Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-19 / 272. szám

4 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE 2016. NOVEMBER 19., SZOMBAT Az egyik legkiválóbb női munkahelynek választották A legjobbak között A szolnoki büntetés-végrehajtási intézőt dolgozóit is meglepte a nekik ítélt különdíj, annak ellenére, hogy szerintük nagyon is megérdemlik Folytatás az 1. oldalról SZOLNOK - Meglepődtünk, hogy munkahelyünk lett a különdí­jas. Pontosabban... nem is any- nyira, ugyanis teljes joggal ér­demelte ki az elismerést - állít­ja a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Büntetés-végrehajtási In­tézet egyik dolgozója, Horváth Ákosné százados. Szerinte az a furcsa inkább, hogy egy börtön egyáltalán bekerülhetett a díja­zottak közé.- Pedig jó néhány munkahely példát vehetne rólunk! - folytat­ja Edit. - Mindenki azt gondolja, hogy itt, bent a falak között ke­mény az élet. Ami így is van, de aki idejön, az tudja, mire vállal­kozik. Nálunk egy férfi ugyan­annyit ér, mint egy nő. Nem dol­gozhatunk „félgőzzel”, a fogva- tartottak között járó női őröket nem lehet kímélni, csak azért, mert a gyengébbik nemhez tar­toznak. Tény az is, hogy kis- szoknyában nem libeghetünk munkahelyünkön, nem illeget- hetjük magunkat kollégáink vagy éppen a rabok előtt. Szigo­rúan egyenruhában lehetünk csak. Kivéve persze a közalkal­mazott munkatársainkat. Edit hozzáteszi, ennek is meg­van az előnye azonban, nem kell órákat gondolkodni a szek­rény előtt, milyen göncöt vegyen fel reggelente az ember lánya. Ugyanez igaz a sminkre is. Hogy nem csak hangzatos szavak ez Edit részéről, bizo­nyítja az az online kérdőív, me­lyet a női alkalmazottak tölt­hettek ki anonim módon arról, mennyire elégedettek munka­helyükkel. A válaszokból kide­rült, igazán jól érzik magúkat a hölgyek a börtönben. Persze, utánajártunk, miért. Horváth Ákos alezredes el­mondja, népszerűek a minden­ki számára elérhető rekreációs szolgáltatások, valamint a ked­vezményes üdülési és tovább­képzési lehetőségek, amit a gyeden, gyesen lévő anyukák­nak is felajánlanak. A csalá­dos munkavállalók dolgozhat­nak részmunkaidőben, és so­ron kívül szabadságolhatják is magukat, de ami „egyedi” lehe­tőség, az a havi 4 óra munka­idő-kedvezmény a gyermekes anyukáknak.- így el tudunk menni az anyák napi műsorra, a szülői értekezletre vagy a gyerekkel fogszabályzásra - magyaráz­za Edit, hozzáfűzve, a kedvez­mények igénybevétele persze nem akadályozhatja a felada­tok ellátását. Kiderül, igazán „csajos” programokat is szervez az in­tézet, például női focitornát. De sikeres a börtön egészségnap­ja is, ahol a véradáson, hallás- vizsgálaton és más szűrésen túl esetenként kozmetikust hívnak el, hogy szépítse meg a hölgyeket. Népszerű a kerék­pártúra is és az se gond, ha va­lakinek nincsen bicaja, mert az intézetnek vannak (máskor is) kölcsönadható kétkerekűi. In­gyenes a konditerem is, ahol a hölgyek szívesen edzenek. Tavaly megalapították az „Év sportolója” díjat, melyet első alkalommal női kolléga nyert el. Hogy a lélek is rendben le­gyen, ne csak a test, rendsze­resen stressz-kezelési trénin­geket szerveznek a dolgozók­nak. És mivel a börtön vezetői szerint a kulturális kikapcso­lódás is fontos, ezért az intézet folyamatosan hat színházbér­letet biztosít minden évadban az állomány részére a Szolnoki Szigligeti Színház előadásaira.- Alig várjuk a nők nap­ját - folytatja Horváth Ákos­né. - Más munkahelyektől el­térően ugyanis nálunk a fi­úk nem csak egy szál virágot nyújtanak át, hanem még mű­sort is adnak nekünk! - mond­ta el a hosszú évek óta az in­tézetben dolgozó Edit, aki sze­rint jó olyan munkahelyre be­járni, akkor nem kell állandó­an azt mutatni, hogy egy nő - nő. Mert ezt tudja minden fér­fi kolléga és ennek megfelelően is viselkednek velük. Kérdésünkre, mi az, ami esetleg hiányzik még a bör­tön falai közül, milyen lehető­ségekre vágynának még, hosz- szas gondolkodás után Edit így válaszol:- Talán egy kis zumba. Igen, egy vidám, zenés zumba! Á feladat tehát adva a vezető­ségnek. Ha ez is teljesül, ki tud­ja, talán a szolnoki börtön jövő­re már az év legjobb női mun­kahelye is lehet! Joó Zsuzsa A dolgozók egyharmada nő A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Büntetés-végrehajtási Inté­zet nagy hangsúlyt fektet a női munkavállalók foglalkoztatásá­ra. Figyelemmel a személyi állo­mány létszámára és a szolgála­ti feladatokra, a női munkavál­lalók arányát folyamatosan 30 százalék körül tartja. A női mun­kavállalókat hivatásos, közalkal­mazotti és kormánytisztviselői állományban tudja foglalkoztatni az intézet. A női munkavállalók a végrehajtói állományban, a kö­zépvezetői és vezetői állomány­ban is képviseltetik magukat. Le­hetőségünk volt arra is tavaly, hogy a közfoglalkoztatott prog­ramba becsatlakozzunk, így egy női és egy férfi munkaerőt is fog­lalkoztattunk - mondta Tóth Gá­bor ezredes, intézetparancsnok. Az elhurcoltakra emlékeztet KŐTELEK A máién ki j robot a má­sodik világháború utáni Szov­jetunióbeli kényszermunka szo­kásos magyarországi elneve­zése. A szovjetek által elfoglalt magyar területeken romeltaka­rításra való hivatkozással, Sztá­lin és a Vörös Hadsereg 1944. de­cember 22-én kiadott 0060. szá­mú parancsára fegyveres szov­jet katonák a nyílt utcáról gyűj­töttek, és vittek el magyar civil (eleinte elsősorban német nevű), 17 és 45 év közötti férfiakat, va­lamint 18 és 30 év közötti nőket. A korabeli feljegyzések szerint 1944 november első napjaiban a szovjetek elől hátráló németek megszállták Kőteleket.- Az orosz katonák egy cso­portja a Rózsamajori tanyán pi­hent meg, s az ottani pincében jócskán megünnepelték magu­kat - emlékezett vissza a helyi­ek tragédiájáról Nagy Imre, aki a kevesek egyikeként tért visz- sza a Gulag-táborból. Őt Földvá­ri József meséltette meg, akinek édesapját, Földvári Mátyást szin­tén elhurcolták a lágerbe.- Az újbor forrása közben felszabaduló mustgázban sok szoldát meghalt - vette át a szót Nagy Imréné -, a szóbeszéd sze­rint 57-en. A tisztikar azzal vá­dolta meg a helybélieket, hogy vízzel mérgezték meg a kato­náikat. Büntetésül összesze­dettek 57 kőtelki férfit, továb­bá azt a harminc, nem ideva­lósi munkaszolgálatost, akiket még a németek hoztak a falu­ba a Tisza-parton sáncárkot ás­ni, és hátrahagyták őket. E 87 ember mindegyikét a temető­ben akarták agyonlőni. Ám a kivégzés elmaradt, s végül a „málenkij robot” mellett dön­tött a tisztikar - magyarázta a sorstragédiákat Nagyné, majd férje beszélte el tovább az 1944 novemberében történt szörnyű­ségeket. - Bennünket a Tiszán tutajjal átszállítottak Tiszabő- re, ahonnan gyalog menetel­tünk Fegyvernek irányába. In­nen a romániai Foksányba vit­tek minket, az ottani gyűjtőlá­gerbe. Étlen-szomjan, ázva-fáz- va négy napot voltunk itt, majd Debrecenbe vittek bennünket. Ott bevagonírozták és a Kőte­lektől 700 km-re lévő ukrajnai korosztényi nagytáborba szállí­tották a megsokasodó fogvatar- tottak csoportját. Ebben a láger­ben mintegy 60 ezer ember volt összezsúfolva. Mi decemberben érkeztünk meg ide. 1945 tava­szán a lágerben súlyos tífusz- járvány tört ki, melyet a tábor­lakók tizede élte túl. Legalább 54 ezer, válogatott kínok kö­zött elhunyt ember maradvá­nya a hegyoldal vízmosta árká­ba lett elkaparva - emlékezett vissza a borzalmakra a túlélő Nagy Imre. Az 57 elhurcolt kőteleki fér­fi közül mindössze hatan élték túl a megpróbáltatásokat. Ők 50 hónap múlva tértek haza ottho­naikba, örökre megalázva, meg­félemlítve, évtizedekig nem be­szélve a rémtettekről. A Korosztény környékén mai napig jeltelen sírban nyugvó Földvári Mátyás fia, Földvári Jó­zsef 2011-ben - Gulág ’67 néven - alapítványt hozott létre, egy méltó emlékmű felállítása céljá­ból. A kőteleki Szent István téren egy tehervagon ajtaját szimboli­záló (dr. Holló József által meg­tervezett) emlékmű emlékez­tet az ártatlanul elhurcolt ma­gyar állampolgárokra. M. G. Földvári József (képünk előterében) alapítványa kezdeményezésé­re készült el az emlékmű. A Gulág ’67 alapítója édesapját, Földvári Mátyást veszítette el a „szovjet felszabadítás" következtében. HIRDETÉS A Szolnoki Szimfonikus Zenekar a Liszt Ferenc-bérlet keretében „Brit Mozaik" címmel 2016. november 21-én, hétfőn, 19.00 órai kezdettel hangversenyt rendez az Aba-Novák Agóra Kulturális Köz­pont Liszt Ferenc hangversenytermében. A koncert Malcolm Ar­nold „Peterloo” nyitányával indul, majd Benjamin Britten „Variáci­ók és fúga egy Purcell-témára” című művét hallhatja a közönség. A hangversenyt John Rutter „Requiemje” zárja. Az est közreműkö­dője Veszprém Város Vegyeskara Erdélyi Ágnes felkészítésével és a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus Molnár Éva karigazgatásával. Vezényel Izaki Maszahiro. Jegyinformáció: +36-20/250-1227 Országos bajnok lett a Szolnoki Szimfonikusok futballcsapata Megnyerték a focitomát SZOLNOK A Szolnoki Szimfo­nikusok nem csak a művé­szetben, hanem a sportban is az élen járnak. Az Országos Szimfonikus Zenekarok Fut- ball-kupa őszi tornája a szol­noki zenekari csapat győzel­mével zárult vasárnap. A dön­tő mérkőzést a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar csapata ellen játszották, amelyen a szolno­kiak 3-0-s eredménnyel győ­zedelmeskedtek. A Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar kapcsolata a sporttal nem új keletű. A csapat már korábban is ért el dobogós helyezést a ku­pán, három évvel ezelőtt a harmadik helyen végeztek. A ■ Nem találtak legyőzőre a szolnoki szimfonikusok zenészek különlegesen büsz­kék arra, hogy a Szolnoki MÁV FC hivatalos klubindu­lóját is ők szerezték. A szimfonikusok futball­csapata hobbi szinten is rend­szeresen játszik. A vándorkupa a tavaszi tor­na megrendezéséig a zenekar próbatermét díszíti majd, bi­zonyítékul szolgálva arra, hogy a zenészek között a fut- ballpályán éppoly kiváló a csapatösszhang, mint a szín­padon. A kupán egyébként orszá­gosan 10 zenekar indított csapatot, tehát összesen tíz résztvevővel rendezték meg a megméretést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom