Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-14 / 267. szám

2016. NOVEMBER 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Dr. Barna Bálint, az egykori sorozatgyilkosság nyomozó ügyésze (jobbra) és az őt megszemélyesítő Bárnai Péter a vetítésen találkozott először A lobogó haj egykor mindent eldönthetett volna A filmbeli és a valódi ügyész is találkozott Meglepetéssel kedveskedett a nézőknek a TiszaPart Mozi „A martfűi rém” vetítésén. Deme­ter István ügyvezető meghívá­sára a szombat esti előadáson ott volt a Szolnokon élő dr. Bar­na Bálint, az egykori sorozat- gyilkosság nyomozó ügyésze, és az őt megszemélyesítő Bár­nai Péter is, akik a vetítésen találkoztak először egymással. Szathmáry István kunhalom.1950@gmail.com SZOLNOK Már javában tartott az előadás, amikor az azt köve­tő közönségtalálkozóra befutott Bárnai Péter. A fiatal színmű­vész enyhe izgalommal vette tu­domásul, hogy a nézőtéren ott ül az általa megszemélyesített ügyész is. Személyes találkozá­sukig a filmbeli ügyész alakjá­ról váltottunk pár szót.- Őt az egykori iratok alapján készült forgatókönyvből építet­tem fel - mondta Bárnai Péter. - Bár nem éltem abban a kor­ban, de a szereplőkön, tetteiken keresztül meg tudtam éretni a szellemiségét. Természetesen sok filmet is megnéztem arról az időről, tájékozódtam ügyész ismerőstől, beszélgettem pszi­chológussal is az elkövetők gon­dolkodásának jobb megérté­séhez. Bár valóban ügyésznek éreztem magam a szerepben, de nem paragrafussorokat pörget­tem magamban. Azt a szerepet kezdtem el élni, amibe az egyko­ri ügyész került. Van egy hely­zet, amit nekem kell megolda­ni, mert más nem oldja meg, és akkor egy ember ártatlanul ott fog maradni a börtönben. Ettől függetlenül izgalommal várom, hogy a történet valós szereplője hogyan fogja ezt látni a filmben. A közben véget ért vetítést kö­vető közönségtalálkozó meggyő­zött bennünket arról, hogy Bár­nai Péternek semmi oka sem volt az aggodalomra. Dr. Barna Bálint, az ártatlanul elítélt Kir- ják Jánost annak idején szabad­lábra helyeztető, és a martfűi ré­met, Kovács Pétert bíróság elál­lító ügyész teljes mértékben elé­gedett volt a látottakkal.- Ez játékfilm, s én nem men­tem búvárkodni a Körösbe, nem öltek meg a nyomozás végén, mint a történetben, de hiteles­nek érzem - fogalmazott. - A korrajz is nagyon jó volt ben­ne. Itt ugyan erősebb szálon fu­tott a nyomozásunkkal szem­beni ellenállás, mint a valóság­ban. Tény, volt gáncsoskodás, az egész nem tetszett a rendőrség­nek. Ezt az ügyet Szabó Zoli ba­rátommal, az ügyészségi nyo­mozóiroda vezetőjével szabály­szerűen elloptuk tőlük. Ettől függetlenül a hatalom úgy ki tu­dott volna tolni velem, hogy töb­bet nem látom meg az ügyészség környékét. Hiteles és jó volt a ki­hangsúlyozása ennek a vonal­nak is. Mindenesetre furcsa volt megint szembesülnöm ezzel az üggyel. De hát én ezt élőben lát­tam - zárta rövid összefoglalóját Barna Bálint. Az ügyész szintén jelen levő felesége és fia még azzal egészí­tette ki az elmondottakat, hogy a nyomozás idején szinte együtt éltek az üggyel, mert a család­fő éjt nappallá téve annak szen­telte minden idejét, otthon szin­te alig látták. Fia számára pedig megdöbbentő volt, hogy a Bár­nai Péter által megformált ka­rakter mennyire egybevágott az apjáról őrzött akkori emlékeivel. A közben elkezdődött közön­ségtalálkozó zsúfolt terme azt mutatta, hogy a nézőket is meg­ragadták a filmvásznon látottak, s első kézből is szerettek volna többet tudni a forgatás és az egykori nyomozás körülménye­iről. Egymást követték a kérdé­sek a jelentős számban szakma­beliekből, jogászokból álló hall­gatóság soraiból. Volt, akit a for­gatás körülményei, nehézségei, mást a martfűi rém valós törté­netének mozzanatai érdekeltek. Többek között megtudhattuk, hogy a külső felvételek körül­ményei kemény próbatételt je­lentettek a stáb számára, ma­ga a forgatás is tovább tartott a játékfilmnél szokásosnál. Bárnai Pétert pedig eredeti­leg a gyilkos szerepére szeret­ték volna kiválasztani, később döntött úgy Sopsits Árpád, hogy rá osztja a kulcsszerepet. Az is kiderült, hogy Kovács Pé­tert már az első gyilkosságot követően elfoghatta volna a korábbi nyomozást végző csa­pat, ha felfigyelnek arra, hogy a szinte teljesen kopasz Kirják Jánost nem láthatták a gyilkos­ság éjjelén lobogó hajjal a hely­színen. Egy kérdésre az ügyész azt is elmondta, hogy Kovács Péter végső beismerő vallomá­sa a tettesnek azon, az egyéb­ként tévesnek bizonyult biza­kodásán alapult, hogy őt nem bűnözőnek, hanem betegnek tekinti majd a bíróság, s így el­kerüli a kötelet. Erre ráfelelt az ártatlanul bebörtönzött Kirják István unokatestvérének a ta­lálkozón elmondott emléke is, ami szerint Kovács Pétert so­káig a környezete sem tartot­ta bűnözőnek. A film már külföldre is kijutott Bárnai Péter közlése szerint a film nemcsak nálunk, hanem országosan is telt házzal megy. Már külföldre is kijutott, ő maga is a Varsói Filmfesztiválon látta először a kész kópiát. A rendező és munkatársai elismerésének rumon szintén részt vevő dr. Var­ga Árpád megyei főügyész sza­vai is, aki kiemelte, hogy a film nagyon pontosan és megrázó módon adta vissza az egykori cselekményeket, ami a rendező nagyfokú iratismeretéről is ta­Édes aggodalmak Kovács Berta irottszo@index.hu Előbb-utóbb komoly hiánnyal nézhetünk majd szembe. É des élvezetekben lehetett részük a hétvégén a szolnoki csoki­fesztiválra látogatóknak. Az édesszájúak a legkülönfélébb íze­sítésű nassolnivalókban lelhették örömüket. Jó alkalom volt ez arra, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a különleges édességre. Egy tábla csoki ma már hétköznapi fogyasztási cikk ugyan, de egykor a csokoládét igazi luxuscikként tartották számon. A vi­lágban a csokoládéárak - az alapanyagként szolgáló kakaóval együtt - folyamatosan emelkednek. Elemzők évek óta kongatják a vészharangot, hogy a termelés nem tud lépést tartani a meg­növekedett kereslettel. A világ kakaótermésének 70 százalé­ka Afrikából és Indonéziából származik, ahol a világ kakaó- termésének 90 százalékát kis családi gazdaságok állítják elő, és elmondható, nem ők azok, akik meggazdagodnak a végtermé­kek értékesítéséből. A kakaófák azonban kényes növények, az időjárási változásokra is érzékenyek. Minden kakaófán átlagosan 2500 kakaóbab terem - egy kiló csoki előállításához pedig nagy­jából 800-ra van szükség. Az ültetvények bővítésébe sokan nem szívesen ruháznak be. Négy-öt évbe telik, mire meghozza első termését egy fa, termését körülbelül 25 évig lehet hasznosítani. De ha a kiöregedett fákat nem pótolják, miközben a csoki iránti igény egyre nő, előbb-utóbb komoly hiánnyal nézünk szembe. Ha­csak a nagy csokigyártók is nem lépnek az ügyben valamit. De félő, hogy végül a csoki ismét luxustermékké válhat, amit ismét csak a tehetősek engedhetnek meg maguknak. Ám mit is mondhatnánk igazából minderre a csokirajongók táborának? Nem kell ide ahhoz sem fesztivál, sem ünnep: faljunk, amíg csak lehet! Ütközés a főúton KUNSZENTMÁRTON/ÖCSÖD Ösz- szeütközött egy kisteherau­tó és egy személyautó szom­bat éjjel a 44-es főút Kunszent- márton és Öcsöd közötti szaka­szán. A balesethez a kunszent­mártoni tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították a jár­műveket és megkezdték a mű­szaki mentést - mondta el la­punknak a megyei katasztrófa- védelem. Elsődleges informáci­óink szerint az eset során sen­ki nem sérült meg. Cz. N. Kínálták a hazait SZOLNOK Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban és előtte ren­dezték meg tegnap a helyi termékek vásárát. A vásárlókat a he­lyi, térségi, megyei termelők, őstermelők és kézművesek várták. A képgalériát keresse a Szoljon.hu hírportálon. Cs. I. Százmilliós fejlesztést terveznek TISZASZOLOS Felújítanák a ki­kötőt, az orvosi rendelőt és a védőnői szolgálatot, kialakí­tanának egy szociális kony­hát, valamint egy tájházat Ti- szaszőlősön. Ennek érdeké­ben több száz millió forint ér­tékben nyújtott be pályázato­kat idén Tiszaszőlős. A tervek szerint mintegy 120 millió fo­rintból alakítanának ki egy 300 adagos szociális konyhát, amely az önkormányzati in­tézményeket látja majd el. Fel­újítanák és bővítenék a házior­vosi rendelőt, tekintettel arra, hogy a településen nincs meg­felelő prevenciós hely, ahol például a tüdőszűrést, előadá­sokat, oktatásokat lehetne tar­tani. Mindemellett a telepü­lés csapadék- és belvízproblé­mája is régóta megoldásra vár. Ezért a pályázati ciklus legna­gyobb feladata ennek megol­dása lesz, erre közel 300 mil­lió forintot céloztak meg. Egy kétfogatú tájház kialakítására és a víztorony felújítására is benyújtották terveiket. A leendő tájházban szeret­nék bemutatni a község érté­keit, a víztornyot pedig mint műemléket szeretnék meg­őrizni. Jelenleg a pályázatok elbírálását várják, csakúgy mint a piac és hűtőház tervei esetében. Sz. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom