között szerepel az ál­landó kiállításunk megújí­tása és mindenképpen sze­retnénk újabb kötetet kiad­ni a Finta-életműből, ám az, hogy melyikre esik a válasz­tás, még később dől el.- Atúrkevei múzeum ismert arról, hogy élen jár a műtár­gyak digitalizálásában. Miért tartják ezt fontosnak?- Valóban, több száz műkin­cset digitalizáltunk már. Az értékmentés különleges for­mája ez, hiszen ezek a művek bekerülnek egy európai adat­bázisba, melynek köszönhe­tően a későbbiekben könnyen elérhetővé, kutathatóvá vál­nak. Sz. Zs. Különleges recept alapján készül a kevi kolbász Védjegy őrzi az ízeket Hagyományok - ízek - Régi­ók; a HIR-védjegy olyan jelö­lés, amely biztosítja az oltal­ma alatt álló termékek kü- löleges minőségét. A hagyo­mányőrzőknek köszönhető­en a kevi kolbász most be­került ebbe a körbe. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu HAGYOMÁNYŐRZÉS Ünnepélyes keretek között vette át csütörtö­kön Tóth Lajos túrkevei nagy­kun kapitány, hagyományőr­ző a HIR-védjegyet a Budapes­ten rendezett ünnepségen. A Hagyományos Kevi Kolbász a Kevi-Hagyomány Nonprofit Kft. ajánlása alapján került be a termékek azon szűk körébe, melyek jogosultak erre a jelö­lésre.- Itt, Túrkevén ma is úgy ké­szítjük a kolbászt, ahogy elő­deink készítették száz-százöt­ven évvel ezelőtt - mondta el Tóth Lajos, miközben a füst­ről épp csak leszedett kolbászt mutatta. - A titka az, hogy mi­nimális mennyiségű bors ke­rül bele, az egész kömény mel­lett őröltét is teszünk bele és persze kizárólag sertéshúsból készül. Emellett az errefelé hagyományosnak számító me­leg füstöléssel tartósítjuk, ami alapjaiban eltér attól a techno­lógiától, amivel például a csa­bai kolbászt készítik. Amint azt a hagyományőr­zőtől megtudtuk, komoly elő­készítő munka, pályázati fo­lyamat előte meg a mostani el­ismerés átvételét. A pályáza­tíráskor természetesen a ha­gyományokra támaszkodtak, majd egy bizottság előtt kel­lett megvédeniük pályamun­kájukat.- A bizottság tagjait rendkí­vüli módon érdekelte ez a füs­tölési technika, részletesen el kellett nekik magyaráznunk, miként történik a folyamat - mondta el Tóth Lajos, aki két társával, Kovács Károllyal és Tóth Tiborral nyújtotta be az anyagot. - Főként azonban a kóstolás győzte meg őket, na­gyon ízlett nekik a kevi kol­bász. A rögzített receptúra alap­ján készült Hagyományos Ke­vi Kolbászt kósolva mostantól garantált lehet mindenki szá­mára, hogy igazán eredeti íze­ket kap, ezt a HÍR védjegy biz­tosítja. A fővárosban rendezett ünnepélyes átadót követően a tervek szerint februárban a hagyományos Kevi Böllérta- lálkozó szakmai napján vehe­tik birtokukba a túrkeveiek az új védjegyet, amelyet a ter­vek szerint hamarosan továb­biak is követhetnek majd. Az elképzelések szerint ugyanis a közeljövőben a kevi perecet és természetesen a különleges ízvilágú kevi birkapörköltet is felterjesztik majd HIR-véd- jegyre, amely a későbbiekben európai oltalom alá vételt is je­lent majd számukra. Nemzeti minőséget garantál HÍREK Festmény a templom „atyjáról” EGYHÁZ Különleges portrét őriz a helyi református egy­házközség. A hagyomány szerint a festményen áb­rázolt Felsőváry Gince Ist­ván, egykor Mária Terézia testőreként „járta ki’’ azt a különleges kegyet, hogy a 18. században református templom épülhessen a tele­pülésen. Sz. Zs. Fejlesztenék a Ligetet ELKÉPZELÉSEK A Liget fej­lesztésére törekednek a vá­ros vezetői. Ennek köszön­hetően a tervek szerint egy fitneszpark (felnőtt játszó­tér), egy Y alakú sétány és a víztorony melletti sala­kos pályán egy „multifunkci­ós közösségi tér” elnevezé­sű építmény, gyakorlatilag piaccsarnok épülhet fel, a szükséges parkolóhelyekkel együtt. Sz. Zs. Ápolják a hagyományaikat ÉRTÉKMENTÉS „Hol sírjaink domborulnak...’’ címmel in­dítottak emlékmentő prog­ramot nemrégiben különle­ges túrkevei fiatalokkal, túr­kevei fiataloknak. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület koordinálásával indított kez­deményezés elsődleges cél­ja a fiatalabb korosztályok hagyományápolásba törté­nő bevonása, akár a közép- iskolások kötelező közös­ségi szolgálata keretében. A kezdeményezés célcso­portja elsősorban középis­kolás korosztály, de a prog­ram minden érdeklődő szá­mára nyitott, abba bárki be­kapcsolódhat. Az értékmen­tők felkeresik - olykor ko­moly kutatómunka árán - egy-egy neves túrkevei sze­mélyiség síremlékét, s nem csupán rendbeteszik a sír­helyét, de összefoglalják azt is, milyen maradandót alko­tott az illető. Sz. Zs. A tervek szerint hamarosan új arculatot kap a főtér, melybe már nem illik bele a régi szobor Máshova kerülhet a Magyar vendég a kolhozban SZOBOR Alaposan megosztot­ta a városban élők véleményét az az elképzelés, mely szerint a település főteréről eltávolíta- nának egy évtizedek óta ott lé­vő, bár meglehetősen kétes di­csőségű szobrot. Az 1952-ben készült szobor címe Magyar vendég a kolhozban, bár so­kak számára csupán egy egy­mást átkaroló fiatal pár. Mos­tanra a főtér elemévé vált, sok kevi lakosnak fel sem tűnik, a szobor elnevezését és történe­tét, történelmi apropóját keve­sen ismerik ma már. Pedig az első szövetkezeti város címet is elnyerő Túrkeve számára egy­kor igen fontos volt a kolhoz. Talán épp ezért 1956-ban ké­vésén múlott, hogy ledöntsék a helyiek, tiltakozva az elnyo­mó rendszer ellen. Egy traktor után kötve próbálták elvontat­ni, s bár végül nem sikerült, a traktor vezetője börtönben bűnhődött tettéért a megtorlás idején. A város vezetői most szeret­nék eltávolítani ezt a szobrot, a hamarosan átalakuló főtér új látványtervében legalábbis már nem szerepel a fiatal pár emlékműve. Hirtelen azonban megsokasodtak a vélemények a kolhozos szobor kapcsán.- Hallottam róla, de nem ér­tem, miért kell hozzányúlni ehhez a szoborhoz? - kérdez­te a huszonéves S. Katalin, aki­Sokak számára csupán egy egymást átkaroló fiatal párt jelent vei épp az emlékmű közelében találkoztunk össze. - Őszintén szólva sosem néztem meg kö­zelebbről, de mióta az eszemet tudom, itt van, hozzátartozik a városközpont képéhez. Szerin­tem ma már csak nagyon ke­veseket zavar, hiszen alapjá­ban véve egy fiatal párt mintáz meg, s ha nem olvassuk a cí­mét, nem az jut az ember eszé­be, hogy a kolhozhoz társítsa. A város polgármesterének, Vida Tamásnak azonban más a véleménye a szoborról, sze­rinte nincs helye a város köz- potjában.- Szó nincs arról, hogy a föld színéről is el akarnánk tüntet­ni ezt a szobrot, nem beolvasz­tani szeretnénk, csupán más helyet találunk neki - mondta el a városvezető. - Bizony so­kan vannak Túrkevén, akik­nek szomorú személyes em­lékei vannak ezzel az emlék­művel kapcsolatban vagy akár családtagjaikat érinti. Ha a pá­lyázataink a terveknek megfe­lelően alakulnak, a közeljövő­ben megkezdődhet végre a bel­város rekonstrukciója, mely­nek keretében teljesen meg­újul, új arculatot kap a főtér. Ebbe a koncepcióba már való­ban nem illik bele a fiatal pár­ként megmintázott Magyar vendég a kolhozban, így an­nak az elképzelések szerint új helyet találunk majd. Sz. Zs. n itnv y^ujugjr^iugiUHi, mim nemzeti minőségrendszer el­ismeri és a termelők, előállí­tók és csoportosulásaik minő­ségrendszerhez való csatlako­zását támogatja, A miniszté­rium által működtetett pályá­zati rendszer célja a program­mal a hagyományos és tájjelle­gű mezőgazdasági termékeink és élelmiszereink ismertségé­nvr\ u gyűl tűm (jiuci lehetőségeinek bővítése, vala­mint a HÍR-gyűjtemény baszno sítása és bővítése. A hagyomá­nyos terméket előállító közös­ségek világnapja alkalmából még 2014 decemberében ala­kult meg a HÍR-védjegyes ter­melők, előállítók, csoportosuló sok képviselőinek közössége, г HÍR Védjegyesek Klubja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom