Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-24 / 276. szám
0 JÁSZKUN GASZTRONÓMIA 2016. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Ezt az egyszerű édességet Gombóc Artúr is megirigyelné JÁSZKUNSÁG „Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét...” (Pom-pom meséi) Talán csak egyetlen egyet hagyott ki a felsorolásból, ez pedig a házi csokoládé. Elképzelhető, hogy az otthon gyártott desszertünk nem fog hasonlítani a svájci táblás csokoládéhoz, mégis finom, olcsó, telis tele természetes alapanyagokkal és szeretettel. Sokféle csokirecept van, mi kiválasztottunk egyet, mely reméljük, elnyeri az önök tetszését is. Egy körülbelül tízdekás tábla ára 100-200 forint között alakul, a hozzávalók tejcsokoládé esetén a következők: 2.5 dl porcukor; 4 evőkanál cukrozatlan kakaópor; 1 dl főzőtejszín; 2 tasak vaníliás cukor; 12.5 dkg vaj; 1 ek. étolaj; 1 ek. liszt. Ebből a mennyiségből körülbelül 30 dekagrammnyi csokoládé készíthető, így: Szitáljuk át a porcukrot és a kakaóport, szórjuk bele a vaníliás cukrot. Olvasztott vajjal alaposan keverjük ösz- sze, majd adjuk hozzá a tejszínt, keverjük simára. Főzzük 10 percig kis lángon, közben kevergessük szorgosan. Dúsíthatjuk dióval, mogyoróval, fűszerekkel. Vegyük le a tűzről a fazekat és szórjuk bele a forró krémbe a lisztet, alaposan dolgozzuk ki, majd fényesítsük az olajjal. Egy óra dermedés után csomagolható, ajándékozható, kínálható, ehető. Ha táblás csokit szeretnénk, akkor egy műanyag dobozkát olajozzunk ki, öntsük bele a folyékony masszát és szórjunk rá aszalt gyümölcsöt, magokat vagy ehető virágszirmokat. Csomagoljuk celofánba és kössük át egy szalaggal. Joó Zsuzsa A gesztenyeízű súlyom lett a Tisza-tó desszertjének fő alkotórésze Gyomnövényből csokoládé Különleges csokoládét mutatott be Szabó István abád- szalóki vendéglátós a szolnoki 5. Csokoládéfesztiválon. A bonbonokat súlyom ízesítésű krémmel töltötte meg, a desszertnek pedig az „Egy csepp Tisza-tó” elnevezést adta. Ezzel megszületett a térség legjellegzetesebb desszertje. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu ABÁDSZALÓK/SZOLNOK - Abád- szalóki születésű vagyok, itt nőttem fel, itt dolgozom, és ami még ennél is fontosabb: Tisza- tavi embernek érzem magam. Ez nem véletlen. Tizennégy évesen már azoknak az embereknek főztem, akik a tavat létrehozták. Az első kapavágástól ott voltam a munkálatoknál, átéltem az építkezés egész atmoszféráját, emiatt erős az elköteleződésem a tó iránt - idézi fel a régmúltat Szabó István, abádszalóki vállalkozó, aki negyven éve foglalkozik turizmus-vendéglátással.- Persze, akkortájt még nem volt sulyomkrémes csokoládé, de bizony súlyom már volt! Nyaranta az idősebb asszonyok rendszeresen szedték ezt a termést, aztán otthon nagy üstökben megfőzték. A magrészét nyomkodták ki a felpuhított héjból, a belsejét egyszerűen kiszopogattuk. Kellemes, gesztenyés íze van a súlyomnak, a szegény embereknek ez volt a desszertjük. Télen főtt kukoricát ettük, nyáron a súlyom volt a csemegénk. Vízi gesztenyének is hívtuk... A súlyom tehát a Tisza-tó „jelképe”, melyet mégis alig ismerünk. Ennek talán az az oka, hogy a mai napig gyomnövényként tekintünk rá, ráadásul az első találkozásunk a súlyommal szinte mindig kellemetlen: rálépünk, a megkeményedett termés tüskéi pedig össze-vissza szurkálják a talpunkat. Valóban nem is sejtjük, hogy ez fogyasztható, ehető, és hogy valami haszna is lehet. Mesterségesen nem próbálta senki termeszteni, ugyan, miért is tették volna?!- Ráadásul egy kipusztít- hatatlan növényről van szó, a magja hosszú évek múlva is Szabó István feleségével mutatta meg különleges csokoládéit a megyeszékhely hagyományos csokoládéfesztiválján Gondosan kidolgozott, isteni ízű apró csokoládék képes életre kelni. Volt, hogy egy háromezer esztendős mag került elő valahonnan egy ásatásból és még mindig életképes volt. Nemhiába a sulymot nevezik az élővilág egyik legnagyobb túlélőjének - magyarázza István, aki mindezek de nincsen Tisza-tavi édessége. Úgy döntöttem, én készítek egyet! Igazából a mikéntjét nem tudtam meg azt se nagyon, pontosan mit lehetne kitalálni, ami helyi alapanyagból előállítható termékké lehetne forellenére (vagy tán éppen ezért?) a súlyom legnagyobb pártfogója. Elhatározta hát, a méltatlanul lealacsonyított sulymot ő nemcsak megismerteti, hanem megszeretteti az emberekkel.- Kifejezetten irritált, mint marketinggel foglalkozó szakembert, hogy hazánknak van Balaton-szelete, Du- na-kavicsa, Tisza-drazséja, málni. Ekkor került a csokoládé fókuszba. De még mindig nem tudtam, mit tegyünk bele. Egy vendégünket megkérdeztem, mi az első dolog, ami eszébe jut a Tisza-tóról, amivel leginkább azonosítaná a tavat. Azt felelte: a súlyom. És valóban igaza volt! Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, miképpen lehet a sulymot feldolgozni. István először befőttet készített belőle, hiszen a súlyom termése zöld állapotban hasonlít a zöld dióhoz, amiből köztudottan finom befőttet készítenek manapság is. A férfi nagyanyja is finom befőttet készített belőle éveken keresztül. A nagyi receptjét vette elő István, ez alapján készített hetven kiló súlyomból befőttet.- Az volt a terv, hogy majd szépen kiadagolom üvegekbe, még jól is mutat bennük... Hogy milyen ételekhez illik a súlyom, fogalmam sem volt, hiszen nem tudtam, mi lesz belőle. Nyolc hónapot ért a súlyom az üvegekben, amikor egyet felbontottam, hogy megkóstoljam. Felbontottam, és kiderült, hogy ez nem finom! Nagyon nagy csalódás volt, de én, mint szakács végzettségű ember, azon kezdtem töprengeni, hogyan alakítsam át, hogy mégiscsak jó legyen. Pürésítettem hát, fűszereket tettem még hozzá és dzsemet főztem belőle. Százhúsz liter lett belőle. Megkóstoltam és rájöttem, még mindig nem finom, de már nem rossz. Kísérleteztem tovább... István még több fűszert tett bele, tovább finomította a püré- sített sulymot. Végül csokoládéba töltötte.- így született meg az „Egy csepp Tisza-tó” elnevezésű desz- szertünk, melyben valóban ott van a tó egy cseppje, íze-aromá- ja. A végeredmény szerintem nagyon finom lett - és lám, mások szerint is, hiszen itt, a Csokoládéfesztiválon számos elismerő bólintási kaptam, miután megkóstoltattam a termékünket. Beszélgetőtársunk hozzáteszi, hogy ahol dzsemet készítenek, ott cefrének való is mindig akad. És mivel a vidéki ember semmit nem dob ki, főzött belőle pálinkát, pontosabban párlatot is. így lett a súlyomból három, máshol teljesen ismeretlen, egyedi termék is: dzsem, töltött bon-bon és pálinka. Kérdésünkre, hogy jövőre a hetven kiló súlyom után növeli-e ezt a feldolgozandó su- lyom-mennyiséget, István azt válaszolja, nem rajta múlik. A Természetvédelmi Hivatal mondja meg ugyanis minden évben, hány kiló termés betakarítására van lehetőség. A súlyom ugyanis védett növény, melynek egyensúlya a Ti- sza-tavon ugyanolyan fontos a Szabó családnak, mint egész Magyarországnak. HIRDETÉS MEGRENDELHETŐ: az Új Néplap ügyfélszolgálati irodájában, Szolnok, Mészáros L. u. 2 Telefon: (56) 516-716,06-40/510-510 3990 rt helye* KÖNYVÜNK! 838» SÄ«-510 Л
