Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

\ g ZÖLD OLDAL 2016. NOVEMBER 2., SZERDA HÍREK Megkezdődött a daruvonulás TÚRKEVE Egy csapásra hangos lett a város felett a légtér, ugyanis megindult a daruvonulás. Az Eurá­zsia északi mocsaras vidé­keken fészkelő, madarak minden évben megindul­nak az Észak-Afrikai tele­lő területeik felé. A vonulás közben a madarak jelentős időt töltenek a Hortobágy nagy halastavain, idén pi­henő darvaklegnagyobb száma 135 ezret is elérte. Az idő hidegebbre fordultá­val megindultak dél irány­ba. A következő megálló a kardoskúti Fehér-tó lehet, előtte Túrkeve fölött szá­mos kisebb-nagyobb daru­csapat figyelhető meg. Rö­vid idő alatt több száz ma­darat is lehet látni, (szzs) Elektromos töltőállomás épül MEZŐTÚR A Jedlik Ányos Terv elektromos töltőállo­más alprogram keretében tervezi pályázat benyúj­tását a település. Jelen­leg még sem a kivitelezés költsége, sem a működte­tés feltételei nem ismer­tek, de a testület ennek el­lenére támogatta a pályá­zat benyújtását. A végle­ges döntés akkor születik meg, ha már tisztázódnak a feltételek. (szzs) Zajlik az őszi felülvizsgálat SZOLNOK A megszokot­tól eltérően, a Zagyva kis­vízi bejárásával már a nyá­ron megkezdődött az őszi szakbizottsági szemle a Kö- tivízignél. Elsősorban a víz­kár-elhárítási, vízhaszno­sítási és folyószabályozási művekre, létesítményekre kiterjedő ellenőrzési „kam­pány” a jégtörő hajók fe­lülvizsgálatával, majd a ta­pasztaltak összegzésével és kiértékelésével zárul no­vember közepén. (szzs) Szeretjük a házunk körül a sok zöldet, karbantartott területet Kertet, gyepet gondozunk Iskolások, óvodások gyakran mennek az erdőbe, ahol a természetben járva, megismerhetik környezetük szépségeit Szeretjük magunk körül a sok zöldet, erdőt, mezőt, gyümölcsöst, erről tanús­kodnak a Központi Statisz­tikai Hivatal adatai is. Ha például arról van szó, hogy füvesítsük az udvart vagy gondozzunk egy kis kony­hakertet, gyorsan lépünk a megvalósítás érdekében. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG A szolnoki Var­ga család éppen tíz éve költö­zött kertes házba. Korábban a Széchenyi-városrészben laktak egy kétszobás lakás­ban. Szerették azt is, nem volt semmi bajuk vele, de amikor jött az első gyerek, csakha­mar kicsinek bizonyult az ott­honuk. így váltottak, Szanda- szőlősön sikerült családi há­zat venniük. Nem volt éppen jó állapotban, volt mit javíta­ni, a képükre formálni. Az udvaron is.- Az épület belseje nagyon lehangoló állapotban volt, de a ház közvetlen környéke is elég rettenetesen nézett ki ­vázolta a kezdeti állapotokat Varga Balázs, a családfő, aki feleségével együtt két gyer­meküknek igyekezett otthon­ná varázsolni a rossz állapotú helyet. - Az igazat megvallva semmi vonzó nem volt azon a házon az elhelyezkedésén kí­vül, de a párommal mi vala­hogy rögtön megláttuk a ben­ne rejlő lehetőségeket. A bel­ső felújítás mellett az udvar rendbetétele is bővelkedett a kihívásokban.- Egy borzasztó állapotban lévő szőlőlugas és néhány félig kiszáradt gyümölcsfa. Ez volt minden, amit a kertben talál­tunk. Mindegyiktől meg is kel­lett válnunk, menthetetlenek voltak - mondta Balázs, hoz­zátéve: apósával távolították el a haldokló növényeket a portá­ról, s bizony nagyon megszen­vedtek vele, mire kiszedték a földől a hatalmas gyökereket. A munka végeztével jöhe­tett a tereprendezés és a talaj előkészítés. Balázsék ugyan­is elhatározták, takaros kony­hakertet varázsolnak az ad­dig gondozatlan portára. Meg­jelent náluk a paradicsom, a paprika, de volt borsó, karalá­bé, káposzta, saláta vagy ép­pen zeller is.- Micsoda finomságok ke­rültek az asztalra! - csettin- tett elégedetten a családfő, fel­idézve a régi hangulatokat. Merthogy ma már csak emlék mindez. Balázsnak olyan mun­kája lett, ami miatt egyátalán nem tudott többé foglalkozni a kerttel, felesége pedig egyma­ga nem boldogult.- Úgyhogy végül mindent befüvesítettünk - szögezte le a középkorú férfi. - Én vetettem el a fűmagokat, tetszett, ahogy apró szőrszálanként megjelen­tek az első kis növények. Az­tán az egész udvar zöldbe bo­rult. Ma már csak nyírni meg locsolni kell, az még valahogy belefér az időbe. S nem az ő családjuk az egyetlen, amely a megyében zöldbe akarja borítani a há­za körül a kertet. A KSH ada­tai szerint ugyanis térségünk­ben több mint kettőezer há­romszázhúsz hektárnyi terü­letet használnak konyhakert­ként az emberek. Ez mondjuk lényegesen kisebb szám, mint például az ezredforduló táján, hiszen kétezerben még a négy­ezer háromszázötvenet is meg­haladta ez a terület nagyság, igaz, az elmúlt hat esztendő­ben viszont lényegében válto­zatlan. Gyepet a KSH legutóbbi ada­tai szerint 45 157 hektáron ta­láltak az összeírok a megyé­ben, ez szintén jelentősen el­marad a tizenhat évvel ezelőt­ti 52 420 hektártól. A gyümöl­csösök nagysága viszont ha nem is kiugróan, de nőtt az el­múlt másfél évtizedben, most valamivel meghaladja az ezer- hatszáz hektárt. Ugyanakkor a csökkenés figyelhető meg a szőlőültetvények esetében is, igaz, a mostani 1320 hektáros területnagyság a kétezres ösz- szeíráskor is mindössze szűk százötven hektárral volt na­gyobb, ahogyan az akkor 365 199 hektáros szántóterület is mostanra csak 330 678-ra zsu­gorodott. Friss levegővel látnak el bennünket Az erdők nélkülözhetetlenek az ökológiai folyamatokban, meg a levegő tisztítása szem­pontjából is. szűrik a port, a káros gázokat, s nem melles­leg a megkötött szén-dioxid mellett oxigéngyárakként is üzemelnek. Megyénkben is je­lentős területet borít erdő, kö­zel 32 660 hektárnyit, az ez­redfordulón persze még eb­ből is több volt, akkoriban 54 270 hektáron gyönyörködhet­tünk volna ilyen idő tájt az ősz ezernyi pompás színében. Aho­gyan persze minden évszak­ban lenyűgözik a benne sétáló­kat a hatalmas fás területek, a tél fenséges, csendes, fagyos méltósága, a tavasz kirobba­nó illata és frissessége, vagy éppen a nyár hőséget felfogó lombtengerei. Nem véletlen, hogy a szabadidő eltöltésének egyik gyakori módja a csalá­dok részéről az erdei séta, de óvodai, iskolai csoportok is szí­vesen látogatnak az erdőkbe. Hiszen van mit megcsodálni a hatalmas fák között. Kalandok várnak az erdei iskolában Csoda lapul minden zugban SZOLNOK „Mintha teljesen más­hol lennénk!” - ámulnak el sok­szor a helyiek is, mikor a NE- FAG Zrt. Erdei Művelődési Ház Erdészeti Erdei Iskolába érkez­nek. Ugyanis a helyszínül szol­gáló, Szolnok szélén, a Zagyva fo­lyó ölelésében található Széche­nyi Parkerdő és a Bagolyvár Va­daspark rengeteg felfedeznivalót és kalandot rejt. Az erdőpedagógiai foglalkozá­sok során elsődleges a terepmun­ka, mely remek alkalmat nyújt a természeti jelenségek szemé­lyes megtapasztalásához és az élményszerű ismeretszerzéshez. Az erdei iskola munkatársai azt a szemléletet igyekeznek átad­ni, hogy csoda lapul minden zug­ban, csak észre kell vegyük. Bár­merre indulunk, bárhová lépünk, nyitott szemmel és füllel járva az egész világ, különösen az er­dő önmagában egy nagy „tanös­vény”. Az erdész-vadász szakma példáján keresztül pedig betekin­tést nyerhetünk az ember és erdő közti szorosan összefonódó kap­csolatba. Ízelítőül a foglalkozások tar­talmából: „Mesél az erdő” - a szi­ki tölgyes élővilágának felfedezé­se, „Varázslatos vízivilág” - vizes élőhelyek vizsgálata, Testközelből a vadaspark lakói, éjszakai bátor­ságpróba, hajnali vadles, erdei tíz­próba, erdőjárás két keréken vagy számháború. Sz. Zs. HIRDETÉS_______________________________________________________________________________________________________________________________ Megújuló erdők a Tisza és a Holt-Tisza mentén SZOLNOK lakossága ebben az évben egy helyszínen találkozhat a város közvetlen szomszédságában lévő er­dők levágásával és megújításával. A százlábú híd melletti ártéri nyárfa­erdőben található vágásérett erdő­ket érintő munkálatok október vé­gén kezdődtek.- Mesterségesen létrehozott erdeink, legfőképp alföldi erde- ink kezelést igényelnek - mond­ta el André Zoltán, a NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészetének igazgató­ja. - A talaj-előkészítést és az ül­tetést követően ápoljuk, nyessük faállományainkat. Később gyérí­téssel adunk teret a legegészsége­sebb, legerősebb egyedeknek. Vé­gül eljön az az idő, amikor az er­dő fái elérik vágáskorukat, ame­lyet több szempont (többek között a termőhelyi adottságok és a gaz­dálkodási cél) figyelembevételével az erdőtörvény és a gazdálkodási terv előírásainak megfelelően ha­tározunk meg. A NEFAG Zrt. a térség meghatá­rozó állami erdőgazdálkodója 66 éve folytatja fenntartható erdőgazdál­kodását Pest megye déli részén és lász-Nagykun- Szolnok megye nagy részén. Szolnoki Erdészete több 10 hektár vágásérett erdő termelését és újraerdősítését végzi el minden évben. Az erdészek a több évtizedes előregondolkodást igénylő munká­jukat gyakran a településektől távol eső erdőtömbökben, „láthatatlanul” végzik. Idén azonban Szolnok belte­rületi részén - a forgalmas, minden­ki által használt „százlábú” híd mel­letti erdőben - érkezett el az ideje a faállományok hasznosításának és az azt követő újraerdősítésnek. A településvédelmi, partvédelmi, árvízvédelmi szempontokat, illetve az alföldi erdők jelentős tájképfor­máló szerepét szem előtt tartva, fog­ják elvégezni a fakitermelést és a fel­újítást. Ebben az évben a vágásérett faállomány részterületén történik a fák kitermelése. A város közvetlen szomszédságában arra is ügyelnek, hogy a jelenlegi nőivarú nyár klón helyére hímivarú fajtát ültessenek, megszüntetve ezzel a területen a nyárfák tavaszi pelyhedzését. Az er­dő felújítását az őszi csapadékos idő­járás függvényében, de legkésőbb a jövő év tavaszán kezdik meg.- A hosszú távú célok, a megúju­ló erdők érdekében végzett mun­kánkból eredő kellemetlenségek és az ideiglenesen megváltozó tájkép miatt kérjük a lakosság együttmű­ködő megértését, türelmét - tette hozzá André Zoltán. - Bízunk ben­ne, hogy az újonnan létrejövő erdei életközösségekben mindenki meg­találja majd az erdő által biztosított számos funkció közül a számára leg­kedvesebbet, legfontosabbat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom