Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-21 / 273. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. NOVEMBER 21., HÉTFŐ Növelnék a közmunkából a versenyszférába lépők számát Munkaerő-tanácsadó központok várhatók HÍREK Norbert Hofer új szövetséget építene BÉCS A hasonló kultúrájú kö­zép-európai államok szövet­ségbe tömörítéséről beszélt Norbert Hofer osztrák sza­badságpárti államfőjelölt a Dagens Nyheter svéd napilap­nak adott interjújában. Hofer lehetséges partnerként Ma­gyarországot, Csehországot, Romániát, Szerbiát, Szlovéni­át és Horvátországot nevezte meg. Indoklása szerint ezek­kel az országokkal a Monar­chia idején már szövetségben volt Ausztria, és reményét fe­jezte ki, hogy talán megegyez­nek az irányvonalról, így na­gyobb súlyuk lesz majd az Európai Tanácsban. Hofer ki­látásba helyezte, hogyameny- nyiben megnyeri az ausztri­ai államfőválasztást, az ellen­súly kialakítását tekinti majd fő feladatának. MTl/MW Bocsánatkérést követel Trump NEW YORK Donald Trump, az Egyesült Államok megválasz­tott elnöke bocsánatkérést kö­vetelt szombaton a Hamilton című Broadway-musical sze­replőitől, miután a színészek nyilvánosan aggodalmukat fe­jezték ki a leendő republiká­nus kormány politikájával kap­csolatban, a New York-i elő­adást megtekintő alelnökje- löltnek, Mike Pence-nek cí­mezve szavaikat. Victor Dixon a musical szereplőgárdája ne­vében fordult üzenetükkel a nézőtérről távozni készülő le­endő republikánus alelnökhöz, arra szólítva fel az alakulóban lévő új amerikai kormánytag­jait, hogy minden amerikai ér­dekében tevékenykedjenek. MW Francia jobboldali előválasztás PÁRIZS Több mint egymillió vá­lasztásra jogosult francia ál­lampolgár adta le voksát va­sárnap délig a francia jobbol­dal elnökjelölt-állító választá­sának első fordulójában - je­lentette be tegnap Thierry So- lere, a legnagyobb francia el­lenzéki párt, a Köztársasági­ak által rendezett előválasztás szervezőbizottságának elnöke. Az utolsó felmérések szerint szoros eredmény várható a há­rom favorit, Nicolas Sarkozy volt államfő, és két volt minisz­terelnök, Alain Juppé és Fran­cois Fiiion között. MTl/MW Százfős megyei és 174 fős járási tanácsadói hálózat létrehozását javasolja a kor­mánynak a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium annak érde­kében, hogy javuljon a köz­foglalkoztatásból a verseny- szférába visszatérők aránya. Dénes Zoltán/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Több jogsza­bály módosítását is javasolja a közfoglalkoztatási program át­alakítására felkért, a Nemzet- gazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői által alkotott grémium - tudta meg a Világgazdaság. Az általuk megalkotott, nem végleges kor­mány-előterjesztésben többek között felvetik: az érintett elő­írásokat úgy módosítsák, hogy a jövőben a 25 év alatti személyek és azok, akik várhatóan képe­sek önállóan vagy az állami fog­lalkoztatási szerv segítségével elhelyezkedni a versenyszférá­ban, ne kerülhessenek be a köz­foglalkoztatási programokba. A közfoglalkoztatási jogviszony­ban állók időszakonkénti újbóli bevonását a közfoglalkoztatásba meg kívánják gátolni, mégpedig úgy, hogy három éven belül egy­éves időtartamban maximálnák a programban eltölthető időt. A szakképzettséggel rendelkezők pedig csak abban az esetben ke­rülhetnének be a közfoglalkoz­tatási programokba, ha a járási hivatal közvetítési kísérlete há­rom alkalommal sikertelen volt a munkáltató oldalán felmerülő okból, vagy ha három hónapig nem tudott a járási hivatal a köz­foglalkoztatott számára megfe­lelő