Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-07 / 261. szám

g BELFÖLD 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ HÍREK Igazságot a 200 ezer németnek! BUDA! 1946 és 1948 kö­zött több mint 200 ezer német nemzetiségű embert fosztot­tak meg Magyarországon az ál­lampolgárságától, ingó és in- gatlanvagyonától, és telepítet­tek ki Németországba. Igazsá­got kell szolgáltatni azoknak, akik a diktatúra ártatlan áldo­zatai voltak, akiket származá­suk miatt fosztottak meg ott­honuktól, űztek el hazájukból- mondta Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter a Né­met Nemzetiségi Önkormány­zat rendezvényén. Hozzátette: a kitelepítettek élete arra ta­nítja a mai nemzedéket, hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha minden közösség szabadon használhatja nyelvét, kifejezhe­ti összetartozását és megőriz­heti önazonosságát. MTI/MW Nagyobb bért a kisebb járulékért A várható járulék- csökkentés hozadéka a dol­gozók bérének emelésében mutatkozzon meg - mond­ta Vadász György, a kkv-kat tömörítő Magyar Iparszövet­ség (OKISZ) ügyvezető elnöke. Hozzátette, ezt elnökségük is támogatja. Úgy látják, a bér­emelés jót tesz a jövedelem­termelő-képességnek. МП Bekeményítenek az ellenőrök BUDAPEST Kiemelten ellenőr­zik jövőre a munkavédelmi elő­írásokat az építőiparban, a ke­reskedelemben és a megvál­tozott munkaképességű mun­kavállalók foglalkoztatásánál- közölte a szaktárca (NGM). A munkaügyi szabályok vizs­gálatánál a megszűnő munka­ügyijogviszonyt, a munkavál­lalói jogviszonyok rendezett­ségét, az egyszerűsített foglal­koztatási, illetve a személy- és vagyonvédelem területén te­vékenykedő munkáltatókat helyezik előtérbe. MTI HIRDETÉS Idősebb szülők eltartása: a társadalom vagy a család dolga? A gondoskodásnak ára van A kormány a rászoruló idősek védelmének érdeké­ben terjesztette be nemrég a szülőtartásról szóló tör­vénymódosítást, amelynek lényege, hogy nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély, de az az intézmény is követel­het költségtérítést, aki a felnőtt korú gyerek helyett gondoskodik az idős szülő­ről. Farkas András szakértő szerint mindez a társadalom feladata lenne. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Összeállt a „törvénycsalád”, amely a nagy­korú gyerekekre nézve szabá­lyozza azt, hogyan kell tartani, eltartani a szülőket, ha azok rászorulnak erre. Sokat kell tanulnia a magyar embernek még ezekről a szabályokról, mert bár a hagyományos csa- ládmodellben, amely a 20. szá­zadban omlott csendben össze, és született meg helyén a mo­dern családmodell, még együtt éltek a generációk. A modern­ben távol kerültek egymástól a gyereküket nevelő szülők és a nagyszülők. Az úgynevezett szendvics generációnak tehát gondoskodni kell a kisgyereke­ikről, az esetek döntő többségé­ben segítség nélkül, és gondos­kodni kell a szüléikről is. Míg régen a nagyszülők főztek, se­gítettek a gyereknevelésben, a szülők pedig eltartották őket, addig mára szinte minden ge­neráció maga küzd a problémá­ival. Sok családjogi szakértő szerint a szülőtartás tűzoltás. Magyarország Alaptörvénye elrendeli, hogy a nagykorú gyerekek kötelesek rászoruló szüléikről gondoskodni. Az az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), részletesen szabályozza a tar­tási kötelezettségeket. Az al­kotmányos előírást végrehajt­ható rendelkezésekre fordítja. A családvédelmi és a szociális törvények pedig konkrét köte­lezettségeket írnak elő szüle­ikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. Az új szabályozás szerint nemcsak a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerek köte­les a szülő eltartására, hanem a mostoha és a nevelt gyerek is. Rendkívüli megterhelést je­lenthet, hogy az összes tartá­si igény elérheti a felnőtt gye­rekek jövedelmének felét. Ha a gyerek nem hajlandó fizetni, akkor az intézmény, ahol a szü­lőt ápolják, a szülő egyetértése, A történelemben nem léte­zett olyan kultúra, társada­lom, amely az idős szülőkről való gondoskodást elsősorban ne a családok feladatának te­kintette volna - olvasható az Emmi közleményében. A több- generációs családok hiánya sem változtathat ezen a morá­lis kötelezettségen. Az, aki ké­tudomása nélkül is beperelheti a gyereket. Szakértők szerint nem el­pes ra es megsem gondosko- dik a szülőjéről, hálátlan. Vi­szont azt is hozzáteszik, az el­látás költségeit csak attól le­het kérni, aki anyagi helyze­te alapján képes szülője meg­segítésére. Nem köteles szülő­jét eltartani az, aki ezzel saját vagy gyermekei tartását veszé­lyeztetné. képzelhetetlen, hogy a szoci­ális szféra krónikus forráshi­ánya miatt a szüló'tartás irán­ti intézményi perindítás sűrű gyakorlattá válik, sőt vannak akik szerint a fenntartók elő­írják majd az ellátó intézmé­nyeknek, hogy több bevételhez jussanak. Farkas András, a NyugdijGuru.hu alapítója a Világgazdaságnak írt publi­cisztikájában kifejti, a társa­dalombiztosítás éppen azért jött létre alig 125 éve, hogy az idősek ellátásának terhét le­vegye az erre képtelenné vált, egymástól fizikai távolságba került modem családok vállá­ról. Ehhez az aktív korú dolgo­zók és munkáltatóik járulék- fizetéssel járulnak hozzá. Aki képes rá, és mégsem gondoskodik a szüleiről, há­látlan, vagyis akinek pénze van, de nem a szülőkre köl­ti a többi adófizetőt terheli a humánminisztérium (Emmi) álláspontja szerint. Hangsú­lyozzák, az EU 28 tagállamá­ból 18-ban jogi normák sza­bályozzák a gyermekek szü­leik iránti tartási kötelezett­ségét. Farkas András sze­rint azonban ha a gyermek fizeti a rá kirótt közterhe­ket, köztük a nyugdíjjárulé­kot, munkáltatóként pedig fi­zeti a szociális hozzájárulá­si adót, teljesíti a szülők el­tartásának kötelezettségét, és nem terheli a többi adófi­zetőt. A NyugdijGuru.hu ala­pítója hozzáteszi: „a társada­lombiztosítás lényege, hogy az idősek és egyéb nagykorú rászorulók eltartásának ter­he elsődlegesen nem a család, hanem a társadalom felada­ta. A szülőtartás felturbósítá- sa és a család felelősségének túlhangsúlyozása ezért nincs összhangban a társadalom- biztosítás alapelveivel.” Csak az fizet szülőtartást, aki megteheti HIRDETÉS megjelent a novemberi SECTION Éfl SHAWN KERESD AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! á£M a tegtob» qewtenyés “ ^iprKarács<%'| ess^értestal-лХ^тек. torták, roiadok Keresse az újságárusoknál! ff, . Kedden voksolnak az alaptörvényről BUDAPEST Az őszi ülésszak ed­digi leghosszabb ülésével foly­tatja munkáját az Országgyű­lés. A képviselők hétfőtől hat napon át üléseznek a parla­mentben, kedden az alaptör­vény Orbán Viktor miniszter elnök által javasolt hetedik mó­dosításáról szavaznak, amely tiltaná idegen népesség Ma­gyarországra telepítését. A kor­mányfő szerint ez azt az új egy­séget fejezi ki, amely a kvótare­ferendum után jött létre. „Az al­kotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meg­lehet, hogy legfontosabb kér­dése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” - mondta a miniszterelnök ja­vaslata tárgyalásakor. Az öt cikkből álló változtatás értelmében bekerülne az alap­törvénybe, hogy Magyarország­ra idegen népesség nem telepít­hető be, idegen állampolgár - a szabad mozgás és tartózko­dás jogával rendelkezők kivé­telével - Magyarország terüle­tén az Országgyűlés által meg­alkotott törvény szerinti eljárás­ban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alap­ján élhet. Korábban egyik ellenzéki képviselőcsoport sem támogatta feltétel nélkül a módosítást, így kérdéses, hogy a kétharmados indítványt el tudják-e fogadni. A nagy érdeklődést kiváltó adótörvények vitája pénteken kezdődik majd. MTI/MW Szijjártó: a veszély nem múlt el A kötelező betelepítési kvóta ve­szélye nem múlt el, az Európai Tanács december 20-21-i ülé­sén ismét napirenden lesz, ezért fontos az alkotmánymódosítás - jelentette ki a külügyminisz­ter. Szijjártó Péter a közrádió­nak hangsúlyozta, „mindenáron le akarják tolni a torkunkon ezt az ügyet”, ezért szükség van arra, hogy megvédjék az országot az alaptörvényen keresztül is. Hoz­zátette: Magyarországa zöldha­tárt zárta le, ami külső, schen- geni határ. Az országba be lehet jönni a szabályok betartásával. Idilli kép, de sajnos a valóságban sokkal durvább dolgokat hallani a szülő-gyerek közötti viszályokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom