Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-05 / 260. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 5., SZOMBAT Szabadságával fizetett ’56-ért lapunk egykori főszerkesztője Az oroszok kivonulását is követelte 1 Tóth István főszerkesztőként a forradalom napjaiban. Asztalán a lap korabeli száma látható. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás keményen sújtot­ta a sajtót is. Mivel a gon­dolatok és a szó ellenőrzése a hatalom számára létfon­tosságú volt, így az átme­neti sajtószabadság a leg­durvább reakciót váltotta ki a visszatérő kommunista rendszerből. Lapunk egykori főszerkesztője, Tóth István is személyes szabadságá­val és hosszú időre kettétört pályafutásával fizetett a né­hány napos fellélegzésért. Szathmáry István kunhalom. 1950@gmail.com SZOLNOK Egy szolnoki lakás­ban régi fotókat és lapszámo­kat nézegetünk Tóth Istvánné Szeberényi Mártával, aki két­szer hat esztendőn keresztül maga is a Néplap és jogelődje munkatársaként tevékenyke­dett. Itt kezdte és végezte életé­nek aktív időszakát, közben jó ideig a szolnoki rádiónál is dol­gozott. Most annak a néhány napnak az emlékét, illetve előz­ményeit és utóhatását idézzük fel, amikor a forradalom napja­iban az akkori főszerkesztő le­mondása miatt férjének, Tóth Istvánnak kellett átvennie az újság vezetését.- A férjem 1920-ban szüle­tett és a karcagi Nagykun Re­formátus Gimnáziumban vég­zett. Kitüntetéssel érettségi­zett, de egyetemi tanulmányait anyagi okból félbe kellett hagy­nia - kezdi történetét Tóth Ist­vánné. - Mivel a gimnázium­ban is rendszeresen írt az is­kolaújságba, majd két eszten­dőn keresztül szerkesztette a Karcagi Naplót, írásainak em­berközpontúságára, szakmai igényességére hamarosan fel­figyeltek az akkor még heten­te kétszer megjelenő megyei újság szerkesztői is. 1950-ben meghívták munkatársnak a Néplap jogelődjéhez. Ekkor köl­tözött Szolnokra, s lett itteni új­ságíró. Hamarosan főszerkesz­tő-helyettessé nevezték ki, így a forradalom napjaiban visz- szavonult főszerkesztő helyett őt választották meg a lap veze­tőjének. Akkor még nem gon­dolhatta, hogy annak a néhány napnak, amikor végre szaba­don, minden cenzúrától ment­sen közölhették mondanivaló­jukat az olvasókkal, mekkora ára lesz hamarosan. Az újbóli kommunista hata­lomátvételt követően 1957 feb­ruárjában először az újságtól távolították el, majd a rendszer bosszújaként hamarosan vád alá helyezték. Elsősorban há­rom akkor írt cikkét rótták fel neki, melyekben rokonszenv- vel tudósított az október 23-ai fordulatról, illetve az azt kö­vető országos és megyei ese­ményekről. Emellett nagy bű­ne volt, hogy az ország szin­te egész közvéleményéhez ha­sonlóan ő is követelte a szovjet csapatok kivonását az ország területéről, illetve az többpárt­rendszer azonnali bevezeté­sét. A Pestről iderendelt bírák vezette tárgyalás légkörét jól szemléleti az azóta szintén el­távozott pályatárs, F. Tóth Pál visszaemlékezése. „Hatalmas teremben tartot­ták a tárgyalást, tömve volt em­berekkel. A hangulat, morgás, zúgás, egy-egy felkiáltás jelez­te, inkább fenyegető volt, mint barátságos. Lehet, hogy „válo­gatott” közönség gyűlt össze. Rossz sejtelmekkel ültem a ta­núk számára kijelölt pádon. Pista akkor már hónapokat töl­tött az előzetesben, sápadt volt és sovány. Részvéttel néztük, amint a két őr között a pulpi­tusnál állt és válaszolgatott a bíró, az ügyész kérdéseire.” A visszaemlékezés szerint a bírákat elsősorban az érdekel­te, hogy miért adott terjedel­mes tudósítást a megyei lap az október 23-i budapesti fel­vonulásról, miért fejezte ki ro- konszenvét olyan események iránt, mint a népfront házában tartott gyűlés, a pártok meg­alakulása. Emellett miért kö­zölték az egyetemisták felhívá­sát, és nem utolsósorban nagy súllyal estek latba a már emlí­tett írások a csapatkivonásról és egypártrendszer helyett a politikai sokszínűség követe­léséről. Valószínűleg Tóth Ist­ván ügyét is az akkori gyakor­latnak megfelelően igyekeztek valamilyen tudatos szervezke­dés részévé tenni. Bár ez végül nem sikerült, a mellette szóló tanúvallomások ellenére elítél­ték. A mellette szóló munka­társak, mentőtanúk hiába so­rolták érveiket, hogy a koráb­bi főszerkesztő menekülése a felelősségtől, s ebből fakadó tá­vozása helyezte őt a lap élére, továbbá rengeteg, a megyei lap által közölt anyag más lapok­ból, illetve a Magyar Távirati Iroda közleményeiből történt átvétel volt, így felelőssége leg­alábbis megoszlott másokkal. Végül egyéves börtönbüntetést kapott, amit a népi demokrati­kus államrend elleni izgatás­sal és az ellenforradalmi erők célkitűzéseinek elősegítésével indokoltak. A büntetés kiszabásakor családi körülményeire, kis­gyermekére sem voltak tekin­tettel. Lapunk egykori főszer­kesztőjének egész tárgyalá­si procedúrája arról tanúsko­dott, hogy az ő elítélését is a kor bírói gyakorlatának két legfontosabb mozgatórugója okozta, a bosszú és azok meg­félemlítésének szándéka, aki­ket elkerült az igazságszolgál­tatás mezébe öltöztetett meg­torlás. Szabadulása után hó­napokig munkanélküli volt, majd hivatásától és otthoná­tól távol, az Esztergomi Álla­mi Levéltár segédlevéltárosa­ként tudott csak megélhetést biztosítani családja és saját maga számára. A légkör eny­hülésével is hosszú ideig csak Kozák Gábor álnéven írogat­hatott. Évek múltán a Nép­lap új főszerkesztője szeret­te volna őt visszahozni Szol­nokra, de minden ilyen törek­vés megbukott a megyei párt- bizottság akkori első titkárá­nak ellenállásán, aki kijelen­tette, csupán magánember­ként térhet vissza a megyébe, de újságíróként soha. Az áttö­rést végül az 1963-as eszten­dő hozta el számára. Ekkor ke­rülhetett vissza az Alföldre, és hivatásához mint a kecskemé­ti Petőfi Népe főmunkatársa. Az ottani szerkesztőségben dolgozott egészen 1982-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Ebből az időből való tevékeny­ségének emlékét írások szá­zai őrzik a Petőfi Népe oldala­in. Akkoriban naponta vonato­zott át Szolnokról Kecskemét­re, mert nem akadt elszakad­ni megszokott lakóhelyétől, bár büszkesége nem engedte, hogy éljen az időközben felkí­nált teljes visszatérés lehető­ségével. Időközben ugyanis a Néplap új főszerkesztője visz- sza szerette volna hívni a lap­hoz, de nem fogadta el az invi­tálást. Talán úgy gondolta, ha egyszer itt ítélték el a semmi­ért, ennyivel tartozik saját ön­becslésének. 1991-ben hunyt el Szolno­kon, teste itt nyugszik a me­gyeszékhely temetőjében. A valódi igazságszolgáltatás­ban már csak halála után le­hetett része, amikor özvegye Göncz Árpád köztársasági el­nök kezéből vehette át a reha­bilitációjáról szóló végzést. Sor­sa, élettörténete is példája an­nak a mérhetetlen kártételnek és emberi sorsokkal, életekkel való pazarlásnak, amit a forra­dalom utáni vak gyűlölettől át­hatott megtorlási hullám zúdí­tott az ország népére. Nem csak újságcikkeket vetett papírra HIRDETÉS Hét szó a szimfonikusok előadásában A Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar november 7-én, hét­főn, 19.00 órakor rende­zi meg a Fantázia bérlet so­ron következő hangverse­nyét a városháza dísztermé­ben. A rendhagyónak számí­tó koncerten a szimfoniku­sok loseph Haydn A Megvál­tó hét szava a keresztfán cí­mű művének eredeti, zene­kari változatának előadásá­val idézik fel a közelmúlt ke­resztény ünnepét, a minden­szentek napját, igy emlékez­ve halottainkra. Haydn 1787-ben szokatlan felkérést kapott Spanyolor­szágból - a cádizi székesegy­házak egyike számára kel­lett nagypénteki zenét kom­ponálnia. A korabeli rituálé szerint a pap a latin Bibliá­ból felolvasta a Megváltónak a kereszten kimondott hét mondatát. Mindegyik mon­dathoz magyarázatot fűzött, s mindegyik magyarázat után hét-nyolc perces zene következett. Ezt a hét zene­kari tételt komponálta meg Haydn egy bevezető, illetve egy zárótétellel kiegészítve. A szimfonikus zenekar hétfői hangversenyén Má- csai Pál színművész tolmá­csolásában Krisztus monda­taihoz kapcsolódó versek is elhangoznak a magyar köl­tészet gyöngyszemeiből, Ha­ydn remekművét pedig Há­mori Máté vezényletével él­vezheti végig a közönség. Kádár Edit Enyhe, de esős idő vár ránk Tiszafüredo оJászberény Szolnokul Kunhegyes ° -Karcag 11 °C ■rvri -Kisújszállás Tiszaföldvár­о Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében ma reggel még több helyen fagyhat, napközben viszont már 10-17 fok várha­tó. Egyre több lesz fölöttünk a felhő, délutántól többfelé az eső is elered. A délies szél sokfelé megélénkül. A legvalószínűbb folytatás: holnap borongós, csapadé­kos, szeles időre készülhetünk. Országszerte várható eső, zápor, a délnyugati megyékben zivatar is kialakulhat, több helyen kiadós mennyiségű csapadék is hullhat. Forrás: vasarnap 15 °C hétfő 13 °C kedd 10 °C Tavaink vízhőmérséklete Balaton: 10 °C Velencei-tó: 10 °C Tisza-tó: 10 °C Lapunknak a forradalmi na­pokban helytálló főszerkesztő­je nem csak a megyei sajtó ha­sábjain megjelent írásokat ha­gyott az utókorra. Gimnazista­ként az iskolaújságban, majd később a Karcagi Naplóban közzétett írásai mellett három regényt is papírra vetett. Közü­L___________________________ lük egy a ráparancsolt hallga­tást követően hetvenöt folyta­tásban megjelent a Petőfi Né­pében. Az 1956-ról szóló re­gényének kéziratát pedig an­nak idején Kaposvári Gyula, a szolnoki Damjanich János Mú­zeum igazgatója másolta le az intézmény számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom