Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-05 / 260. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 5., SZOMBAT Szabadságával fizetett ’56-ért lapunk egykori főszerkesztője Az oroszok kivonulását is követelte 1 Tóth István főszerkesztőként a forradalom napjaiban. Asztalán a lap korabeli száma látható. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás keményen sújtotta a sajtót is. Mivel a gondolatok és a szó ellenőrzése a hatalom számára létfontosságú volt, így az átmeneti sajtószabadság a legdurvább reakciót váltotta ki a visszatérő kommunista rendszerből. Lapunk egykori főszerkesztője, Tóth István is személyes szabadságával és hosszú időre kettétört pályafutásával fizetett a néhány napos fellélegzésért. Szathmáry István kunhalom. 1950@gmail.com SZOLNOK Egy szolnoki lakásban régi fotókat és lapszámokat nézegetünk Tóth Istvánné Szeberényi Mártával, aki kétszer hat esztendőn keresztül maga is a Néplap és jogelődje munkatársaként tevékenykedett. Itt kezdte és végezte életének aktív időszakát, közben jó ideig a szolnoki rádiónál is dolgozott. Most annak a néhány napnak az emlékét, illetve előzményeit és utóhatását idézzük fel, amikor a forradalom napjaiban az akkori főszerkesztő lemondása miatt férjének, Tóth Istvánnak kellett átvennie az újság vezetését.- A férjem 1920-ban született és a karcagi Nagykun Református Gimnáziumban végzett. Kitüntetéssel érettségizett, de egyetemi tanulmányait anyagi okból félbe kellett hagynia - kezdi történetét Tóth Istvánné. - Mivel a gimnáziumban is rendszeresen írt az iskolaújságba, majd két esztendőn keresztül szerkesztette a Karcagi Naplót, írásainak emberközpontúságára, szakmai igényességére hamarosan felfigyeltek az akkor még hetente kétszer megjelenő megyei újság szerkesztői is. 1950-ben meghívták munkatársnak a Néplap jogelődjéhez. Ekkor költözött Szolnokra, s lett itteni újságíró. Hamarosan főszerkesztő-helyettessé nevezték ki, így a forradalom napjaiban visz- szavonult főszerkesztő helyett őt választották meg a lap vezetőjének. Akkor még nem gondolhatta, hogy annak a néhány napnak, amikor végre szabadon, minden cenzúrától mentsen közölhették mondanivalójukat az olvasókkal, mekkora ára lesz hamarosan. Az újbóli kommunista hatalomátvételt követően 1957 februárjában először az újságtól távolították el, majd a rendszer bosszújaként hamarosan vád alá helyezték. Elsősorban három akkor írt cikkét rótták fel neki, melyekben rokonszenv- vel tudósított az október 23-ai fordulatról, illetve az azt követő országos és megyei eseményekről. Emellett nagy bűne volt, hogy az ország szinte egész közvéleményéhez hasonlóan ő is követelte a szovjet csapatok kivonását az ország területéről, illetve az többpártrendszer azonnali bevezetését. A Pestről iderendelt bírák vezette tárgyalás légkörét jól szemléleti az azóta szintén eltávozott pályatárs, F. Tóth Pál visszaemlékezése. „Hatalmas teremben tartották a tárgyalást, tömve volt emberekkel. A hangulat, morgás, zúgás, egy-egy felkiáltás jelezte, inkább fenyegető volt, mint barátságos. Lehet, hogy „válogatott” közönség gyűlt össze. Rossz sejtelmekkel ültem a tanúk számára kijelölt pádon. Pista akkor már hónapokat töltött az előzetesben, sápadt volt és sovány. Részvéttel néztük, amint a két őr között a pulpitusnál állt és válaszolgatott a bíró, az ügyész kérdéseire.” A visszaemlékezés szerint a bírákat elsősorban az érdekelte, hogy miért adott terjedelmes tudósítást a megyei lap az október 23-i budapesti felvonulásról, miért fejezte ki ro- konszenvét olyan események iránt, mint a népfront házában tartott gyűlés, a pártok megalakulása. Emellett miért közölték az egyetemisták felhívását, és nem utolsósorban nagy súllyal estek latba a már említett írások a csapatkivonásról és egypártrendszer helyett a politikai sokszínűség követeléséről. Valószínűleg Tóth István ügyét is az akkori gyakorlatnak megfelelően igyekeztek valamilyen tudatos szervezkedés részévé tenni. Bár ez végül nem sikerült, a mellette szóló tanúvallomások ellenére elítélték. A mellette szóló munkatársak, mentőtanúk hiába sorolták érveiket, hogy a korábbi főszerkesztő menekülése a felelősségtől, s ebből fakadó távozása helyezte őt a lap élére, továbbá rengeteg, a megyei lap által közölt anyag más lapokból, illetve a Magyar Távirati Iroda közleményeiből történt átvétel volt, így felelőssége legalábbis megoszlott másokkal. Végül egyéves börtönbüntetést kapott, amit a népi demokratikus államrend elleni izgatással és az ellenforradalmi erők célkitűzéseinek elősegítésével indokoltak. A büntetés kiszabásakor családi körülményeire, kisgyermekére sem voltak tekintettel. Lapunk egykori főszerkesztőjének egész tárgyalási procedúrája arról tanúskodott, hogy az ő elítélését is a kor bírói gyakorlatának két legfontosabb mozgatórugója okozta, a bosszú és azok megfélemlítésének szándéka, akiket elkerült az igazságszolgáltatás mezébe öltöztetett megtorlás. Szabadulása után hónapokig munkanélküli volt, majd hivatásától és otthonától távol, az Esztergomi Állami Levéltár segédlevéltárosaként tudott csak megélhetést biztosítani családja és saját maga számára. A légkör enyhülésével is hosszú ideig csak Kozák Gábor álnéven írogathatott. Évek múltán a Néplap új főszerkesztője szerette volna őt visszahozni Szolnokra, de minden ilyen törekvés megbukott a megyei párt- bizottság akkori első titkárának ellenállásán, aki kijelentette, csupán magánemberként térhet vissza a megyébe, de újságíróként soha. Az áttörést végül az 1963-as esztendő hozta el számára. Ekkor kerülhetett vissza az Alföldre, és hivatásához mint a kecskeméti Petőfi Népe főmunkatársa. Az ottani szerkesztőségben dolgozott egészen 1982-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Ebből az időből való tevékenységének emlékét írások százai őrzik a Petőfi Népe oldalain. Akkoriban naponta vonatozott át Szolnokról Kecskemétre, mert nem akadt elszakadni megszokott lakóhelyétől, bár büszkesége nem engedte, hogy éljen az időközben felkínált teljes visszatérés lehetőségével. Időközben ugyanis a Néplap új főszerkesztője visz- sza szerette volna hívni a laphoz, de nem fogadta el az invitálást. Talán úgy gondolta, ha egyszer itt ítélték el a semmiért, ennyivel tartozik saját önbecslésének. 1991-ben hunyt el Szolnokon, teste itt nyugszik a megyeszékhely temetőjében. A valódi igazságszolgáltatásban már csak halála után lehetett része, amikor özvegye Göncz Árpád köztársasági elnök kezéből vehette át a rehabilitációjáról szóló végzést. Sorsa, élettörténete is példája annak a mérhetetlen kártételnek és emberi sorsokkal, életekkel való pazarlásnak, amit a forradalom utáni vak gyűlölettől áthatott megtorlási hullám zúdított az ország népére. Nem csak újságcikkeket vetett papírra HIRDETÉS Hét szó a szimfonikusok előadásában A Szolnoki Szimfonikus Zenekar november 7-én, hétfőn, 19.00 órakor rendezi meg a Fantázia bérlet soron következő hangversenyét a városháza dísztermében. A rendhagyónak számító koncerten a szimfonikusok loseph Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán című művének eredeti, zenekari változatának előadásával idézik fel a közelmúlt keresztény ünnepét, a mindenszentek napját, igy emlékezve halottainkra. Haydn 1787-ben szokatlan felkérést kapott Spanyolországból - a cádizi székesegyházak egyike számára kellett nagypénteki zenét komponálnia. A korabeli rituálé szerint a pap a latin Bibliából felolvasta a Megváltónak a kereszten kimondott hét mondatát. Mindegyik mondathoz magyarázatot fűzött, s mindegyik magyarázat után hét-nyolc perces zene következett. Ezt a hét zenekari tételt komponálta meg Haydn egy bevezető, illetve egy zárótétellel kiegészítve. A szimfonikus zenekar hétfői hangversenyén Má- csai Pál színművész tolmácsolásában Krisztus mondataihoz kapcsolódó versek is elhangoznak a magyar költészet gyöngyszemeiből, Haydn remekművét pedig Hámori Máté vezényletével élvezheti végig a közönség. Kádár Edit Enyhe, de esős idő vár ránk Tiszafüredo оJászberény Szolnokul Kunhegyes ° -Karcag 11 °C ■rvri -Kisújszállás Tiszaföldvárо Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében ma reggel még több helyen fagyhat, napközben viszont már 10-17 fok várható. Egyre több lesz fölöttünk a felhő, délutántól többfelé az eső is elered. A délies szél sokfelé megélénkül. A legvalószínűbb folytatás: holnap borongós, csapadékos, szeles időre készülhetünk. Országszerte várható eső, zápor, a délnyugati megyékben zivatar is kialakulhat, több helyen kiadós mennyiségű csapadék is hullhat. Forrás: vasarnap 15 °C hétfő 13 °C kedd 10 °C Tavaink vízhőmérséklete Balaton: 10 °C Velencei-tó: 10 °C Tisza-tó: 10 °C Lapunknak a forradalmi napokban helytálló főszerkesztője nem csak a megyei sajtó hasábjain megjelent írásokat hagyott az utókorra. Gimnazistaként az iskolaújságban, majd később a Karcagi Naplóban közzétett írásai mellett három regényt is papírra vetett. KözüL___________________________ lük egy a ráparancsolt hallgatást követően hetvenöt folytatásban megjelent a Petőfi Népében. Az 1956-ról szóló regényének kéziratát pedig annak idején Kaposvári Gyula, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója másolta le az intézmény számára.