állást felajánlani. Fontos, hogy jelenleg a járá­si hivatalok ilyen feladatot nem végeznek. Az előterjesztés sze­rint e tevékenység magas szín­vonalú ellátása érdekében úgy­nevezett tanácsadó- és fejlesz­tőközpontokat hoznának létre. Erre azért van szükség, mert a Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat által jelenleg biztosított munkaerőpiaci szolgáltatások szerepe az elmúlt években visz- szaszorult, különös tekintet­tel az állások feltárására és az üres álláshelyekre történő köz­vetítésekre. A központok létre­hozását a megyei és fővárosi kormányhivatalokban kíván­ják megvalósítani átlagosan öt fővel, két évig, vagyis 2018. december 31-ig tartó központi munkaerőpiaci program kere­tében. Ez, a húsz megyével szá­molva pontosan százfős bővítés lenne. Az alkalmazott szemé­lyek munkakörük szerint ta­nácsadók, mentorok, pszicholó­gusok, illetve állásfeltárói mun­kakörben foglalkoztatott szak­emberek lennének. A humán­szakemberek és állásfeltárók munkáját a jelenleg uniós prog­ramokban ilyen feladattal megbí­zott szakembe­rek is segítik. A tanácsadó és fej­lesztőközpontokat éves szinten 2,6 milliárd forintból lehetne lét­rehozni és fenntartani. Emel­lett ugyanezen program kereté­ben minden járásba egy-egy ta­nácsadó felvételét is javasolják. E szakember a közfoglalkozta­tásba bevont, illetve álláskere­ső személyeknek nyújtana se­gítséget abban, hogy a verseny- szférában találhassanak mun­kahelyet. A százfős megyei és a 174 fős járási tanácsadói há­lózat éves szinten mintegy 3,5 milliárd forintba kerülne. A tervezet úgy számol, hogy a jogszabály-átalakítások és for­rásátcsoportosítások nyomán legalább tízezer fővel csökken­hetne a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, ami 12-15 milliárd forintnyi összeget sza­badítana fel. A fennmaradó ösz- szeget a versenyszférában tör­ténő elhelyezkedést ösztönző programokra és intézkedések­re költenék, például a munka­helyteremtő beruházások tá­mogatására. Fontos célként te­kintenek arra a ja­vaslattevők, hogy azok az álláskere­sők, akik önálló el­helyezkedésre rész­ben képesek, vagy piacképes szakké­pesítéssel, diplomával rendel­keznek, vagy alacsony iskolai végzettségűek, de motiváltak a munkavégzésre, ne kerüljenek be a közfoglalkoztatás rendsze­rébe, hanem egy központi mun­kaerőpiaci program segítségével a nyílt piaci elhelyezkedésükhöz kapjanak segítséget. Ezt egy öt hónapos prevenciós program el­indításával érnék el, ami egyé­ni és csoportos tanácsadásból, mentorálásból, továbbképzés­ből és keresetpótló juttatásból állna, éves költsége ötezer fővel számolva valamivel több mint 7,5 milliárd forint lenne. Kétnapos szerb-magyar csúcsot tartanak NIS A dél-szerbiai Nisbe uta­zott tegnap Orbán Viktor mi­niszterelnök, ahol kétnapos magyar-szerb kormányza­ti csúcstalálkozót tartanak. A kormányfővel együtt a magyar kormány csaknem minden mi­nisztere részt vesz a megbe­széléseken, amelyek egyrészt az együttes plenáris ülésen, másrészt az érintett magyar és szerb miniszterek kétolda­lú találkozóin zajlanak majd. Orbán Viktor és vendéglátó­ja, Aleksandar Vucic minisz­terelnök hétfőn megtekin­ti a Prosek-Bancarevo autópá­lya-szakaszt, amely egy fontos közlekedési folyosó részét ké­pezi, majd Nisben négyszem­közt tárgyal a két kormányfő. „Magyarország első számú nyugat-balkáni partnere Szer­bia, azt szeretnénk, hogy ha a következő öt évben sor kerülne az EU bővítésére, és elsősorban Szerbia az esélyes arra, hogy leghamarabb az unió tagja le­gyen” - mondta Nisben Szijjár- tó Péter külügyminiszter. MW Erdogan letehet az EU-s csatlakozásról ANKARA Törökországnak nem kell mindenáron kötnie ma­gát az EU-csatlakozáshoz, in­kább beléphetne az Oroszorszá­got és Kínát is tömörítő Sangha- ji Együttműködési Szervezetbe (SCO) - írta a Hürriyet című na­pilap tegnap Recep Tayyip Er- doganra hivatkozva. A török ál­lamfő erről a Pakisztánt és Üz- begisztánt érintő hivatalos útjá­ról hazaindulva, a repülőgépen beszélt török újságíróknak. Az SCO egy 2001-ben alapított kor­mányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsődleges célja harcolni a radikális iszlám jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló ká­bítószer-kereskedelem ellen. Tagjai Oroszország, Kína, Ka­zahsztán, Üzbegisztán, Kirgi- zisztán és Tádzsikisztán. Erdo­gan nemrég arra figyelmeztet­te az EU-t, hogy év végéig dön­tenie kell Törökország csatlako­zásáról, különben népszavazás­ra bocsátják a kérdést. MTl/MW Maximálnák a közmunkában eltöltött időszakot Ferenc pápa: lépjünk túl a rosszon és a különbözőségeken Véget ért az irgalmasság szentévé VATIKÁNVÁROS Ferenc pápa a hagyományos vasárnapi mi­se elején behajtotta a Szent Péter-bazilika szent kapujá­nak ajtószárnyait 70 ezer hívő előtt, és ezzel véget ért az irgal­masság szentéve. Az irgalmas­ság rendkívüli szentéve tavaly december 8-án ennek a kapu­nak a megnyitásával kezdődött a Vatikánban. A katolikus egy­házfő a hívek tekintetét a sze­gényekre, betegekre és szük­séget szenvedőkre akarta irá­nyítani az elmúlt évben, és eb­ben ő maga járt elöl példával. Az argentin származású pápa többek között rabok, hajlékta­lanok és migránsok előtt tárta ki a Vatikán kapuját. Szentbeszédében Ferenc pá­pa azt hangsúlyozta, hogy bár a különleges imák és összejöve­telek éve véget ért, az emberek­nek „sohasem szabad bezárni­uk a megbékélés és megbocsá­tás kapuit“. Szerinte mindennél fontosabb, hogy megtanuljunk túllépni „a rosszon és a külön­bözőségeken“. „Az irgalmasság szentévé­nek üzenete az emberek közöt­ti szeretet, megbocsátás, az el­lentéteken való felülemelkedés volt és az olyan emberek segíté­se, akik iránt először úgy gon­doljuk, hogy nem is vagyunk kötelesek“ - mondta tegnap Er­dő Péter bíboros, esztergom-bu- dapesti érsek. MTl/MW Ferenc pápa behajtotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját Jézust Lengyelország királyává koronázták KRAKKÓ Andrzej Duda köztár­sasági elnök és a lengyel kato­likus egyház vezetőinek jelen­létében szombaton Krakkóban jelképesen Lengyelország ki­rályává koronázták Krisztust - közölte az Index. A Lagiewniki Bazilikában tartott szertartás a lengyel kereszténység 1050. évfordulóját ünneplő jubileu­mi év csúcspontja volt. A katoli­kus egyházban (az advent előtti utolsó) vasárnap volt mindenhol Krisztus király ünnepe, amikor az előző vasárnapoktól eltérően nem zöldben, hanem fehérben miséztek a papok. Krisztus lengyel királlyá való koronázására már tíz éve is in­dult politikai kezdeményezés. Támogatói egy lengyel apáca, az 1944-ben meghalt Rozalia Cela- kówna látomására hivatkoznak: a nővér belső hangokat hallott, beszámolója szerint Krisztus azt mondta neki, hogy a lengyel üdvösség feltétele az ő király- lyá koronázása. 2006-ban azon­ban ezt még leszavazták. A tá­mogatói azzal is érveltek, hogy Krisztus megkoronázása illesz­kedik a nemzeti hagyomány­ba, hiszen a czQstochowai Feke­te Madonnát 350 éve nevezik a lengyelek királynőjének. A len­gyel püspöki kar 2008-ban még szükségtelennek nevezte a ko­ronázást, most már úgy foglal­tak állást, hogy annak nincs te­ológiai akadálya. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom